Az árterek ökoszisztéma-szolgáltatásainak változása

A Duna, az Európai Unió leghosszabb folyója, a Kárpát-medence ütőere: 10 országot, 4 fővárost és 19 ország vízgyűjtőjét köti össze. Számos növény- és állatfaj élőhelye. Az emberi terjeszkedés miatt azonban a folyók, így a Duna is töltések közé szorultak, az egykori árterek beépültek, gazdag élőviláguk eltűnt. Pedig a természetes árterek nemcsak az ott élő növényeknek és állatoknak, hanem a társadalomnak és a gazdaságnak is hasznosak. Infografika-sorozatunkban bemutatjuk a Dunát és azt, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak nekünk a természetes árterek.

Mit nyújtanak nekünk a folyók árterei?

A Duna, az Európai Unió leghosszabb folyója, a Kárpát-medence ütőere: 10 országot, 4 fővárost és 19 ország vízgyűjtőjét köti össze. Számos növény- és állatfaj élőhelye. Az emberi terjeszkedés miatt azonban a folyók, így a Duna is töltések közé szorultak, az egykori árterek beépültek, gazdag élőviláguk eltűnt. Pedig a természetes árterek nemcsak az ott élő növényeknek és állatoknak, hanem a társadalomnak és a gazdaságnak is hasznosak. Infografika-sorozatunkban bemutatjuk a Dunát és azt, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak nekünk a természetes árterek.

A Duna a Kárpát-medence ütőere

A Duna, az Európai Unió leghosszabb folyója, a Kárpát-medence ütőere: 10 országot, 4 fővárost és 19 ország vízgyűjtőjét köti össze. Számos növény- és állatfaj élőhelye. Az emberi terjeszkedés miatt azonban a folyók, így a Duna is töltések közé szorultak, az egykori árterek beépültek, gazdag élőviláguk eltűnt. Pedig a természetes árterek nemcsak az ott élő növényeknek és állatoknak, hanem a társadalomnak és a gazdaságnak is hasznosak. Infografika-sorozatunkban bemutatjuk a Dunát és azt, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak nekünk a természetes árterek.

Élő folyónk, a Dráva

Infografikánkon bemutatjuk a Drávát

Folyóink az idők során

Vad folyók - Szabályozott folyók - Élő folyók

Van fogalmad a vízpartokról? Ártéri 1×1

Bemutatunk néhány folyókhoz, vizesélőhelyekhez kapcsolódó alapfogalmat.

Erdőkkel tarkított vizesélőhelyeink 10 év múlva - vízmegtartással és vízmegtartás nélkül

A vízmegtartás hatásairól készült illusztrációnk innen letölthető.

Kaszkádhatások: a nagyragadozók hatásai a természetes rendszerekre

Ma már tudjuk, hogy a táplálékpiramis csúcsán található ragadozóknak a természetes rendszerekben vitathatatlan szerepük van. Jelenlétükkel és zsákmányszerzésükkel szabályozhatják a nagytestű növényevők (pl. szarvasok) viselkedését és állományait, amely kihathat a táplálékhálózat alacsonyabb szintjein található növényekre is.

Magyarország legidősebb erdei

Hogyan tartsuk meg a vizet otthonunkban?

Magyarországon a legtöbb háztartásban feleslegesnek tekintik és elvezetik a tetőről, burkolt felületekről összegyűjthető vizet, pedig hasznosítani is lehetne. Ha a lehulló csapadékot nem elvezetjük, hanem megtartjuk otthonunkban, azzal nem csak a pénztárcánknak teszünk jót, de a hőség és szárazság ellen is hatékonyan védekezhetünk.