2025-ben június 2-ára esik a magyarországi túlfogyasztás napja – innentől kezdve országunk már a jövő erőforrásait használja. Bár ez néhány nappal későbbre tolódott tavalyhoz képest – 2024-ben május 25-én értük el ezt a napot –, ez még nem ad okot elégedettségre: még mindig azt jelenti, hogy alig fél év alatt feléltük azt az erőforrás-mennyiséget, amely elvileg egész évre lenne elegendő. A Kormány által benyújtott új törvény következményei pedig a jövőben várhatóan tovább ronthatják a képet.
A túlfogyasztás napja arra figyelmeztet, hogy bolygónk erőforrásai végesek, és jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan. A természeti erőforrások túlhasználata azt eredményezi, hogy a Föld élővilága nem képes a fogyasztásunk tempójában regenerálódni – mintha a telefonunkat minden este csak részben töltenénk fel, de napközben folyamatosan merítenénk. A végeredmény kiszámítható: előbb-utóbb lemerülünk.
A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja, hogy a világátlaghoz képest is gyorsabb ütemben merítjük ki környezetünk készleteit (a globális túlfogyasztás napja 2024-ben augusztus 1-jére esett), az apró előrelépés viszont felkelthetné a reményt arra, hogy van értelme a változtatásnak – és szükség is van rá.
Döntéshozói oldalról rendkívül vegyes a kép hazánk fenntarthatóságának terén, ami a túlfogyasztást és a klímaváltozást is érinti: miközben az Alkotmánybíróság június elején a magyar klímatörvény egy pontjának megsemmisítése mellett kötelezte az Országgyűlést arra, hogy végre átfogó módon szabályozza az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, mely hazánkban kulcsfontosságú feladat lenne, a Kormány elkötelezte magát amellett, hogy erdeinkből “fogyasszunk túl”: egy új törvénnyel legértékesebb, védett erdeink tarra vágását tenné lehetővé, annak ellenére is, hogy a köztársasági elnök is problémásnak találta azt, és visszaküldte a törvényt megfontolásra az Országgyűlés részére.
Túlfogyasztás és fenntarthatóság terén vállalati szinten is változatosak a gyakorlatok: míg sok cég még mindig csak látszatintézkedésekkel és zöldre festéssel igyekszik növelni elismertségét, mások a valódi elköteleződés mellett tették le voksukat például olyan vállalásokkal, mint egy természetes élőhely helyreállítása, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy későbbre toljuk a túlfogyasztás napját.
A túlfogyasztás csökkentéséhez nemcsak kormányzati és vállalati döntésekre van szükség, hanem az egyéni szokások megváltoztatására is. Pozitívum, hogy sokak mindennapjaiban már megjelentek környezettudatos megoldások – többen visznek saját vászonszatyrot a boltba, szelektíven gyűjtik a hulladékot, és egyre nagyobb nyitottság mutatkozik a fenntarthatóbb életmód iránt. Ennek ellenére például az élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős probléma, ezen a területen is van még hova fejlődni.
A túlfogyasztás napja évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy sok esetben még mindig a jövő rovására hozunk döntéseket – a legmagasabb szinteken is. Itt az ideje, hogy komolyan vegyük a változás szükségességét – nemcsak a számok javításáért, hanem saját jövőnk megóvásáért is.
Borítókép: Mikhail Nilov/Pexels
