Szerző: Kövesdi Lilla
Hétfőn elkezdődött a 30. klímakonferencia a brazíliai Belémben egy olyan október után, amely a harmadik legmelegebb október volt a mérések kezdete óta, és minden abba az irányba mutat, hogy az idei év a három legmelegebb év egyike lesz – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb elemzéséből.
Forró október, forró jövő – újabb figyelmeztetés a Földtől
A globális átlaghőmérséklet októberben 15,14 °C volt, ami 0,70, °C-kal magasabb, mint az 1991-2020 közötti átlag. A 2024 novembere és 2025 októbere közötti időszak átlaghőmérséklete pedig 1,5 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet. Vagyis már elérte azt a határt, amelyet a Párizsi Megállapodás még elkerülendőnek tartott. Fontos azonban megemlíteni, hogy a Párizsi Megállapodás céljának „tartós” túllépéséről csak akkor beszélhetünk, ha a globális átlaghőmérséklet legalább 20 éven keresztül marad 1,5 °C felett az iparosodás előtti szinthez képest.
Az adatok azt mutatják, hogy a forró október nem egy kiragadott jelenség, hanem újabb állomás egy évtizedek óta tartó felmelegedési folyamatban, amelyet az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok kibocsátása hajt. A szakértők szerint a mostani adatok már nemcsak rekordokról, hanem egy új klímaállapotról árulkodnak, amelyhez az emberiségnek – tetszik vagy sem – alkalmazkodnia kell.
Az 1850–1900-as évekhez viszonyított éves globális felszíni levegő hőmérséklet-eltérések (°C) 1967 és 2025 között. A 2025-re vonatkozó becslés, amely egy egyszerű statisztikai modellen alapul, piros színnel jelölve látható, és tartalmazza a becslés 95%-os konfidencia-intervallumát. Adatforrás: ERA5. Forrás: C3S/ECMWF.
Vészesen emelkedik a Föld hőmérőjének mutatója
A C3S adatai alapján a globális hőmérséklet immár 18 egymást követő hónapja a valaha mért legmagasabb értékek közelében van. A 2025-ös október mindössze 0,16 °C-kal maradt el a 2023-as rekordtól, ami világosan mutatja, hogy a hőmérsékleti csúcsok már nem ritka kivételek, hanem egymásra épülő trendek.
A melegedés nemcsak a szárazföldeket érinti: a tengerek és óceánok felszíni hőmérséklete is történelmi magasságokban van. A két sarkkör közötti övben a tengerfelszíni átlaghőmérséklet októberben 20,5°C volt, ami a harmadik legmagasabb érték, amit valaha mértek. Az óceánok azonban nemcsak hőt raktároznak, a felmelegedés miatt egyre kevesebb szén-dioxidot tudnak elnyelni, ami tovább gyorsítja a folyamatot.
A leggyorsabban melegedő kontinens
A klímaváltozás hatásai Európában is egyre egyértelműbbek. A kontinens októberi átlaghőmérséklete 0,6°C-kal haladta meg az 1991-2020-as átlagot. A melegedés különösen Fennoskandináviában (Skandináv-félsziget, Finnország, Kola-félsziget és Karélia) és az Ibériai-félsziget déli részén volt jelentős. Ezzel szemben Délkelet-Európa kissé hűvösebb volt, de a különbségek csak átmenetiek, a trend minden régióban felfelé mutat.
Európa ma már a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Az elmúlt ötven évben az átlaghőmérséklet több mint kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. A hőhullámok, az aszályos nyarak, az olvadó gleccserek és a szélsőséges csapadékesemények mind ennek a folyamatnak a tünetei: 2025 nyarán a Földközi-tenger térségében pusztító hőhullám és szárazság sújtotta Görögországot, Törökországot és Ciprust, ahol több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát a gyorsan terjedő erdőtüzek miatt.
Beléptünk az új éghajlati korszakba
A Copernicus kutatói szerint az egymást követő rekordmeleg hónapok már nem tekinthetők véletlen ingadozásnak, hanem egyértelmű, tartós felmelegedési mintázatot jeleznek.
A Föld klímája új egyensúlyi állapot felé tart, amelyben a melegebb hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a gyakori rekordok válnak megszokottá. A mostani adatok ezért nemcsak figyelmeztetésként szolgálnak, hanem tükörként is: az emberi tevékenység nyomai ott vannak minden egyes hőmérsékleti görbében, olvadó jégtakaróban és kiszáradó folyóban.
Havi globális felszíni levegő hőmérséklet-eltérések (°C) az 1850–1900-as iparosodás előtti referencia-időszakhoz viszonyítva, 1940 januárjától 2025 októberéig, minden évre vonatkozó idősorokként ábrázolva. A 2025-ös év, valamint a két legmelegebb naptári év színekkel van jelölve: 2025 sötétvörös, 2024 narancssárga, 2023 sárga. Az összes többi év vékony szürke vonalakkal van jelölve. Adatforrás: ERA5. Forrás: C3S /ECMWF.
Magyarországon is forró a helyzet
A HungaroMet adatai szerint a 2025-ös év első három évszaka itthon is átlag feletti hőmérsékletű volt, vagyis a globális melegedés a Kárpát-medencében is egyre érezhetőbb. A tél enyhe, a tavasz hullámzó, a nyár pedig perzselően forró és száraz volt.
A 2024/25-ös tél nem a hidegről és a hóesésről szólt: az átlagosnál melegebb, csapadékban szegény évszakot zártunk. Hazánk nagy részén a középhőmérséklet 0 °C felett alakult, mindenhol meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Az eltérés többnyire +1-1,5 °C, néhol +2 °C feletti volt, miközben a csapadék az átlagmennyiség 43%-át érte el.
A tavasz 11,6 °C-os középhőmérséklettel zárt, 0,5 °C-kal melegebben a szokásosnál. Bár országos szinten a csapadék közelítette az átlagot, áprilisban és májusban több térségben komoly hiány alakult ki.
A nyár már a tavasz végén tudatta, hogy nem lesz kíméletes: országos átlagban 22,1 °C-os középhőmérséklettel zárt, 1,2 °C-kal meghaladva a sokéves átlagot. Ezzel 1901 óta a hetedik legmelegebb nyár volt Magyarországon. A hőséghez tartós szárazság társult, a nyári csapadék sok helyen fele sem volt a normálisnak, a talaj kiszáradt, a növényzet szenvedett, és ismét előtérbe került a vízhiány és a kiszáradó folyómedrek problémája.
A hőmérő mutatója továbbra is felfelé kúszik, és ma már nem az a kérdés, hogy melegszik-e a Föld, hanem az, hogy mit teszünk mi közben. A klímaváltozás nem egy távoli történet, hanem a jelen valósága, amelyhez mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell. A döntéseink, a fogyasztásunk, az energiaválasztásaink és a természethez való viszonyunk együtt rajzolja ki, merre halad tovább a Föld hőmérőjének mutatója. A változás folyamatban van, a kérdés az, leszünk-e elég bátrak, hogy irányt váltsunk.
Források:
Copernicus Climate Change Service (C3S)
HungaroMet – Elmúlt évszakok időjárása
