A RENewLand projekt keretében immár az ötödik nagyobb szakmai körben megrendezett eseményre került sor 2025. április 24-én, Répceszemerén. A szakmai fórum földrajzi szempontból a RENewLand mintaterületét célozta meg, szakmai fókuszába a térségbe tervezett 650-700 MW szélturbina-kapacitás került, amely komoly tanulságokkal szolgál a könnyített térségek kijelölésével kapcsolatosan is. A napenergia témaköre csak érintőlegesen került szóba, hiszen ezzel kapcsolatosan Magyarországon nem látszik olyan fennakadás, amely teljes mértékben ellehetetlenítené a kapacitásbővítést, bár szóba került a villamosenergia-hálózatra való csatlakozás egyre súlyosabb kihívása.
Az eseményen a korlátozott létszám ellenére széleskörű szakmai részvétel volt jellemző: mindkét projektfejlesztő cégtől megjelent 2-2 szakértő, de képviseltette magát a térségi vadásztársaság, helyi önkormányzatok képviselői, országos és regionális éghajlatváltozással foglalkozó civil szervezetek, valamint a Győri Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék szakértői.
A program első felében a résztvevők bemutatkozása történt meg, majd a RENewLand projekt és általában az európai energetikai átmenet legfontosabb ismérveiről kaptak tájékoztatást a megjelentek.
A szakmai fórum második felében olyan kulcsfontosságú témakörök kerültek előtérbe, amelyek nem csak a „könnyített térségek” kijelölése szempontjából lényegesek, de a RENewLand magyarországi mintaterületén 2030-ig megvalósítandó szélerőművi kapacitásbővítés vonatkozásából is érdemi fontosságúak.
A fejlesztők beszámoltak arról, hogy a tervezett szélturbina-csoportok kialakítása a jelenlegi tervek szerint oly módon történik majd, hogy a 49 MW-os erőművek mindegyike 7 db, egyenként 7 MW teljesítményű turbinából áll majd. Egy-egy ilyen nagyobb teljesítményű egység területigénye nagységrendileg 4-5 km2. Az ezekre vonatkozó engedélyezési eljárás nehézségeire jellemző, hogy 50-60 különféle szempont figyelembevétele szükséges a területek alkalmasságának vizsgálata során, amely olyan komoly kihívást jelent a projektek megvalósíthatósága szempontjából, hogy annak teljes mértékű megvalósíthatóságát is megkérdőjelezi. A fejlesztők kiemelten mutatták be a turbinák nagy méretéből (130 méteres oszlopmagasság; 85 méteres lapáthossz) fakadó logisztikai kihívásokat.
Több témakör kapcsán tértek ki részletesebben az engedélyezéssel összefüggő nehézségekre. Nagy teret kapott például a termőföld-védelem kérdése: a vizsgálatok helyi szinten kell történjenek, gyengébb minőségű talaj meghatározásakor az adott művelési ágban a település földjeinek aranykorona átlagát veszik alapul. Csak akkor engedélyezik a területhasználat megváltoztatását, vagyis a „más célú hasznosítást”, ha a termőföld aranykorona értéke szántó esetében legfeljebb 22, rét esetében legfeljebb 16, legelő esetében legfeljebb 6.
Ugyancsak sok szó esett arról, hogy a villamos hálózatra való csatlakozás egyetlen ponton történhet, ami további tervezési és megvalósítási kihívásokat, valamint jelentős többletköltséget jelent.
A projektfejlesztők a természetvédelmi szempontok érvényesítését emelték még ki a legkomolyabb kíhívások között.
A fentiek mellett szóba került a NIMBY jelenség is, amely máris megjelent a térségben: sokan vannak ugyanis, akik elvileg egyetértenek ugyan a szélenergia alkalmazásával, ugyanakkor nem támogatják, hogy saját környezetükben valósuljanak meg efféle projektek.
Az esemény kiváló platformként szolgált az érintett felek közötti párbeszédre, elősegítve a térség fenntarthatósági és energiahatékonysági céljainak hosszú távú megvalósítását.
