Az utóbbi időben a sajtóban is egyre többet lehet hallani a hazai megújulóenergia-termeléssel – főként a szélenergiával – kapcsolatos lehetőségekről és korlátozásokról, miután megjelent az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) erre kitérő, településrendezési és építési követelményekről szóló rendelete. A rendelet megjelenését nem előzte meg érdemi társadalmi egyeztetés, így a szakmai szempontok sem tudtak érvényesülni a szabályozásban. Bár most elméleti síkon lehetőség nyílt új szélturbinák telepítésére, a jelenlegi szabályozás bizonyos elemei leszűkítik a mozgásteret a szélenergia nyújtotta előnyök kiaknázásában. Pedig a WWF Magyarország az ipari szereplők, a társadalomtudósok és a természetvédelmi szakemberek bevonásával végzett kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy észszerű szabályozással óriási lehetőség rejlik a szélenergia hasznosításában Magyarországon. Ehhez már össze is állítottuk a telepítési helyszínek kijelölésének helyes szempontrendszerét, és készül az ezek alapján szóba jöhető helyszínek térképe.
Manapság a legfontosabb környezeti kihívásaink közé tartozik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és a biológiai sokféleség hanyatlásának megállítása. Korunk klímaválságában a megújuló és zöld energiaforrások hasznosítása éppen ezért kritikus kérdéssé vált globálisan és hazánkban is.
A hazai villamosenergia-termelésben jelenleg a szélerőművek jelentéktelen szerepet töltenek be: a szélenergia a villamosenergia-termelésünk körülbelül 1%-át teszi ki, miközben a megújuló energiaforrásokra alapozott energiamodellek szerint 2050-ig akár 50% körüli részarány is elérhető és egyben szükséges is lenne.
Ezért minden korábbinál fontosabb és sürgetőbb kijelölni azokat a területeket, ahol lehetőségünk van a megújuló energiaforrások hasznosítására. Az energetikai és természetvédelmi szempontok mellett azonban figyelembe kell venni a társadalmi vonatkozásokat és a helyi közösségek véleményét is.
Szélerőmű: tények és tévhitek
A lakosság – de olykor még szakemberek – körében is sok téves információ és aggály kering a szélerőművekkel kapcsolatban, így sokan még mindig bizonytalanok abban, hogy szükségünk van-e rájuk. Gyakran felmerülő kérdés továbbá, hogy van-e egyáltalán elég szelünk ahhoz, hogy legyen értelme új szélturbinákat telepíteni hazánkban.
Magyarországon kifejezetten jelentős a szélenergia-potenciál, különösen abban a magasságban, ahol a korszerű szélturbinák dolgoznak. Sőt, az eddigi tapasztalatok, termelési adatok alapján nálunk még jobban is teljesítettek a szélturbinák, mint például Németországban, de az EU átlagánál is jobb a jelenlegi, műszakilag már elavultnak tekinthető turbináink kihasználtsága (kapacitásfaktora).
Szintén fontos kérdés a szélerőművek környékén élő emberekre és az élővilágra gyakorolt hatásuk. Maga a villamosenergia-termelés elhanyagolható mértékű egészségi kockázatot jelent, amit a telepítés helyszínének megválasztásával ténylegesen minimalizálni lehet. A szélerőművek leginkább az alapanyagok kitermeléséhez és feldolgozásához kapcsolódóan jelenthetnek kockázatot, azonban a villamosenergia-igényünk kontrollálásával és a már működő szélerőművek által megtermelt villamos energia mennyiségének maximalizálásával ezek még tovább csökkenthetők. Ezen kívül a szélerőművek – megfelelő telephelyválasztás esetén – a teljes életciklusukban a legkisebb terhelést jelentik a természeti környezetünkre.
A madárvilágot érintő kedvezőtlen hatások pedig okos kamerarendszerek alkalmazásával vagy a lapátok színének megválasztásával szintén minimálisra csökkenthetők – ennek sikerességét is mutatja, hogy ma már neves madárvédő szervezetek is vásároltak és működtetnek szélturbinákat.
Nézz körül a Gyakori kérdések és válaszok között, ahol választ kapsz kérdéseidre!
Hova lehet telepíteni a szélerőműveket?
Az október elején kiadott településrendezési és építési követelményekről szóló rendelettel kapcsolatban a WWF Magyarország eljuttatta észrevételeit az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. A rendelet azonban végül érdemi társadalmi egyeztetés nélkül jelent meg – a véleményezési határidő napján –, így nem meglepő módon fontos szakmai szempontok nem érvényesülnek benne.
A szabályok ezért néhol túl szigorúak, más esetekben viszont túlságosan megengedőek. A katonai repterektől és radarállomásoktól például 15, illetve 40 kilométeres távolságon belül nem telepíthetők szélturbinák, ami – a nemzetközi gyakorlat fényében – erősen túlzó. Ez a szabály önmagában az ország több mint negyedét elzárta a szélenergiás fejlesztések elől, olyan térségeket is, ahol kimondottan kedveznének ehhez az adottságok. Így többek között Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegye közel fele is kiesik, ahol pedig a legjobbak a szélklimatikus adottságok. Mindent egybevetve az ország 23 százaléka kínál elvi lehetőséget a szélturbinák telepítésére. Ez további szempontok érvényesítésével még lényegesen csökken, ám az ország területének alig 1-2%-át felhasználva a jelenlegi szélerőmű-teljesítmény százszorosát lehet üzembe helyezni úgy, hogy közben a szélturbinák közötti térben a területhasználatok többsége akadály nélkül folytatódhat.
| Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi. |
A megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek kijelölésére fókuszálva széles szakmai együttműködésben összeállítottuk az Alapelvek a megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) magyarországi “könnyített térségeinek” kijelöléshez című dokumentumot, amely a két leggyorsabban gyarapodó megújulóenergia-alapú megoldás, a nap- és a szélenergia magyarországi „könnyített térségei” kijelölésének alapelveit tartalmazza. A dokumentum létrejöttében olyan szakmai szervezetek működtek közre, amelyek élen járnak többek között a klíma- és környezetvédelemben, a madár- és denevérvédelemben vagy a fenntartható fejlődésben.
A projekt keretében továbbra is azon dolgozunk, hogy a szél- és naperőműves fejlesztések hazánkban a megfelelő területeken és a megfelelő mértékben valósulhassanak meg, a társadalom aktív bevonásával és a lehető legkisebb környezeti terhelést okozva.
Térképre kerül, hol mennyi lehetőség rejlik a megújuló energiában
Korunk két legfontosabb kihívása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása. Emiatt a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek lehatárolásának mikéntje minden korábbinál fontosabb. Ebben az összetett folyamatban az energetikai és természetvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni a társadalmi aspektusokat és a helyi közösségek véleményét is.
Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés (EUKI) által támogatott nemzetközi RENewLand projekt célja, hogy az érintett felek és döntéshozók széleskörű bevonásával, tudományágakat átívelő többdimenziós megközelítéssel, valamint a legkorszerűbb térinformatikai módszerek felhasználásával meghatározzuk azokat a területeket, ahol a nap- és szélenergia hasznosítása teljes mértékben összeegyeztethető a természeti és társadalmi fenntarthatósággal.
A projekt megvalósítása során egyrészt széleskörű szakmai workshopokat szervezünk, amelyek eredeményeiből meghatározzuk a legfontosabb irányvonalakat és kereteket az új nap- és szélenergia projektek helyszíneinek kijelöléséhez. Másrészt, az így kialakított szempontrendszert a gyakorlatban is alkalmazzuk, és egy hazai mintaterületen elkészítjük azokat a legkorszerűbb térinformatikai elemzéssel készült térképeket, amelyek nem csak vizuális értelemben forradalmasítják a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálok ábrázolását, de megalapozhatják a magyar energiatervezés jövőjét.
A RENewLand projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
Borítókép: arteum-ro-ZYu6P9-Glic-unsplash
