Természetes körülmények mellett egy átlagember élete valószínűleg nem fog megváltozni attól, hogy nagyragadozók élnek lakóhelye környékén.

Ugyanakkor erőteljes hatással lehetnek helyenként a haszonállattartókra. Nem véletlen, hogy a nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok között jellemzően a haszonállatok elejtése messze a leggyakoribb kiváltó ok. Különösen azokon a tájakon, országokban van ez így, ahol generációkkal korábban észlelték őket utoljára, és az emberek már elszoktak a jelenlétüktől.

A haszonállatok közvetlen védelmére szerencsére azonban sokféle hagyományos és korszerű, ún. preventív módszer áll rendelkezésre, melyek így segíthetik a nagyragadozókhoz köthető ember-vadvilág konfliktusok feloldását, a velük való együttélést.

• A villanypásztor az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköznek számít. Hatásosak abban, hogy a nagyragadozókat kizárjuk a legelőkről. Hatékonyságuk szempontjából azonban az sem mindegy, hogy pontosan milyen technikai paraméterekkel rendelkezik a berendezés. A nemzetközi tapasztalatok szerint a nagyragadozók ellen legalább 5-6 soros, nagy szakítószilárdságú drótból kialakított, 4-7 ezer voltos feszültséggel rendelkező villanypásztorokat szükséges telepíteni, melynek legalacsonyabb sora maximum 20 cm magasan van a talaj szintjétől, míg a kerítés maga legalább 100-120 cm magas kell, hogy legyen.
• A villanypásztor mellett a másik leghatásosabb konfliktuskezelő eszköz talán az őrzőállatok alkalmazása, melyet Európában általában a kutyák jelentenek (pl. kuvasz, komondor stb.), a világ más részein viszont szamarakat vagy alpakákat is tarthatnak ugyanilyen célból a legelőkön. Előnyük, hogy viszonylag mobilisak és nagy területet képesek lefedni. Ezek mellett további eszközök is a gazdálkodók rendelkezésére állhatnak még, mint  a zárt éjszakázóhelyek létesítése, a kerítések, rémzsinórok, villogók alkalmazása. Általánosan megállapítható viszont, hogy akkor a leghatékonyabbak ezek a módszerek, mikor egyszerre több ilyen preventív eszközt is bevetnek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a nagyragadozókkal való együttéléshez ezek mindössze eszközök, amelyek bár alapvetőek, de nem váltják ki a nagyragadozók miatt létrejövő ember-vadvilág konfliktusokban résztvevők közti kapcsolatteremtést és a párbeszéd fenntartását. Ezen dolgozik jelenleg is a WWF Magyarország, és ezt erősítették meg korábbi tapasztalataink is, mint a 2017 és 2022 között zajló EuroLargeCarnivores LIFE projekt.

Az együttélést, az elfogadást segítheti továbbá, ha ezeket az ember-vadvilág konfliktusokat minden résztvevő számára előnyösebb irányba tereljük, oly módon, hogy ezek a fajok értéket jelentsenek a helyi közösségek, az érintettek számára. Ennek egyik lehetséges módja lehet akár a turizmussal járó többlet bevételi források. Fontos azonban, hogy a rossz, felelőtlen viselkedési formákat, az állatok csalogatását, etetését, zavarását ezekben az esetekben is elkerüljük.