Száraz tűzifa, tisztább levegő: Jánoshida válasza az energiaszegénység kezelésére (videó)

Az elmúlt években egyre több vidéki településen vált mindennapi kihívássá a fűtés kérdése. Jánoshidán a közel ezer háztartásból mintegy négyszáz fával fűt, sok esetben nedves tűzifával, ami nemcsak kevésbé hatékony és drágább megoldás, hanem jelentősen rontja a levegő minőségét is. 

A helyi önkormányzat felismerte, hogy az energiaszegénység enyhítése nem merülhet ki pusztán a tűzifa kiosztásában. A cél az volt, hogy a családok száraz, megfelelő minőségű tüzelőhöz jussanak, miközben csökken a környezeti terhelés is. Ebben nyújtott támogatást a WWF Magyarország és a Habitat for Humanity Magyarország közös, EUKI BioJust nevű projektje. 

A program keretében Jánoshidán tűzifaalapot és fedett tárolót hoztak létre, amely lehetővé teszi a fa megfelelő szárítását és ütemezett felhasználását. Így a családok nem frissen vágott, hanem már kiszárított fával tudnak fűteni, ami hatékonyabb, kevesebb tüzelőanyagot igényel, és akár harmadával is csökkentheti a károsanyag-kibocsátást. 

Az EUKI BioJust projekt túlmutat az azonnali segítségnyújtáson: rávilágít a magyarországi lakóépületek rossz energetikai állapotára, és arra, hogy a helyi önkormányzatoknak milyen kulcsszerepük lehet a hosszú távú megoldások kialakításában. Jánoshida példája azt mutatja, hogy közösségi összefogással, tudatos tervezéssel és civil partnerségekkel valódi változás érhető el, még a legnehezebb körülmények között is. 

A Jánoshidán készült videóban Eszes Béla, a település polgármestere a helyi viszonyokról mesél, Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity szakpolitikai szakértője a magyarországi energiaszegénység helyzetét ismerteti, míg Mezei Janka, a WWF éghajlatvédelmi szakértője a fatüzelés környezeti hatásait mutatja be.