Mura, Dráva, Duna – élő folyók, élő együttműködés

A Mura, a Dráva és a Duna országhatárokon átívelve nyújt létfontosságú értékeket a természet és az emberek számára – éppen ezért megóvásuk, helyreállításuk nélkülözhetetlen. A két és fél évig tartó lifelineMDD projekt a három folyót érintő problémák feltárását, megismerését és megismertetését, valamint a régión belüli együttműködések fejlesztését tűzte ki célul, és képzésekkel, gyerektáborokkal, terepi vizsgálatokkal és tanulmányokkal a háta mögött zárult december végén.

A projektben Magyarországról, Ausztriából, Horvátországból, Szerbiából és Szlovéniából összesen 17 partner dolgozott együtt a területen az ökológiai folytonosság védelme és helyreállítása érdekében. A folyószabályozások és duzzasztások következtében a vízrendszer folytonossága ugyanis jelentősen sérült, és a helyreállítás csak ágazatok közötti és határon átnyúló együttműködések révén lehet hatékony.

Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy a projekt ideje alatt, 2021. szeptember 15-én az UNESCO kihirdette a világ első 5 országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát a Mura–Dráva–Duna területén Szlovéniától Ausztrián, Horvátországon és Magyarországon át egészen a Duna szerbiai szakaszáig. Az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum létrejötte lehetőséget teremt a projekt eredményeinek mind szélesebb körű hasznosítására és a megkezdett munka folytatására.

A folyók élővilágának gazdagsága figyelemre méltó: a lifelineMDD (DTP3-308-2.3) projekt keretében – klasszikus és környezeti DNS kimutatásán alapuló módszerekkel elemezve – 66 halfajt találtak a Murában és a Drávában, ami a vizsgált folyók hidromorfológiai változatosságának köszönhető. Emellett viszont azt is megállapították, hogy a vízerőművek alatti, gyors vízszintingadozásoknak kitett szakaszokon a fiatal egyedek hiányoznak.

Az élőlények mellett a folyók életében elengedhetetlen fontosságú hordalékot is több különböző módszerrel vizsgálták. Egy fontos tanulmány például a hazai Dráva-szakaszon tapasztalható medersüllyedés okait tárja fel, egy másik jelentés pedig a megoldási lehetőségeket vizsgálja; ezeknek angol nyelvű verziója is elkészült, amit mind a projektpartnerek, mind a régióban dolgozó különböző ágazati szereplők megismerhettek, hogy munkájuk során hasznosítani tudják.

További tanulmányok vizsgálták a hordalék szállítását, az erőművek csúcsra járatásának hatásait, a klímaváltozás folyami ökoszisztémákra gyakorolt következményeit, a folyószabályozási műtárgyak történetét és a természetes állapotban lévő folyószakaszokat jelző indikátorfajok – vagyis egy adott élőhely állapotát, változását tükröző fajok – szerepét.

A folyók újjáélesztésének tapasztalatait összegzi és lehetőségeit ismerteti az angol és magyar nyelven elkészült Folyó-helyreállítási eszköztár, melynek üzenetét és a projekt további eredményeit kétoldalú találkozókon ismerhették meg a hazai vízügyi szektorban dolgozók. A kiadvány olyan, tapasztalatokon alapuló vízmérnöki beavatkozásokat ismertet, amelyek segítenek a folyók felborult hordalékháztartásának helyreállításában. Bemutatja többek között a folyómeder szélesítésének, vezérárok kialakításának és az ártér süllyesztésének előnyös hatásait, a szakadópartok jelentőségét, és felhívja a figyelmet a folyók kezelése során a teljes vízgyűjtőterületre kiterjedő megközelítés fontosságára.

Az ágazatok közti kommunikáció és együttműködés erősítése érdekében három hazai egyetem hallgatói és oktatói vehettek részt olyan Dráva menti terepgyakorlatokon, ahol megvalósult élőhely-helyreállítások eredményein keresztül ismerhették meg a gyakorlati megvalósítás lépéseit, nehézségeit és a hatások utókövetésének lehetőségeit.

Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek az élő folyók és a természetes hordalékegyensúly nélkülözhetetlen szerepével, ezért mintegy 60 fő környezeti nevelői képzéseken vehetett részt – ők munkájuk során vagy saját környezetükben továbbadhatják a megszerzett ismereteket, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Ezt segítette a projekt keretében magyar nyelven is elkészült Élő folyók képzési kézikönyv.

Önkéntesakciók során 4 gyerektáborban készítettek a fiatalok többek között széncinegék, mezei verebek és csuszkák számára alkalmas ún. B-típusú madárodúkat, melyek az ezeket készítő gyerekek iskoláiban, lakókörnyezetében és odúhiányos nemzeti parki területeken kaptak helyet. Az önkéntes munka mellett a gyerekek megismerkedhettek a vizek és vízpartok jellemző állataival és a környék élőhelyeivel.

„Az elmúlt két és fél év sokrétű tevékenységei, a kutatók, diákok, helyi lakosok és intézmények bevonásával megszületett új tudományos eredmények, megjelent hírek, kiadványok, megtartott képzések és terepgyakorlatok olyan változatos programokat jelentettek, és ezek során olyan szerteágazó ismeretekkel gazdagodtunk, melyek a projekt minden egyes percét izgalmassá, élménydússá varázsolták. A kialakult ismeretségek, elmélyült kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a projekt végeztével más formákban, de továbbra is közösen és elszántan dolgozzunk tovább a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumért” – mondta Barina Zoltán, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

A fent említett kiadványok ide kattintva tölthetők le.