2025. november 28-án Budapesten, a Create26 rendezvényhelyszínen került sor az EUKI RENewLand projekt záróeseményére „A könnyített térségek kijelölésének dilemmái és lehetőségei” címmel. A workshop célja a projekt során elért térinformatikai eredmények és szakpolitikai javaslatok bemutatása, valamint a megújuló energiaforrások – kiemelten a szél- és napenergia – fejlesztéséhez kapcsolódó könnyített térségek kijelölése előtt álló kihívások és megoldási lehetőségek közös áttekintése volt. Az esemény multidiszciplináris szakmai fórumként járult hozzá a kutatók, szakpolitikai döntéshozók és civil szervezetek közötti párbeszéd erősítéséhez.
Animáció a könnyített térségekről:
Csontos Csaba (WWF Magyarország) köszöntőjében és az EUKI RENewLand projekt eredményeinek bemutatásakor áttekintést adott a projekt szakmai hátteréről és célrendszeréről. Előadásában kiemelte, hogy a projekt a megújuló energiaforrások – elsősorban a szél- és napenergia – hasznosításának felgyorsítását kívánja támogatni a természetvédelmi és társadalmi szempontok integrálásával, összhangban az EU megújulóenergia-irányelvének (RED III) elvárásaival. Bemutatta a projekt fő tevékenységeit, a stakeholder bevonás szerepét, valamint a térinformatikai elemzések és a szakpolitikai javaslatcsomag jelentőségét a könnyített térségek kijelölésében.
Csontos Csaba Péter (WWF Magyarország)
Ezt követően Juhász Kristóf Péter szakértő (Humán Elektrotechnikáért Alapítvány – HUMEA) és Soha Tamás tudományos segédmunkatárs (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont) részletesen ismertették a projektben alkalmazott GIS-alapú többkritériumos döntéstámogatási (MCDM/MCDA) módszertant és annak eredményeit. A felhasznált GIS-es módszertant és a mintaterületi eredményeket összefoglaló dokumentum angol nyelven itt érhető el. Az előadás bemutatta, hogy a térinformatikai elemzések miként integrálják a környezeti, műszaki és társadalmi tényezőket egységes értékelési keretben, AHP-alapú súlyozással (Analitikus Hierarchiafolyamat) és több forgatókönyv alkalmazásával. Ismertették a kizárási zónák, alkalmassági kategóriák és súlyozott alkalmassági térképek kialakításának lépéseit, valamint a módszertan országos léptékű alkalmazhatóságát. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben is jelentős, de térben erősen korlátozott szélenergia-potenciál áll rendelkezésre, és hogy az adatvezérelt, transzparens megközelítés érdemi alapot nyújt a szakpolitikai döntéshozatalhoz.
Dr. Munkácsy Béla (WWF Magyarország) előadásában a projekt szakpolitikai javaslatait helyezte tágabb energetikai és fenntarthatósági kontextusba. Hangsúlyozta, hogy az a szemlélet, amely szerint az energiagazdálkodás kizárólag az energetikai szakemberek kompetenciája, mára meghaladottá vált, és a multidiszciplináris megközelítés elengedhetetlen az energiarendszer átalakításában. Rámutatott a magyar energiarendszer átalakításának elkerülhetetlenségére, valamint arra, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő rendszer tudományos és nemzetközi tapasztalatok alapján reális és megvalósítható cél. Kiemelte a RED III és a természet-helyreállítási rendelet hazai átültetésének kulcskérdéseit, valamint hangsúlyozta, hogy a könnyített térségek kijelölése csak akkor lehet sikeres, ha az ökológiai korlátok, a társadalmi elfogadottság és a gazdasági racionalitás egyszerre érvényesül.
A délelőtti előadásokat követő szélenergiás panelbeszélgetésben Horváth Viktor helyettes államtitkár (Energiaügyi Minisztérium) a jogszabályi környezet és a tervezett könnyített térségek kijelölésének logikáját ismertette, reflektálva a 17 járásra korlátozott megközelítés körül kialakult szakmai vitákra. Pétsch Nóra osztályvezető (DINPI) a természetvédelmi szempontokat hangsúlyozta, különös tekintettel a védett területekre, madárvonulási útvonalakra és a barnamezős területek előnyben részesítésére. Gyertyás János projektigazgató (Green Energy Investhor Zrt.) befektetői nézőpontból mutatta be a hazai szélerőmű-fejlesztések gyakorlati akadályait, kiemelve a szabályozási kiszámíthatóság és a helyi közösségek bevonásának fontosságát.
A napenergiára fókuszáló panelbeszélgetés során Kiss Ernő elnök (Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség), Lengyel Brigitta minisztériumi referens (Agrárminisztérium), Lengyel Zsolt osztályvezető (MAVIR) és Dr. Tölgyesi Csaba adjunktus (Szegedi Tudományegyetem) a napenergia-hasznosítás területi, természetvédelmi és villamosenergia-rendszer-szintű összefüggéseit vitatták meg. A hozzászólások rávilágítottak arra, hogy a napenergia fejlesztése esetében is kulcskérdés a területhasználati konfliktusok kezelése, a hálózati integráció és a természetvédelmi szempontok érvényesítése.
A közönség bevonásával indított beszélgetés során hangsúlyosan megjelent a társadalmi elfogadottság kérdése, valamint a 2040-re prognosztizált, tudományos elemzések által indokolt szélerőmű-kapacitás elérhetősége. A jogszabályi környezetet érintő hozzászólásokban felmerült, hogy a jelenleg tervezett területi lehatárolás szakmai vitákat generál, és nem minden esetben illeszkedik az uniós és tudományos elvárásokhoz. A természetvédelmi szempontok kapcsán hangsúlyossá vált a barnamezős területek és egyéb már használt térségek szerepe, valamint az intézmények közötti együttműködés erősítésének szükségessége. A befektetői nézőpont rávilágított a szabályozási kiszámíthatóság és a helyi közösségek támogatásának kulcsszerepére.
Az esemény zárásaként rövid összegzés hangzott el, majd a résztvevők munkaebéden folytatták a szakmai eszmecserét. Összességében az EUKI RENewLand projektzáró eseménye értékes szakmai platformot biztosított a könnyített térségek kijelölésével kapcsolatos dilemmák, hiányosságok és lehetőségek átfogó megvitatására, és érdemben hozzájárult a megújuló energiaforrások fenntartható tervezéséről szóló hazai szakmai diskurzushoz.
