WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

LIFE BIO-BALANCE

Az EU LIFE Éghajlatpolitikai kormányzás és tájékoztatás programja által finanszírozott " Balancing solid biomass for climate neutrality in CEE countries" (LIFE BIO-BALANCE) átfogó célja, hogy támogassa az EU tagállamait az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és rugalmas gazdaságra való áttérésben azáltal, hogy helyi és nemzeti szinten is biztosítja a szilárd biomassza fenntartható előállítását és energetikai felhasználását.

 

A projekt koordinátora: WWF Magyarország

További partnerek: Habitat for Humanity (HfH) Bulgária, HfH Magyarország, HfH Románia, WWF Bulgária, WWF Románia.

Időtartama: 2021.07.01 – 2024.06.30 (36 hónap). A projekt első évében együtt fut a BIOSCREEN CEE projetünkkel.

Költségvetése: összesen 1,52 millió EUR, amelyből az EU-s támogatás mértéke 0,83 millió EUR (55%-os támogatási intenzitás)

Háttér

A projekt tervezését a szilárd biomassza[1] energetikai hasznosításához kapcsolódó több negatív tendencia motiválta:

Éghajlatváltozás. Az erdészeti biomassza a szén-dioxid megkötésével klímaváltozás ellen harc fontos sarokköve, viszont elégetésekor szén-dioxid kerül a légkörbe. Az EU saját tudományos intézménye, a Közös Kutatóközpont idén közzétett jelentésében[2] arra a következtetésre jutott, hogy 20 éves távlatban csak a különböző típusú finom fahulladékok előnyösebbek az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. Ezzel együtt pedig a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez a szén-dioxid megkötésének erőteljes növelésére van szükség. Mindezek ellenére a "Fit for 55" javaslatcsomag csak némileg szigorúbb fenntarthatósági kritériumokat tartalmaz az eredeti, 2018-as kritériumokhoz képest, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogrendükbe. Ezért erősebb nemzeti fenntarthatósági kritériumokra van szükség. Erre különösen nagy szükség van a projekt által érintett három országban, ahol a 2030-ig szóló nemzeti energia- és klímatervek (NEKT) mindegyik esetben a szilárd biomassza energetikai felhasználásának növelését vetítik előre.

Biológiai sokféleség. Az erdőkre nehezedő nagyobb fakitermelési nyomás egyben a biológiai sokféleségre is előnytelenül hat, ezért az erdők állapotának megőrzése és javítása kulcsfontosságú lenne. Ugyanakkor a Natura 2000 országjelentés szerint a legtöbb erdőtípus esetében a természetességi állapot kedvezőtlen. A meglévő és a javasolt új uniós szintű kritériumok csak korlátozott mértékben foglalkoznak a biológiai sokféleség kérdésével.

Légszennyezés. A hivatalos adatok szerint 2017-ben Magyarországon a háztartási szintű fűtés a PM10-szennyezés 63%-áért és a PM2,5-szennyezés 87%-áért volt felelős, ami a tűzifa nagymértékű használatával függ össze. Bulgáriában a PM2,5, NO2 és O3 emissziónak tulajdonítható korai halálozások száma egymillió lakosra vetítve a legmagasabb az EU tagállamok között, Magyarország a harmadik, Románia pedig az ötödik helyen áll.

Energiaszegénység: A vidéki településeken a tűzifa-fogyasztás sokszor párosul energiaszegénységgel. Az energiaszegénységet leíró indikátorok alapján a célországok a leginkább érintett tagállamok közé tartoznak. Bulgáriában például a népesség 34%-a nem tudja megfelelően melegen tartani otthonát.

A LIFE BIO-BALANCE projekt megoldásai

A projekt három pilléren keresztül kívánja elérni az átfogó célkitűzést: nemzeti szintű szakpolitikai érdekérvényesítés, helyi szintű jó gyakorlatok kidolgozása, valamint a projekt eredmények replikációja és átültetése más földrajzi régiókba.

Nemzeti szintű szakpolitikai érdekérvényesítés

A nemzeti szintű szakpolitikai folyamat az érdekelt felek bevonásával történő, ágazatközi integrált szakpolitikai megközelítésre támaszkodik, és a következő négy lépést foglalja magában:

  1. Szakértői csoportok létrehozása. Mivel a szilárd biomassza fenntarthatósága ágazatközi kérdés, a szakpolitikai ajánlások kidolgozásához elkerülhetetlen az energia- és az erdészeti ágazat érdekelt feleinek bevonása, de nagy szükség van az energiahatékonysággal, az energiaszegénységgel és a környezetvédelemmel foglalkozó érdekelt felekre is. Ezért minden egyes országban nemzeti szakértői csoportokat hozunk létre, amelyek integrálják a különböző érdekelt feleket. A szakpolitikai ajánlásaink véglegesítése előtt minden vonatkozó ajánlást megvitatunk a bevont szakértőkkel.
  2. Szigorúbb fenntarthatósági kritériumok. Következő lépésként a már létező jó gyakorlatok és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk alapján ajánlásokat fogunk kidolgozni a szilárd biomasszára vonatkozó szigorúbb nemzeti fenntarthatósági kritériumok bevezetésére.
  3. Energetikai modellezés. A projekt keretében kifejlesztett energiamodellező eszköz számszerűsíteni fogja azt a szilárd biomasszából származó jelenlegi és tervezett energiaigényt, amely nem felel meg a javasolt erősebb kritériumoknak.
  4. Ajánlások a klímatervek felülvizsgálatához. A tagállamoknak 2023-2024-ben felül kell vizsgálniuk a 2030-ig szóló NEKT-eket, 2025-ben pedig a 2050-ig szóló hosszú távú éghajlatváltozási stratégiáikat. A partnerek a más NEKT-ekből összegyűjtött legjobb gyakorlatok és a helyi szintű legjobb gyakorlatok (lsd. lejjebb) alapján a szakértői csoport bevonásával ajánlásokat tesznek a három célország kormánya számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet csökkenteni vagy más, alacsony szén-dioxid kibocsátású megújuló energiaforrással fedezni az előző lépésben meghatározott energiaigényt.

Helyi szintű legjobb gyakorlatok

Mivel a szilárd biomasszával kapcsolatos helyi problémákat - mint például a szigeteltelen épületállomány, a tűzifa alacsony hatásfokú felhasználása, ez ezekből fakadó légszennyezettség és energiaszegénység – fenntarthatósági kritériumrendszerrel nem lehet orvosolni, ezért ezekre a problémákra a projekt külön megoldásokat nyújt.

  1. Peer-to-peer tudás- és tapasztalatmegosztó platform

Olyan online felületet fejlesztünk, ahol az önkormányzatok, végfogyasztók és kisvállalkozások megoszthatják gyakorlati tapasztalataikat arról, hogy hogyan növelték a biomassza felhasználásának hatékonyságát vagy csökkentették energiafogyasztásukat. A projekt során összegyűjtjük azokat a jó gyakorlatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy nagyobb léptékben is elterjedjenek, és beépítjük a szakpolitikai javaslataink közé.

  1. Helyi, replikálható megoldások bemutatása

A közép- és kelet-európai régióban hiányoznak azok a helyi szintű megoldások, amelyek hatékonyan tudnák kezelni az energiaszegény háztartások és közösségek tűzifától való függőségét. A projekt keretében a három célországban összesen 100 ezer euró értékben biztosítunk támogatást energiaszegény közösségek számára, hogy máshol is alkalmazható jó gyakorlatot felesszenek. A 6-7 db. kiválasztott projekt koncepció kidolgozásában segítséggel lesznek a projekt partnereken kívül a szakértői csoport tagjai is. Az egy éves projektek tapasztalatait egy kézikönyv fogja összegezni.

3)           Önkormányzati eszközrendszer

Az 1. és 2. lépésből származó jó gyakorlatokat és tapasztalatokat egy, a projekt országok nyelvén és angolul is elérhető, az önkormányzatokat célzó eszközkészlet foglalja majd össze.

Az eredmények replikációja és átültetése más földrajzi régiókba

A projekt a célországokon és az érintett településeken túlmutató hatást kíván kifejteni. Ezért a projekt két akciója kifejezetten a nemzeti és a helyi szintű eredmények megismétlésével és átadásával foglalkozik. A replikációs portálokon online kézikönyvek és webináriumok lesznek elérhetők helyi nyelven és angolul is. Emellett nemzeti szintű, regionális és EU-szintű konferenciákon is be fogjuk mutatni a projekt eredményeit.


[1] A szilárd biomassza energetikai felhasználása elsősorban erdészeti eredetű biomasszából történik. A projekt is elsősorban erre fókuszál, ugyanakkor a más, elsősorban mezőgazdasági eredetű melléktermékek fenntarthatósági kérdéseivel is foglalkozni fogunk.