WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

  • Mit érdemes tudni a vizesélőhelyekről?
  • Milyen veszélyek fenyegetik őket?
  • Mit tesz a WWF Magyarország?
  • Mik a legújabb hírek?
  • Hogyan segíthetek?

Mit érdemes tudni a vizesélőhelyekről?

Az álló- és folyóvizek kiemelkedő természeti értéket képviselnek Magyarországon fajgazdagságukkal és az élőhelyek változatosságával. Nemcsak a vízben élő növény- és állatfajok számára nélkülözhetetlenek, de a társadalom számára is alapvető szükségleteket biztosítanak, elég ha az ivóvízre gondolunk. A szárazföldi élőlények számára is ivóvizet és szaporodási, táplálkozási helyet biztosítanak.

Magyarországon a Duna a természeti értékeken kívül a társadalom számára is kiemelkedő értékekkel szolgál. A folyó által táplált vízbázisok mintegy 2 millió ember számára biztosítanak ivóvizet. A folyó mellékágai, ártéri erdei, széles hullámterét jellemző gyepei gazdag élővilágot, a szigetek alatt lévő kavicságyak mélye pedig értékes ivóvízkészletet rejt. A Dráva Európa egyre inkább ritkaságnak számító természetes vízparti élőhelyek egyik utolsó menedéke, melyek már valódi különlegességnek számítanak: ártéri erdők, homok- és kavicszátonyok, szakadópartok, mellékágak és holtágak jellemzik. A Dráva és hozzá kapcsolódó élőhelyek a rétisas, a fekete gólya, a partifecske és a kis csér egyedeinek és fészkelő párjainak otthona.  

A felszíni vizeink azonban Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest- is rossz állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó 5 tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek, azok túlhasználata, valamit a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

 

Milyen veszélyek fenyegetik őket?

Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87%-a elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30%-kal lett kevesebb.

Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20%-ának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23%-át érintették a hazai folyók természetes árterületei, melyek több mint 90%-a elpusztult már.

A folyók ma árvízvédelmi töltések között folynak, egykori ártereiknek csak töredéke maradt meg, emiatt drámaian lecsökkent élőhelyi változatosságuk, és vízmegtartó képességük is jelentősen kisebb a korábbinál. Ezért nem tudnak szerepet játszani az árvizeket követő aszályra való felkészülésben.A folyószabályozások káros hatásait jól megfigyelhetjük a Dunán, mely ártereinek mintegy 80%-át veszítette el, vagy a Tiszán, melynek hossza kétharmadára csökkent (1419 km- ről 962-re). Az árvízvédelmi töltések miatt a két folyó szinte egyenes csatornaként folyik korábbi önmagához képest. 

A Duna németországi és ausztriai szakaszán rengeteg vízerőmű épült, ami energiához juttatja ezeket az országokat, ugyanakkor radikálisan megnyirbálta a part menti vizesélőhelyek változatosságát, és eltüntette a természetes folyószakaszokat. A hazai szakaszok és a tőlünk délre fekvő országok Duna-szakaszai ezzel szemben máig őriznek olyan területeket, melyek ellenálltak a túlzott emberi befolyásnak.A Tisza egykor éltető vízzel látta el az Alföldet. Halban gazdag folyó volt, az állattartás és az ártéri gyümölcsösök kiváló termékeket szolgáltattak, a széles árterek pedig ligeterdőkben, rétekben bővelkedtek. Manapság a Tisza gátak közé szorítva folyik keresztül az Alföldön, aminek következtében az utóbbi évtizedekben rekordméretű árhullám vonult le a folyón. A rendkívüli szárazságok hatásait nem képes csökkenteni, heves esőzések után viszont a töltések koronáját nyaldossa. Egykori kanyarulatai mentén belvizek okoznak nehézséget a mezőgazdálkodásban, az élőhelyek sokfélesége pedig jelentősen lecsökkent. 

Mindezt tetézte, hogy veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe és több tagállam ennek átdolgozását javasolja. 

Ha vizeink állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. Magyarországon például a következő évtizedekben minimálisra csökkentet a tiszavirág állomány. Hazánk folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását.

 

Mit tesz a WWF Magyarország?

Vizesélőhely-védelmi programunk célja a hazai folyók, elsősorban a Duna, a Tisza, a Rába és a Dráva, valamint a folyók menti élőhelyek, ártéri erdők, mocsarak, lápok romlásának megállítása, biológiai sokféleségük megőrzése és állapotuk javítása.

Mintaterületeinken helyreállítjuk a vizesélőhelyeket és támogatjuk a hagyományos, környezetkímélő gazdálkodási formák terjedését, így bemutatva, hogyan képes a helyes tájhasználat javítani a tavak, holtágak, valamint a folyók hullám- és ártereinek állapotát.

Duna

A WWF a Duna vízgyűjtő valamennyi országában jelen van, és munkánkkal mindenhol a Dunát jellemző egyedi értékek megőrzését szolgáljuk. A leginkább emblematikus területen, a Duna-deltában a romániai kollégák feladata a páratlan madárvilág és a vízi paradicsom megőrzése. Ezen a területen a WWF Magyarország is részese annak a nemzetközi együttműködésben zajló programnak, amely a helyi lakosok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásában nyújt segítséget.

A Dunán Belgrádtól a Szigetközig hatalmas mellékágak, holtágak kísérik a folyó útját, melyek közül nagyon sokat mesterségesen elválasztottak a folyótól. Ezek visszacsatolásában páratlan lehetőségek rejlenek, és ez egyben hatalmas feladat. Ennek a folyamatnak a sikert szolgálta a Mohács melletti Szabadság-sziget és mellékág helyreállítása a LIFE+ Nature program támogatásával.

Kapcsolódó programjaink:

Szabadság-sziget

Élő-Duna Turné

Tisza 

A WWF Magyarország közel 20 éve dolgozik a Tisza-mente fenntartható fejlesztéséért. Célunk, hogy minél több ártéri területet kapcsoljunk össze a folyóval, ezáltal természetközeli gazdálkodási lehetőségeket és új élőhelyeket hozzunk létre. A Tisza a szomjazó Alföld megmentője lehetne. Azt szeretnénk, ha tenné a dolgát.

Kapcsolódó programjaink:

Danube Floodplain

A Duna vízgyűjtő országainak közreműködésével indult 2018-ban Danube Floodplain projekt, amelyben a WWF Magyarország is részt vesz. A munka a transznacionális vízkezelési gyakorlatok összehangolását és fejlesztését célozza olyan módszerekkel, amelyek egyesítik az árvízkockázat-csökkentés és az ökológiai szemléletű integrált vízgazdálkodás gyakorlatait. Az árterek itt központi szerepet kapnak, amivel sokrétű funkciót látnak el az ökoszisztémákban. 

Dráva

A Dráva vizesélőhely-védelmi programjainkban is előkelő helyen áll. A Dráva és a Duna torkolata Európa egyik madárparadicsoma. A Dráva mentén van térségünkben a legnagyobb kezdeményezés egy országhatárokon átnyúló természetvédelmi terület létrehozására. A jelenleg két országban (Magyar- és Horvátországban) elfogadott Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum terveink szerint a jövőben öt országot fog érinteni, és ennek érdekében szerb, szlovén és osztrák kollégákkal dolgozunk együtt. A mintegy 800.000 hektár kiterjedésű védett területet egyedi adottságai, zátonyai, szigetei, szakadópartjai, szabályozatlan folyószakaszai miatt Európa Amazonasaként szoktuk emlegetni

Kapcsolódó programjaink:

Wise-Drava

Részt veszünk továbbá a vizesélőhelyekre vonatkozó jogszabályok kidolgozásában, véleményezésében, a politikai döntéshozók tájékoztatásában és meggyőzésében, valamint az Európai Unió Víz Keretirányelvének védelmében. A WWF és partnerei által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a VKI-t. Az EU tagállamok kormányainak nem lenne szabad ennek a gyengítéséről beszélni, helyette támogatni és megvalósítani kellene a végrehajtást. 

A helyi lakossággal és a helyi közösségekkel színes rendezvényeken ismertetjük meg tevékenységeinket, a Környezeti nevelés programunk állomásain, vagy a Nagy Ugrások alkalmaival.    Szemléletformálással hívjuk fel a lakosság figyelmét az ivóvíz értékére és tippeket adunk az egyéni vízfogyasztás csökkentésére.

Ha a téma megkívánja, petíciókkal mozgósítjuk a felelős állampolgárokat vizeink megóvásának érdekében. A VKI megóvása érdekében indított petíciós kampányunkhoz több mint 375 000-ren csatlakoztak.

 

Mik a legújabb hírek?

Határozott lépésekre van szükség vizeink állapotának javításához

Budapest ad otthont a Víz Világtalálkozónak, amely a világszerte egyre égetőbb fontosságú vízkezelési és vízhasználati problémákat helyezi előtérbe.

2019-10-16 Tovább »

Küzdelem a Föld lüktető szíveinek megmentéséért - interjú

Tudtad, hogy Európa folyóinak 60%-a nem egészséges? És azt, hogy a világ folyói és vizesélőhelyei elvesztették a biodiverzitásuk 83%-át a hetvenes évek óta?

2019-09-21 Tovább »

 

Nagyot ugrott vasárnap Európa!

Július 14-én 15 órakor százezrek fejezték ki, hogy folyóink, tavaink és vizesélőhelyeink jövője számukra is fontos. A WWF Magyarország idén a Velencei-tóba csobbant az EFOTT keretein belül, ahol a fesztiválozókkal együtt szaladtunk a vízbe, de több település már hagyományjelleggel rendezte meg idén is a saját Nagy Ugrását.

2019-07-19 Tovább »

WWF Nagy Ugrás

Folyóink és vizesélőhelyeink a Föld minden élőlénye számára nélkülözhetetlenek, mégis komoly veszélyben vannak. Vizeink megőrzéséért a WWF Magyarország idén is közös csobbanásra hív mindenkit:

2019-07-01 Tovább »

 

Június 29-én a Dunát ünnepeljük

Június 29-én tartjuk a Nemzetközi Duna Napot. Európa egyik legnagyobb folyórendszerére az emberi tevékenység miatt számos veszély leselkedik, az utóbbi időben azonban néhány jó gyakorlatnak köszönhetően pozitív változások várhatók a folyó ökoszisztémáiban.

2019-06-28 Tovább »

Történelmi pillanat

Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása. 


2019-06-13 Tovább »

 

 

Hogyan segíthetek?

  • Ha vízpartra látogatsz, figyelj arra, hogy a folyópartok között nagyon sok a védett természeti terület. Csak olyan helyen fürdőzz, amely nem védett! 

  • A kenuzás és a kajakozás közkedvelt sportok, és nem zavarják a természeti értékeket. Bármilyen motorizált jármű viszont a pihenni vágyókat és a vízpart élővilágát is zavarja. Ha teheted, Te is kenuval vagy kajakkal szállj vízre! 



  • A vízpartokon nagyon sok szemét halmozódik fel. Sokszor az árvizek szállítják a szemetet a folyók felső szakaszáról, mert a magas vízállás mindent képes megmozdítani, amiaz ártéren található. Ez a szomorú látvány csak akkor fog végleg eltűnni, ha senki sem szemetel a folyópartokon. 

  • A vízpartok legkönnyebben megfigyelhető állatai a madarak. Bárkinek, aki vízpartra látogat, érdemes magával vinnie távcsövet és madárhatározót. Az ártéri erdőkben élő madarak azonban sok esetben nagyon félénk természetűek. Tavasszal, a fészkelési időben ne barangolj védett természeti területeken! Figyelj arra, hogy ne ijeszd el tollas barátainkat! 

  • Folyóinkat a szárazföld felől is érdemes meglátogatni. Egyre több vízparti tanösvényt avatnak fel, melyeket főképp tavasszal érdemes felkeresni, amikor leginkább pompáznak ezek az élőhelyek. 
     
  • Bánj takarékosan a vízzel!