Magyarország a következő években óriási fejlesztések és kihívások előtt áll a megújuló energiát alkalmazó rendszerek kiépítésében. Az új szélerőművek és napelemparkok optimális helyének megtalálása komoly szakmai feladat, amelyben számos ágazat és a lehető legtöbb releváns szakterület szempontjait figyelembe kell venni. Ez azért kulcsfontosságú, mert a legutóbbi 10-15 évben például a mezőgazdaság vagy a természetvédelem szempontjai nem jelentek meg kellő hangsúllyal a jelentős területeket igénylő napelemes rendszerek telephelyválasztásakor. Ugyanakkor a megújuló energiaforrásokra való áttéréshez az energiaipari szakértők bevonása is nélkülözhetetlen. Éppen ezért – az álláspontok közelítésének szándékával – az EUKI RENewLand projekt egyik első lépéseként a legnagyobb ipari szereplők és hazai egyetemek kutatóinak bevonásával tartotta meg első műhelytalálkozóját a WWF Magyarország.
| Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi. |
Hazánk lemaradása elsősorban a szélenergia terén különösen aggasztó – mutatott rá a 19 résztvevővel március 7-én megrendezett első találkozón dr. Munkácsy Béla, a WWF Magyarország szakértője.
Lemaradásunk mértékét jól mutatja, hogy a kelet-német szélturbina-teljesítménnyel összevetve az ottani területegységre jutó kapacitásnak csak 1,8%-a működik nálunk. A hivatalos hazai elképzelések ráadásul hosszabb távon sem ambiciózusak, hiszen 2050-re is csak a 18%-át tervezik elérni a jelenlegi kelet-német kapacitásnak. Ez a helyzet hosszú távon nem tartható, ezért feltétlenül szükség van a EUKI RENewLand keretében végzett kutatásra, hogy egy jövőbeli energetikai irányváltásnak széles körben elfogadott szakmai alapja legyen .
A napelemes rendszerek teljesítménye – a tervezettnél 6 évvel korábban – már most meghaladta a 2030-ra kitűzött 6 000 MW-os célt. Új célt kellett tehát kitűzni, ami 12 000 MW – számolt be a helyzetről Mészáros Lajos, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség szakértője.
Ez a teljesítménybővülés az energetikai önrendelkezésünk terén ugyan előrelépés, ám komoly kihívás a mezőgazdaság és a természetvédelem nézőpontjából, hiszen az eddigi rendszerek kialakításánál ezeknek a szakterületeknek a szempontjai nem jelentek meg kellő hangsúllyal a telephelyválasztásnál, így hatalmas kiterjedésű értékes területeket borítanak ma napelemek Magyarországon.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság szakértője, Lendvay Péter, rávilágított arra, hogy a – kizárólagosan Kapuvár környékére fókuszáló – kormányzati elképzelés durván leszűkíti a szélerőművek telepítése kapcsán számításba vehető területeket. Ez energetikai szempontból sem szerencsés, ráadásul a mai korszerű szélerőművek világában nem is indokolt, hiszen ezek a gépek szinte minden tájegységünkön képesek a gazdaságos termelésre.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy katonai radarok kapcsán kialakult jogszabályi zűrzavar teljes bizonytalanságban tartja a projekttervezőket, hiszen jelenleg nem lehet tudni, hogy katonai szempontokra hivatkozva mekkora távolságot várnak el a radarok és szélturbinák között. A nemzetközi gyakorlatban ez egy nagyon világosan meghatározott, jellemzően 10-24 km-es távolság.
A hozzászólók – többek között az E.ON, az ALTEO, és több egyetem, így az ELTE, a MATE és a Debreceni Egyetem képviseletében – azt hangsúlyozták, hogy a villamosenergia-rendszer teljes és mielőbbi átalakítása elkerülhetetlen, és ebben kiemelt szerepe kell legyen az átviteli és elosztói hálózat jelentős műszaki fejlesztésének, beleértve a határkeresztező kapcsolatok további jelentős bővítését.
Térképre kerül, hol mennyi lehetőség rejlik a megújuló energiában
Korunk két legfontosabb kihívása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása. Emiatt a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek lehatárolásának mikéntje minden korábbinál fontosabb. Ebben az összetett folyamatban az energetikai és természetvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni a társadalmi aspektusokat és a helyi közösségek véleményét is.
Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés (EUKI) által támogatott nemzetközi RENewLand projekt célja, hogy az érintett felek és döntéshozók széleskörű bevonásával, tudományágakat átívelő többdimenziós megközelítéssel, valamint a legkorszerűbb térinformatikai módszerek felhasználásával meghatározzuk azokat a területeket, ahol a nap- és szélenergia hasznosítása teljes mértékben összeegyeztethető a természeti és társadalmi fenntarthatósággal.
A projekt megvalósítása során egyrészt széleskörű szakmai workshopokat szervezünk, amelyek eredeményeiből meghatározzuk a legfontosabb irányvonalakat és kereteket az új nap- és szélenergia projektek helyszíneinek kijelöléséhez. Másrészt, az így kialakított szempontrendszert a gyakorlatban is alkalmazzuk, és egy hazai mintaterületen elkészítjük azokat a legkorszerűbb térinformatikai elemzéssel készült térképeket, amelyek nem csak vizuális értelemben forradalmasítják a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálok ábrázolását, de megalapozhatják a magyar energiatervezés jövőjét.
A második szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A harmadik szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A RENewLand projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
