|
SZÉLENERGIA │ NAPENERGIA |
TARTALOMJEGYZÉK
Szélenergia
1. Hogyan működnek a szélturbinák?
2. Melyek a szélenergia előnyei?
3. Mennyi a szélenergia aránya jelenleg Magyarországon?
4. Mennyi a szélenergia aránya a régió országaiban?
5. Elég szél van Magyarországon a szélerőművekhez?
6. Hol vannak szélturbinák Magyarországon?
7. Hogyan dolgozik a szélturbina szélcsendben?
8. Mennyire károsítja a szélturbinák építése a helyi természetes élővilágot?
9. Milyen közvetett környezetterhelése van a szélturbináknak?
10. Van-e bármilyen közvetlen hatása a szélenergiának az emberi egészségre?
11. Zajosak-e a szélturbinák?
12. Mennyire veszélyesek a szélturbinák a madárvilágra?
13. Milyen hulladékgazdálkodási problémákat okoznak a szélturbinák?
14. Mennyi idő után térül meg egy szélturbina?
Napenergia
1. Miért van szükségünk a napenergiára?
2. Mekkora a területigénye a napelemparkoknak?
3. Mennyi a napenergia aránya a villamosenergia-termelésben Magyarországon?
4. Eleget süt a nap Magyarországon a napelemparkok gazdaságos üzemeltetéséhez?
5. Nem veszélyes a napelem a madarakra, rovarokra vagy az emberi egészségre?
6. Mik a napenergia előnyei?
7. Hol vannak napelem parkok Magyarországon?
8. Hogyan dolgozik a napelem borult időben, éjszaka?
9. Mennyire drága a napelemes rendszerek építése, üzemeltetése, karbantartása?
10. Mennyi idő után térül meg a napelemek telepítése?
11. Mi lesz a napelem részeivel hulladékként?
SZÉLENERGIA
1. Hogyan működnek a szélturbinák?
A szélturbina működésének lényege, hogy a felszínnel párhuzamosan áramló levegő (a szél) körbefordítja az útjába helyezett, speciális profilú lapátokat. A forgó lapátok a gépházban lévő tengelyt forgatják meg, ami a generátorban ezt a mozgási energiát villamos energiává alakítja át. Ezt – az ipari léptékű alkalmazások esetében – közép- vagy nagyfeszültségű hálózatra kell csatlakoztatni, a villamos energiát odáig földkábelen és/vagy légvezetéken juttatják el.
Azt, hogy egy-egy szélturbina mennyi energiát termel, leginkább a szélsebesség határozza meg: ha két lehetséges helyszín közül az egyiken az átlagos szélsebesség kétszeres, ott a termelődő villamos energia mennyisége nyolcszoros lesz (ugyanolyan típusú berendezés esetében). Ez magyarázza azt, hogy a szélturbinák egyre magasabbak, hiszen a felszíntől számított magasság növekedésével a szélsebesség is fokozódik.
Figyelembe kell venni, hogy a termelhető teljesítményt a levegő sűrűsége és a rotorlapátok által befogott felület is befolyásolja, hiszen a 1/2ρ*A*v3 összefüggés szerint sűrűbb levegőben (télen) és nagyobb rotorátmérővel (hosszabb lapátokkal) még nagyobb mértékben hasznosítható a rendelkezésre álló szélenergia.
Több szélturbinát szokás szélerőműnek nevezni. Ez utóbbiak telepítésénél nagy figyelmet kell fordítani a turbinák egymáshoz viszonyított távolságra és tájolásra, mert a lapátok által keltett turbulencia zavarhatja, fékezheti a szomszédos gépek működését – amit park hatásnak neveznek. [1]
2. Melyek a szélenergia előnyei?
A szélenergia előnyei a fenntarthatóság mindhárom dimenziójára, így a környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásokra egyaránt kiterjednek.
A szélerőművek működtetése környezeti szempontból kezelhető mértékű problémát okoz, de a teljes életciklusban, tehát a gyártás, építés, hulladékkezelés terén – sem okoznak jelentős terhelést, ha a telepítésénél számításba veszik a környezeti-természeti szempontrendszert, így például kikérik és megfogadják a madarászok vagy más természetvédők javaslatait. [2]
Gazdasági nézőpontból legfontosabb érvként a nagyon olcsó termelést említhetjük ki elsőként. [3] A szélenergia hasznosítása emellett fontos lépés az importfüggőség csökkentése felé, de különféle helyi bevételek (például iparűzési adók) is származnak a szélturbinák üzemeltetéséből, amelyek – a technológia decentralizált jellege miatt – igen sok közösséget elérhetnek, ráadásul inkább a vidéki településekre érkeznek (ahol sok esetben lehetetlen más forrásból iparűzési bevételekre szert tenni).
Társadalmi előnyei többrétűek, ezek jórészt összefüggenek a gazdasági szempontokkal. Az importfüggőség csökkenése – a helyben elérhető energiaforrások felhasználása révén – mára megkerülhetetlen szemponttá vált. Ezzel összemérhető jelentőségű a különféle helyi bevételek révén a vidéki közösségek épülésében betöltött szerep, ami gyakran hátrányos gazdasági helyzetű térségekben érvényesül, így akár népességmegtartó funkciót is betölthet. [4]
3. Mennyi a szélenergia aránya jelenleg Magyarországon?
A szélenergia villamosenergia-termelésünk körülbelül 1%-át teszi ki, miközben akár jóval 50% feletti részarány is elérhető volna.
A hazánkban működő nem egészen 330 MW-nyi szélerőmű villamosenergia-termelésünk körülbelül 1%-át fedezi. Ennek kapcsán tévedés azt gondolni, hogy ennél lényegesen magasabb részarány a szél “kiszámíthatatlan” rendelkezésre állása miatt problémákat okozna az energiaellátásban, hiszen a dániai adatok azt igazolják, hogy akár jóval 50% feletti részarány is elérhető. Ehhez két fontos kiegészítés érdemel említést. Az egyik, hogy Dániában sem fúj folyamatosan a szél, tehát ott is kezelniük kell a szélcsendes időszakokkal járó kihívásokat. Másfelől pedig a dán háztartások – az időjárásfüggő termelés kiugróan magas részaránya ellenére – a legmegbízhatóbb villamosenergia-szolgáltatást kapják európai összevetésben. Ez éves szinten 20 percnyi áramszünetes időszakot jelent, ami csak harmada a hazai adatnak. [5]
A magas részarány elérésének egyik magyarázata éppen abban áll, hogy a szél sem kiszámíthatatlan erősséggel fúj, ami annak köszönhető, hogy napjainkban a meteorológia egyik leggyorsabban fejlődő területe éppen az energetikai előrejelzések világa. Ugyanakkor számos más eszköz is szükséges a magas szélenergia-részarány eléréshez, amelyek közül a különféle energiatermelési technológiák összehangolása (energy mix optimisation), az energiaszektor különféle elemeinek összekapcsolása (sector coupling) [6], az energiafogyasztás időbeli befolyásolása (demand side management), a villamosenergia-kereskedelem és legutolsósorban az energiatárolás sokszínű eszközrendszere emelhető ki.
Az ELTE energiaföldrajzos kutatócsoportjának közreműködésével készült európai léptékű modellszámítás szerint [7] hazánkban 2030-ra 4 146 MW; 2040-re pedig 19 432 MW (vagyis a jelenlegi 60-szorosa) szélerőmű-kapacitás is elérhető, sőt kívánatos volna. [8]
4. Mennyi a szélenergia aránya a régió országaiban?
2024-ben a térségben a villamosenergia-termelésben a szélenergia hányada 0% és 16% között változott.
A szomszédos országok két nagy csoportra oszthatók. Az országok egyik felében – ide tartozik Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Magyarország – a szélerőművek telepítését túlzott mértékben akadályozták. Ezekben az országokban csak néhány turbina működik, így a részarány is jelentéktelen, 0-1% közötti a villamosenergia-termelésben. Az országok másik csoportja nem hagyja veszendőbe menni ezt az olcsón kiaknázható, az energetikai szuverenitást támogató erőforrást, így jelentősebb összteljesítményt értek el: Ausztria 4028 MW, Románia 3150 MW, Horvátország 1303 MW. Ezekben az országokban a tavalyi évben 15% körüli részaránnyal jelentek meg a szélerőművek a villamosenergia-termelésben [9]. Ukrajnában a szélerőművek összteljesítménye már az orosz háborús agresszió előtt is elérte az 1700 MW-ot, amit a háború ellenére folyamatosan bővítenek, így 2024-ben már megközelítette a 1950 MW-ot. Kiderült ugyanis, hogy az így decentralizálódó villamosenergia-termelés lényegesen nehezebb katonai célpontot jelent, ezáltal a szélturbinák – és a napelemes rendszerek is – egyre növekvő szerepet töltenek be a lakosság áramellátásában. [10]
Érdemes arra is kitérni, hogy az alacsony szélenergia-részarányú országokban nem a kedvezőtlen szélklíma a szerény szélturbina-teljesítmény magyarázata, hiszen például a szlovákiai 4 MW-nyi, illetve a szlovéniai 3 MW-nyi szélturbina az Európában átlagosnak tekinthető kihasználtsággal termeli a villamos energiát, így megfelelő területek kiválasztása esetén akár ezekben az országokban is több százszoros vagy akár több ezerszeres kapacitásbővítés is gazdaságos lehetne. [11; 12]
5. Elég szél van Magyarországon a szélerőművekhez?
Hazánkban kifejezetten jelentős a szélenergia-potenciál, különösen abban a 150-200 méteres magasságban, ahol a mai korszerű szélturbinák dolgoznak.
Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján a hazai adatok meglepően jók, hiszen a szélturbinák kihasználtságának (kapacitásfaktorának) 2011-2018 közötti időszakra kalkulált átlagértéke nálunk 23,3%, míg az EU átlagértéke csak 22,1%, a Németországban működő szélturbináké pedig csak 19,2%. A meglepően jó eredmény magyarázata az lehet, hogy Magyarországon a szélerőműveket többnyire olyan helyekre telepítették, ahol a szélklíma kifejezetten kedvező. Másfelől azért is érdekes a jó hazai eredmény, mert a magyarországi gépparkot már meglehetősen régi, műszakilag elavult szélturbinák alkotják. [13]
Ha a felszín közelében érzékelhető szélsebességből indulunk ki, nem járunk el helyesen, hiszen a mai szélturbinák 150-200 méteres magasságban dolgoznak. Hazánkban a legkedvezőbb szélklímájú területek az észak-dunántúli megyék – éppen ezért ide telepítették a szélerőműveink többségét. Ugyanakkor az átlagos szélsebesség hazánk legnagyobb részén már 150 m-es magasságban is meghaladja a 6 m/s-os értéket, amit a szélturbinák gazdaságos működtetésének küszöbértékeként szokás emlegetni. Ezek alapján tehát az ország legnagyobb részén gazdaságosan működtethetők a nagy méretű, MW-os léptékű szélturbinák. Ami a kisebb, háztartási méretű szélturbinákat illeti, ezek csak néhány, kivételes helyszínen, például dombtetőkön képesek megfelelő mennyiségű villamos energia termelésére. [14]
Fontos tudni, hogy a szélturbinák pontos helyének kijelölésénél nem feltétlenül a szélsebesség a legfontosabb limitáló tényező, hanem több tucat más szempontot kell gondosan mérlegelni, egyebek mellett a természetvédelmi szempontokat, a beépített területekhez való közelséget, a villamos hálózatra való csatlakozás lehetőségét, a társadalmi elfogadottságot vagy a területfejlesztési szempontokat stb. A WWF Magyarország széleskörű szakmai egyeztetéssel összeállította az Alapelvek a megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) magyarországi könnyített térségeinek kijelöléshez című dokumentumot, amelyben feltárjuk, hogy miért igényel a téma komplex szemléletet, és mindebben milyen meghatározó jelentőséggel bír a térbeli energiatervezés.
6. Hol vannak szélturbinák Magyarországon?
Szélturbinákkal sokfelé találkozhatunk az ország területén, a gépek 80-90%-a azonban hazánk legszelesebb, észak-nyugati területén található – ott, ahol az Alpok és Kárpátok közötti dunai áttörés, a Dévényi-kapu okozta csatorna-hatás érvényesül.
Különösen sok berendezés telepítettek az M1-es autópálya mellé, ami sokakban azt a téves látszatot kelti, mintha az egész térség tájképét dominálnák a szélturbinák. Az autópályától eltávolodva azonban a szélerőművek is eltűnnek a tájképből. Az efféle telephely-választásnak az a célja, hogy az autópályával már elcsúfított tájat használjuk villamosenergia-termelésre is, így ne kelljen valóban értékes tájképi értékekkel bíró területeket erre a célra feláldozni.
7. Hogyan dolgozik a szélturbina szélcsendben?
A szélerőművek teljes szélcsendben nem termelnek villamos energiát. Ám a szélcsend megtévesztő lehet, hiszen a földfelszínen mérhető vagy tapasztalható alacsony szélsebességhez képest nagyobb magasságban – ahol a szélerőművek dolgoznak – lényegesen nagyobb szélsebesség jellemző.
A szélerőművek 2-4 m/s-os (7-14 km/h) szélsebességnél kezdenek villamos energiát termelni – viszont ilyenkor még csak szerény teljesítménnyel. A szélsebesség növekedésével általában exponenciálisan nő a kimenő teljesítmény. A turbinák általában 15 m/s-nál (kb. 50-55 km/h) érik el a névleges teljesítményüket (ami a napjainkban üzembe helyezett berendezéseknél átlagosan ~4,5 MW, de a legújabb fejlesztési trendek alapján az új szárazföldi turbinák akár 6-8 MW-os teljesítményt is elérhetik).
A hosszabb-rövidebb szélcsendes időszakok előfordulhatnak (akár még Dániában is, ahol az időjárásfüggő villamosenergia-termelés már 63%-ot ért el 2024-ben), azonban egy megfelelően kialakított energiarendszert erre is felkészítenek, ezért a szélcsend a villamosenergia-ellátásban nem okoz fennakadást. Ez számos különféle eszköz együttes alkalmazásának köszönhető, így például a villamosenergia-termelésért felelős technológiák összehangolásának (energy mix optimisation), a szektorok összekapcsolásának (sector coupling), a fogyasztás időbeli befolyásolásának (demand side management), az országok és régiók közötti villamosenergia-kereskedelemnek és legutolsósorban az energiatárolás sokszínű eszközrendszerének. Fontos adalék, hogy az olyan helyzetek modellezésére, mint egy hosszabb szélcsendes időszak, ma már számos szoftver áll rendelkezésre. Ezek segítségével az energiatervezési szakemberek a lokális helyzetre a legjobb megoldásokat tudják kidolgozni a villamosenergia-ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében.
8. Mennyire károsítja a szélturbinák építése a helyi természetes élővilágot?
A szélerőművek azért népszerűek a környezet- és természetvédők körében, mert – megfelelő telephelyválasztás esetén – a teljes életciklusban (beleértve az építést, telepítést is) a villamosenergia-termelést szolgáló megoldások közül az egyik legkisebb terhelést jelentik természeti környezetünkre.
Maga a telepítési folyamat alig néhány hetet vesz igénybe és területigénye sem jelentős, így az okozott probléma nagysága sem számottevő. Ugyanakkor ebben az esetben is a teljes életciklust szükséges figyelembe venni, beleértve például az egyes alkatrészek gyártásával vagy az alapozáshoz szükséges cement előállításával járó környezetterhelést – bár ez már túlmutat a helyi élővilágra gyakorolt közvetlen hatás kérdésén.
9. Milyen közvetett környezetterhelése van a szélturbináknak?
Nyilvánvaló a szélturbinák zajterhelése és tájképre gyakorolt hatása, ezek azonban viszonylag könnyen kezelhető problémák. Ennek a kérdésnek a kapcsán inkább az anyagfelhasználásra érdemes fókuszálni és annak fajlagos mértékét egy másik energiatermelési technológiával, mondjuk a hazánkban jelentős szerepet játszó atomenergiával összevetni. A Paks II. atomerőmű esetében a megtermelt villamos energia mennyiségére vetítve legalább 7 kg/MWh beton felhasználását jelenti a teljes üzemanyag-ciklusra (bányászat, fűtőanyag-gyártás, erőmű, hűtési infrastruktúra, hulladékok elhelyezése) és 30 éves termelésre vetítve [16]. Ez mintegy kétszerese annak, ami a korszerű szélerőművek esetében ugyanezen fajlagos mutató (kg/MWh beton) esetében számítható, ami úgy is értelmezhető, hogy ugyanannyi villamos energia termeléséhez a szélerőművek alkalmazásával csak fele mennyiségű beton és cement szükséges.
A jelentős mennyiségi különbséget tetézi, hogy az atomerőművekben felhasznált beton radioaktív hulladékká válik, így újrafeldolgozása (a jelenleg elérhető technológiákkal és további környezeti terhelés nélkül) már nem lehetséges, míg a szélturbinák betonalapja esetében a körforgásos gazdaságba való visszakapcsolódás ma már a mindennapos gyakorlat része. [17]
A szél- és atomenergia összehasonlítása a jelentős üvegházhatást képviselő betonigény szempontjából
Felmerülhet, hogy a lapátok által okozott mikroműanyag-terhelés is jelentős lehet. Való igaz, hogy egy nagy teljesítményű (6–7 MW) szárazföldi turbina esetében 30 éves időtávlatban kb. 60-70 kg mikroműanyag-kibocsátással számolhatunk. Ez életciklus-szinten elhanyagolható a fosszilis vagy közlekedési mikroműanyag-forrásokhoz képest, a háztartások műanyag-termeléséről nem is beszélve. Egy ilyen berendezés ugyanis 7400 magyar családi éves villamosenergia-igényét képes fedezni. Ezek a családok 30 év alatt 25 ezer tonna műanyaghulladékot termelnek, ami elhanyagolható a korábban bemutatott mikroműanyag-szennyezéssel összevetésben. Fontos azonban, hogy a fenti párhuzam csak részben releváns, mert a turbina mikroműanyaga lokális és szórványos szennyezés, míg a családok hulladéka tömeges, gyűjthető és kezelhető hulladék. Mindazonáltal, a szélenergia-kutatás ma már a mikroműanyag-probléma megoldását is célozza. Ígéretesek az akár utólagosan is felvihető bevonatok, amelyek jelentősen csökkentik a mikroműanyag-részecskék leválását, illetve új anyagokkal is kísérleteznek, amelyek természetes alapúak és lebomlanak. [18]
További környezeti terhelés kapcsolódhat a szélturbinák működtetéséhez szükséges kenőolajok felhasználásához. A legtöbb hagyományos turbinaáttételben és csapágyazásnál használt kenőolajokra a rendszeres karbantartások során fokozott figyelmet kell fordítani, nehogy ezek a környezetbe kerüljenek. Ráadásul már ezek gyártása során is számolni kell kisebb környezetterheléssel.
Vannak viszont hatékony megoldások, amelyek jelentősen csökkentik a fenti problémákat. Megelőzésként értelmezhető, hogy néhány gyártó olyan közvetlen-meghajtású turbinákat fejleszt, ahol nincs vagy minimális a fogaskerék-olaj alkalmazásának igénye. Ez ugyan csökkenti az olajkibocsátás esélyét, ám más környezeti-technikai kihívásokat eredményezhet (pl. a mágnesek, a ritkaföldfémek vonatkozásában). Ugyancsak megelőzési jellegű megoldás a jobb tömítéstechnika, a zárt kenőrendszerek és kifolyást megakadályozó tálcák alkalmazása, amelyek minimalizálják a külső környezetbe jutás esélyét. Emellett a karbantartási gyakorlatok javítása lehetővé teszi a kenőanyag-cserék ritkítását és a rejtett szivárgások korai feltárását. A fentieken túl az egyik legkézenfekvőbb lépés a kenőanyagok típusának újragondolása, hiszen a modern, biológiailag lebontható, növényi-eredetű olajok jóval kisebb környezeti kockázatot jelentenek, bár teljesítményük és élettartamuk még eltérő lehet a hagyományos olajokétól. A kenőanyagok okozta környezetterhelés elkerülésében a használt olajok szakszerű összegyűjtése és újrafeldolgozása ma már ugyancsak alapvető elvárás.
10. Van-e bármilyen közvetlen hatása a szélenergiának az emberi egészségre?
Maga a villamosenergia-termelés elhanyagolható mértékű egészségi kockázatot jelent, amit a telepítés helyszínének megválasztásával ténylegesen minimalizálni lehet. A szélerőművek leginkább az alapanyagok kitermeléséhez és feldolgozásához kapcsolódóan jelenthetnek kockázatot.
A szélerőművek működésével kapcsolatosan számos tévhit kering a nyilvánosságban azzal bezárólag, hogy a szélerőművek okozta infrahangok méhen belüli fejlődési rendellenességet, sőt, daganatos megbetegedést okoznak (utóbbi Donald Trump által gyakran ismételt állításként híresült el). [19] Valójában két egészségügyi jellegű kockázat merül fel, nevezetesen a hallható hangok problémája és a lapátok mozgása által okozott villódzás.
A hallható hangok kapcsán 300 méteres távolságot említ a szakirodalom, mint olyan biztonságos védőtávolságot, amelynél a zajhatás már nem zavaró. [20] Érdemes tudni, hogy az engedélyezési szabályok minden európai országban ennél nagyobb távolságot határoznak meg a lakott területekhez képest, így ez a probléma a gyakorlatban jól kezelhető, ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt és ennek lehetséges – az éghajlatváltozás hatására bekövetkező – jövőbeli változását.
A szélturbináknak a lakóépületektől és beépítésre szánt területektől mért védőtávolsága egyes európai országokban (2025)
A lapátok gyorsan mozgó árnyéka is okozhat egészségügyi problémát. Előfordulhat ugyanis, hogy ez az árnyékhatás az ablakoknál villódzásként érvényesül, így az épületekben lakóknak vagy dolgozóknak okozhat kellemetlenséget. A jelenség napkelte és napnyugta idején a hosszabb árnyékok miatt jelentkezik, és elsősorban az epilepsziás betegségben szenvedőket érinti érzékenyen, ám a szélturbinák telephelyének átgondolt megválasztásával ez a probléma is elkerülhető. Ebből a szempontból kedvező fejlemény a lapátok méretének növekedése is, ami együtt jár a fordulatszám csökkenésével – és így a villódzás percenkénti gyakoriságát is csökkenti. A legújabb, nagy teljesítményű szélturbinák már jóval a 120 villanás/perc kritikus érték alatt dolgoznak, így ez a jelenség egyre kevésbé okoz egészségügyi problémát.
A szélenergia egészségre gyakorolt hatása sokkal inkább az életciklus első részéhez, az alapanyagok bányászatához és feldolgozásához kapcsolódik. Ebben a tárgykörben a sokféle anyag, kitermelési módszer és helyszín, valamint a számtalan feldolgozási technológia okán lehetetlen megfelelő és kellően tömör összefoglalót adni.
11. Zajosak-e a szélturbinák?
A zajterhelés a távolsággal négyzetesen csökken, és a turbináktól 400 méteres távolságban már elhanyagolható. A hatást jelentősen befolyásolják a szélsebesség, a szélirány és az egyéb környezeti zajok is.
A szélturbinák zaját főként az aerodinamikai és mechanikai tényezők okozzák. A lapátok mozgása és a generátor működése egyaránt hozzájárul a zajkibocsátáshoz. A gyártók az elmúlt évtizedekben ezt kiemelt kutatási területként kezelték, és jelentős eredményeket értek el ennek a problémának a csökkentésében.
A zajhatás mértéke fordítottan arányos a forrásától mért távolság négyzetével, tehát a kétszeres távolságban mért zajhatás négyszer kisebb. Egy megfelelően elhelyezett turbina által keltett hangerősség jellemzően sokkal alacsonyabb, mint egy forgalmas út vagy egy háztartási gép hangja.
A WWF Magyarország és az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének Komárom-Esztergom megyében nemrégiben végzett közös kutatása azt támasztja alá, hogy nagyobb számú (20-25 db) szélturbina közvetlen közelében élők döntő többsége úgy véli, hogy ezek a berendezések nem zajosak. [22]
Érdekesség, hogy a kicsi, háztartási léptékű gépek gyakran lényegesen zajosabbak (hiszen a talajszint, így a megfigyelő közvetlen közelében dolgoznak), a magasabb fordulatszámuk miatt az általuk keltett hang frekvenciája is zavaróbb, ráadásul a műszaki megoldásaik sem olyan kifinomultak (gyengébb rezgéscsillapítás és zajszigetelés), így ezek zavaró hatása általában jelentősebb.
12. Mennyire veszélyesek a szélturbinák a madárvilágra?
A szélerőművek madárvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatását elsősorban a telepítés helyszínének megválasztása révén lehet minimalizálni, de más eszközök is segítenek a probléma csökkentésében, mint például az okos kamerarendszerek alkalmazása vagy a lapátok színének megválasztása. Mindez napjainkban már annyira sikeres, hogy neves madárvédő szervezetek is vásároltak és működtetnek nagy teljesítményű szélturbinákat, például a brit „The Royal Society for the Protection of Birds” (RSPB), azaz „Királyi Madárvédelmi Társaság”.
A tudomány mai állása szerint, ha a különféle elavult villamosenergia-termelő technológiák, így a fosszilis tüzelésű erőművek vagy atomerőművek teljes életciklusával összevetésben nézzük, a szélerőművek jelentik a kisebb veszélyt a madárvilágra. [24] A szélturbinák negatív megítélése még abból az időszakból származik, amikor a szélerőművek telepítésénél ezt a szempontot nem vették figyelembe. Ugyanis az 1970-1980-as években a szélerőműparkok telepítésénél még valóban figyelmen kívül hagyták ezt a szempontot, így később megfigyelhető volt a madárvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatás, ami főleg madárütközések formájában jelentkezett. Későbbi vizsgálatok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy ezek az esetek nem csak a nagyon sűrűn egymás mellé elhelyezett, kis teljesítményű és magas fordulatszámmal pörgő turbinalapátokkal hozhatók kapcsolatba, hanem a környező területek mezőgazdasági tevékenységének méreganyag-felhasználásával is. A rágcsálóírtó-szerek ragadozó madarakban való felhalmozódása ugyanis negatív hatás gyakorol a ragadozó madarak navigációs képességeire, ami a fő oka a turbinákkal való ütközésnek. [25]
A 20. században összegyűlt tapasztalatokat felhasználva az újabb szélerőműveknél a madárvilágot, mint az egyik kiemelt szempontot veszik figyelembe az engedélyezési eljárásokban, így a fentiekben vázolt problémát jelentős mértékben sikerült csökkenteni. Ma a szélerőművek bizonyos madárfajok, például a kerecsensólyom, számára inkább az élőhelyekről történő kiszorító hatásuk miatt okozhatnak zavarást. Ezt a hatást enyhítendő az elmúlt 15-20 évben elterjedt gyakorlattá vált egyes élőhelyeken a szélturbinák előre tervezett leállítása a leginkább érintett madárfajok párzási időszakában. A legutóbbi évek fejlesztései arra irányultak, hogy okoskamera rendszerek és mesterséges intelligencia alkalmazásával a közeledő madarakat észlelve, fajukat meghatározva, szükség esetén a szélerőművek működését automatikusan leállítsák arra az időszakra, amikor valóban veszélyt jelenthetnek a gyorsan mozgó lapátok. [27] Az eddigi tesztek alapján sikeresnek bizonyulhat az a nagyon egyszerű megoldás is, hogy a három turbinalapát egyikét, vagy a torony alsó felét, sötétre festik. [28] A vizsgálatok szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy a madarak a gépeket időben észre vegyék és az ütközést elkerüljék, de az ilyen jellegű megoldások elterjedéséhez további kutatásokra és a különféle szabályozási eszközök összehangolására van szükség.
A fentiekben felsorolt sikerek nyomán mára eljutottunk oda, hogy neves madárvédő szervezetek a szélenergia támogatóiként lépjenek fel [29] – miközben átgondolatlan szélturbinás projekteket továbbra is meggátolni igyekszik. [30] A fentiekben összefoglaltakra hivatkozva kulcsfontosságú, hogy madár-szélturbina konfliktusok mélyebb tanulmányozására a különféle szektorokat képviselő madarász szakemberek érdemi támogatást kapjanak.
13. Milyen hulladékgazdálkodási problémákat okoznak a szélturbinák?
A szélturbinák alkatrészeinek, főegységeinek 95 százaléka már a közelmúltban is újrafeldolgozható volt, az elmúlt évek kutatási eredményei alapján pedig kijelenthetjük, hogy a mindeddig kritikusnak tekintett lapátok problémája is megoldódni látszik. Ugyanakkor azt is lényeges kiemelni, hogy az anyagában történő újrafeldolgozás (recycling) mellett a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az annál lényegesen fenntarthatóbb újrahasználat (reuse) lehetőségeinek minél teljesebb körű kihasználására.
Egy szélturbina tömegének 75%-át a vasbeton alapozás teszi ki, további 15% a torony, ami ugyancsak acél és/vagy beton alapanyagot jelent. Ezek újrafeldolgozása régóta mindennapos gyakorlat. A turbinánként számított 5-10 tonna réz és 3-5 tonna alumínium másodnyersanyagként történő hasznosítása sem ütközik műszaki akadályokba.
A hulladékká vált alkatrészek feldolgozása terén mindeddig csak a lapátok esetében mutatkozott lemaradás, mert ezeknél szinte csak az energetikai hasznosítás (a szabályozott körülmények közötti elégetés) kínálkozott lehetőségként. A környezetterhelő, korszerűtlen technológiák érdekében fellépő, jelentős összegekkel támogatott lobbisták látványos képekkel próbálták befolyásolni a közvéleményt hazánkban is, például olyan fotókkal, amelyeken szélturbina-lapátokat temetnek el egy tolólapos munkagép segítségével. A turbinalapátok a legutóbbi időkig valóban kihívást jelentettek a hulladékfeldolgozó–ipar számára, ezért ezeket az alkatrészeket ún. monodepóniákban helyezték el, éppen ezt a folyamatot lehet látni a fotókon. Ám a monodepóniák kialakítása bevett gyakorlat, aminek éppen az a célja, hogy amikor majd a megfelelő technológia rendelkezésre áll, ezt a homogén módon tárolt másodnyersanyagot onnan könnyűszerrel ki lehessen termelni, hogy az ipari körforgásba minél gyorsabban vissza lehessen juttatni.
A világ legnagyobb szélturbina-gyártójának nemrégiben tett bejelentése szerint a szélturbina-lapátok okozta problémát sikerült megoldani, ugyanis minden napjainkban elterjedt lapáttípus újrafeldolgozására sikerült megfelelő módszert kifejleszteni. [32]
Itt érdemes röviden kitérni arra, hogy a szélturbinák által okozott hulladékgazdálkodási kihívások, bár néhány alkotórészük kapcsán valósak, eltörpülnek pl. az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek megfelelő elhelyezéséhez képest. A tudomány mai állása szerint az elhasznált, erősen radioaktív kazetták tárolására egymillió éves időtávlatban kell tartós műszaki megoldást kidolgozni, megvalósítani és ennek rövid-, közép- és hosszú távon felmerülő költségeit egyaránt fedezni. [33]
14. Mennyi idő után térül meg egy szélturbina?
A megtérülésnek két dimenziójával érdemes foglalkozni, a pénzügyi és az energetikai megtérüléssel. Míg az előbbi néhány év, az utóbbi akár néhány hónap is lehet.
Mindkét tekintetben kulcsfontosságú az átlagos szélsebesség és az ebből következően termelhető villamos energia mennyisége.
A gazdasági megtérülés nehezen számolható, hiszen ehhez 20-30 évre előre kellene látni a villamos energia árának alakulását, ami nyilvánvalóan megoldhatatlan kihívás. Összességében mégis elmondható, hogy a nagyobb magasságú, nagyobb teljesítményű (több MW-os) gépek telepítése néhány év alatt megtérül, a kisebbeknél (pár kW-os) – az alacsonyabb szélsebesség miatt – ez nagyon hosszúra nyúlhat. Magyarországon – néhány különlegesen jó adottságú területet leszámítva – nem is gazdaságos efféle, háztartási léptékű kisteljesítményű berendezést telepíteni. [14] Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a megtermelt villamos energia felhasználásának módja jelentősen befolyásolja a háztartási méretű gépek megtérülését. Minél drágább energiaforrást váltunk ki, minél hatékonyabb technológiára való átállást támogatjuk ezáltal, annál gyorsabb lesz a megtérülés – így például az elektromos autózással vagy a hőszivattyúk alkalmazásával összekapcsolva kifejezetten gyorsan válhat gazdaságossá egy efféle beruházás.
Az energetikai megtérülés általában gyorsabb. Közepes szélsebesség esetén a Vestas 2017. évben piacra dobott V136-4.2 MW típusú szélturbinája esetében ez 6 hónap, ami azt jelenti, hogy a 20 éves átlagos üzemidő alatt 40-szeresen termeli vissza a teljes életciklusban felhasznált energiát. [34] Nagyobb szélsebesség, újabb fejlesztésű, nagyobb szélturbina vagy hosszabb üzemidő bizonyosan még ennél is jobb megtérülést ad. Márpedig a szélturbináknál a 4-5 évtizedes üzemidő sem elképzelhetetlen. Erre példa a Dániában még mindig tökéletesen működő csaknem 50 éves szélturbina, az 1978 óta üzemelő Tvindkraft, ami azt igazolja, hogy megfelelő karbantartással akár jelentősen bővíthető az életciklus aktív szakasza, így még sokkal jobb lehet az energetikai megtérülés is. [35]
Felhasznált irodalom:
[1] Wind NI Ltd (2008): Park Effect. https://windni.com/2008/11/03/park-effect/
[2] BirdLife (2016): Birdlife position on Wind energy and Birds and Bats in the European Union. https://ornithologiki.gr/images/ekdoseis/pdf/2016_Wind_energy_birds_and_bats_BirdLife.pdf
[3] LAZARD (2024): LEVELIZED COST OF ENERGY+ https://www.lazard.com/media/xemfey0k/lazards-lcoeplus-june-2024-_vf.pdf
[4] Local Government Association (évszám nélkül): Benefits and potential impacts of wind energy. https://www.local.gov.uk/benefits-and-potential-impacts-wind-energy
[5] The Danish Energy Agency (n.d.) Electricity. https://ens.dk/en/supply-and-consumption/electricity
[6] BWE (2016) What exactly is meant by “sector coupling”? https://www.bmwk-energiewende.de/EWD/Redaktion/EN/Newsletter/2016/13/Meldung/direkt-answers.html
[7] Wiese, F. – Taillard, N. – Balembois, E. et al. The key role of sufficiency for low demand-based carbon neutrality and energy security across Europe. Nat Commun 15, 9043 (2024). https://doi.org/10.1038/s41467-024-53393-0
[8] Munkácsy B. et al. (2024): The Sufficiency-based, the De-growth, and the Official – Critical remarks of the electricity chapter of the Hungarian National Energy and Climate Plan based on a comparison to alternative scenarios. https://www.cell.com/heliyon/fulltext/S2405-8440(24)15894-X
[9] WindEurope 2025: Wind energy in Europe. https://proceedings.windeurope.org/biplatform/rails/active_storage/blobs/redirect/eyJfcmFpbHMiOnsibWVzc2FnZSI6IkJBaHBBc2dHIiwiZXhwIjpudWxsLCJwdXIiOiJibG9iX2lkIn19–17b7366b0983cfe79195166ef9922380020f10c4/WindEurope-European-Stats-2024.pdf
[10] Sanderson, C. (2024): ‘Standing tall’: Ukraine’s wind turbines are proving a key tactical advantage, says industry chief. https://www.rechargenews.com/wind/standing-tall-ukraines-wind-turbines-are-proving-a-key-tactical-advantage-says-industry-chief/2-1-1657698
[11] Slovak association of sustainable energy (SAPI) (2021): Wind energy https://www.sapi.sk/en/wind-energy
[12] International Renewable Energy Agency (IRENA) (évszám nélkül): Slovenia – Energy profile. https://www.irena.org/-/media/Files/IRENA/Agency/Statistics/Statistical_Profiles/Europe/Slovenia_Europe_RE_SP.pdf
[13] Munkácsy B. (szerk.) (2020): Szélenergia a 21. században – és Magyarországon. https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub_Sz%C3%A9lenergia%20a%2021.%20sz%C3%A1zadban_2.pdf
[14] Weidinger Tamás – Gertner Orsolya – Munkácsy Béla – Véghely Tamás – Boda Zsuzsanna (2011): A kis szélgenerátorok hazai alkalmazási lehetőségei. In: Szabó, Valéria; Fazekas, István (szerk.) Környezettudatos energiatermelés és -felhasználás : II. Környezet és Energia Konferencia Debrecen, Magyarország : MTA DAB Megújuló Energetikai Munkabizottság pp. 175-182. https://www.eu-solar.hu/blog/a-kis-szelgeneratorok-hazai-alkalmazasi-lehetosegei/
[15] Danmarks Tekniske Universitet (DTU): Global Wind Atlas https://globalwindatlas.info/
[16] International Atomic Energy Agency (IAEA) „Construction Technologies for Nuclear Power Plants” (Nuclear Energy Series No. NP-T-2.5) https://www-pub.iaea.org/MTCD/Publications/PDF/P1526_Web.pdf
[17] Tri, B. – Johnson, M. (2023): Laying the foundation for wind turbines now and in the future. https://www.windsystemsmag.com/laying-the-foundation-for-wind-turbines-now-and-in-the-future/
[18] Yusof, N.A.W.A. – Algaddaime, T.F. – Stack, M.M. (2025): Advancements and Challenges in Coatings for Wind Turbine Blade Raindrop Erosion: A Comprehensive Review of Mechanisms, Materials and Testing. Sustainability. https://doi.org/10.3390/su17219611
[19] McDonald, J. (2019): Trump’s Faulty Wind Power Claims. https://www.factcheck.org/2019/04/trumps-faulty-wind-power-claims/
[20] U.S. Department of Energy (évszám nélkül): Wind Turbine Sound. https://windexchange.energy.gov/projects/sound
[21] WestWind Energy Pty Ltd (évszám nélkül): FAQS. https://w-wind.com.au/how-much-noise-does-a-wind-turbine-make/
[22] Munkácsy B. – Harmat Á. – Csontos Cs. (2024): A szélenergia társadalmi megítélése Kisigmánd és Nagyigmánd térségében. https://konferencia.uni-mate.hu/storage/92/Csontos_Csaba.pdf
[23] Munkácsy B. – Harmat Á. – Ramocsai V. – Csontos Cs. (2025): A szélenergia társadalmi megítélése Kisigmánd és Nagyigmánd térségében. In: Az Európai Zöld Megállapodás stratégiai céljainak megvalósítását szolgáló tájléptékű megoldások, Tanulmánykötet. MATE Press, pp 123-128
[24] Sovacool, B.K. (2011): The avian and wildlife costs of fossil fuels and nuclear power. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/1943815X.2012.746993
[25] Center for Biological Diversity (évszám nélkül): Fact sheet on Altamont Pass bird kills. https://www.biologicaldiversity.org/campaigns/protecting_birds_of_prey_at_altamont_pass/pdfs/factsheet.pdf
[26] https://web.archive.org/web/20161031234539/http://www.panoramio.com/photo/107911186
[27] McClure, C. et al. (2021): Eagle fatalities are reduced by automated curtailment of wind turbines. https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/1365-2664.13831
[28] May, R. et al (2020): Paint it black: Efficacy of increased wind turbine rotor blade visibility to reduce avian fatalities. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ece3.6592
[29] Beament, E. (2016): RSPB’s bird-friendly wind turbine ‘will cut carbon emissions by 800 tons a year’. https://www.independent.co.uk/climate-change/news/rspb-birdfriendly-wind-turbine-will-cut-carbon-emissions-by-800-tons-a-year-a6902271.html
[30] RSPB (2018): Windfarms are all over the news, but can they be built all over our land and seas? https://community.rspb.org.uk/ourwork/b/climatechange/posts/windfarms-are-all-over-the-news-but-can-they-be-built-all-over-our-land-and-seas
[31] Jacoby, M. (2022): How can companies recycle wind turbine blades? https://cen.acs.org/environment/recycling/companies-recycle-wind-turbine-blades/100/i27
[32] Vestas (2023): Vestas unveils circularity solution to end landfill for turbine blades. https://www.vestas.com/en/media/company-news/2023/vestas-unveils-circularity-solution-to-end-landfill-for-c3710818
[33] Kautzky, U. et al. (2016): The impact of low and intermediate-level radioactive waste on humans and the environment over the next one hundred thousand years. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0265931X15300370
[34] Mali, C. – Garrett, P. (2022): Life Cycle Assessment of Electricity Production from an onshore V136-4.2 MW Wind Plant. https://www.vestas.com/content/dam/vestas-com/global/en/sustainability/reports-and-ratings/lcas/LCA%20of%20Electricity%20Production%20from%20an%20onshore%20V136-4.2MW%20Wind%20Plant_Final.pdf.coredownload.inline.pdf
[35] https://en.wikipedia.org/wiki/Tvindkraft_Wind_Turbine
További hasznos szakirodalmi források:
Balogh Á. (2021): Nincs racionális ok a magyar szélerőművek tiltására https://masfelfok.hu/2021/09/23/nincs-racionalis-ok-a-magyar-szeleromuvek-tiltasara-szelenergia-megujulo/
Connolly, D. et al. (2013): Smart Energy Systems – Holistic and Integrated Energy Systems for the era of 100% Renewable Energy. https://vbn.aau.dk/files/78422810/Smart_Energy_Systems_Aalborg_University.pdf
International Energy Agency Wind Technology Collaboration Programme (2022): Wind Energy in Denmark https://iea-wind.org/about-iea-wind-tcp/members/denmark/
State of the Green (2024): Another record-breaking year for solar and wind power in Denmark https://stateofgreen.com/en/news/another-record-breaking-year-for-solar-and-wind-power-in-denmark/
State of Green (2024): Denmark tops global ranking in energy systems security, equity, and sustainability https://stateofgreen.com/en/news/denmark-tops-global-ranking-in-energy-systems-security-equity-and-sustainability/
NAPENERGIA
1. Miért van szükségünk a napenergiára?
Azért van szükségünk napenergiára, hogy a jelenleg domináns, nagy környezetterhelésű és drága technológiákat leválthassuk ezzel a lényegesen olcsóbb, környezetkímélőbb megoldással, aminek további hatalmas előnye, hogy mindannyiunk, így akár a magyar családok számára is lehetővé teszi a villamosenergia-termelésbe való bekapcsolódást.
A villamos energia több mint 60%-át még mindig fosszilis energiaforrások felhasználásával állítják elő a világ országai. Az ugyancsak erősen problémás atomenergia részaránya megközelíti a 10%-ot. [1] Ugyanakkor az energiaátmenet éllovasa, az Európai Unió, már 47%-os megújulóenergia-részarányt tudott felmutatni 2024-ben, amelynek 23%-a (tehát a teljes termelés 11%-a) az exponenciálisan bővülő napelemes termelésből származott. [2]
A napenergiára és az összes többi megújuló erőforrásra azért van szükség, hogy ezek segítségével a lényegesen környezetterhelőbb technológiákat leválthassuk. Fontos azonban, hogy a megújuló energiák esetében éppen úgy figyelmet fordítsunk a környezeti és társadalmi szempontokra, mint ahogyan a konkurens megoldások esetében tesszük, hiszen a megújuló energiaforrásokat is lehet rosszul alkalmazni.
A napenergia azért tölt be kitüntetett szerepet az energetikai átalakításban, mert mindenhol rendelkezésre áll, és igen jól skálázható az egészen kicsitől az ipari léptékű alkalmazásokig, ráadásul szerteágazóan használható a passzív napenergia hasznosítástól a használati melegvíz előállításon, a távhőrendszerben történő alkalmazáson keresztül egészen a villamosenergia-termelés változatos módszereiig. Ha mindezt jól csináljuk, akkor jelentős területigénye sincsen, hiszen már meglévő infrastruktúrát vagy felhagyott ipari területeket vehetünk igénybe a különféle alkalmazások számára. A fentieken túlmenően az is tény, hogy jelenleg a legolcsóbb villamosenergia-termelési megoldást a napelemek ipari léptékű alkalmazása jelenti [3] – ám az is igaz, hogy háztartási léptékben aránytalanul drága, éppen ezért indokolt azoknak a családoknak a támogatása, amelyek efféle környezetvédelmi beruházásokba fektetik a megtakarításaikat.
2. Mekkora a területigénye a napelemparkoknak?
A napelemes rendszerek területigénye nagymértékben függ a telepítés helyétől és körülményeitől. A helyigény lehet kifejezetten nagy és érinthet ökológiailag értékes területeket is – sajnos ez utóbbi nem ritka a gyakorlatban. Ugyanakkor olyan megoldások is igen szép számmal vannak, amelyeknek tulajdonképpen nincsen területigénye.
A napelemparkok területigénye leginkább az elvárt energiahozam, a tájolás és a földrajzi szélesség függvénye. A területigényt leginkább a rendszer teljesítménye befolyásolja: minél nagyobb a teljesítmény, annál nehezebb megfelelő – természetvédelmi és társadalmi szempontból is elfogadható – megoldást találni.
A napelemtáblák (az északi félgömbön) déli tájolás esetén termelik az egységteljesítményre vetített legnagyobb mennyiségű villamos energiát. Ilyen esetben figyelembe kell venni a táblák árnyékoló hatását, aminek révén ezek egymás optimális működését akadályozzák. Minél magasabb földrajzi szélességen vagyunk, annál jelentősebb az árnyékoló hatás, vagyis – ennek elkerülése érdekében – annál nagyobb a táblák sorai közötti távolság, tehát ezáltal növekszik a területigény.
A napelemek árzuhanása lehetővé tette, hogy eltérjünk az ideális déli tájolástól és kelet-nyugati tájolással termeljünk villamos energiát. A mai napelemek telepítése ugyanis már akkor is megtérül, ha azok nem hozzák azt a maximális termelést, ami déli tájolással elérhető volna. A kelet-nyugati tájolással az önárnyékolás problémája elkerülhető, miközben egységnyi felületen nagyobb teljesítmény helyezhető el, ami végeredményben azt is jelenti, hogy egységnyi felületen kelet-nyugati tájolással termelhető meg a nagyobb mennyiségű villamos energia. Ennek az elhelyezésnek további fontos előnye, hogy a termelés időben kiegyenlítettebb, ugyanakkor a reggeli és esti termelés jobban illeszkedik a fogyasztási csúcsokhoz is. Ugyanakkor korlátként értelmezhető, hogy ennek a telepítési megoldásnak az alkalmazása olyan területeken – például csarnokok tetején, degradált felületeken – optimális, ahol nem fed termőterületet, hiszen az állandó árnyékolás erősen negatív hatás gyakorol a biodiverzitásra.
A napelemes rendszerek területfoglalása kapcsán kulcsfontosságú, hogy miféle területet érint. Célként azt kell kitűzni, hogy minél kisebb területet kelljen az ökológiai szempontból vagy a mezőgazdaság nézőpontjából értékes területekből feláldozni a villamosenergia-termelésre. Törekedni kell az olyan kettős célú alkalmazásokra, mint például az árnyékolóként vagy zajvédő falként működő napelemrendszerek kialakítása.
A területhasználat szempontjából kézenfekvőnek tűnik a meglévő épületállomány kínálta lehetőségeket kihasználni, hiszen így egyáltalán nem jelentkezik többlet területfoglalás – miközben a napelemek okozta takarás, árnyékolás fékezi az épületek – így éppen a leginkább kritikus tetőterek – túlmelegedését is. Ennek kapcsán azonban nem ritkák a 20. századi reflexek, amelyek pl. településkép-védelmi szempontokra hivatkozva akadályozzák a napelemes villamosenergia-termelést akár egy átlagosnak tűnő lakókörnyezetben is, ezáltal az esztétikai szempontokat a környezet-egészségügyi szempontok elé helyezve – miközben ugyanabban az utcában nem kifogásolják a tömegesen parkoló autók, a légvezetékek vagy az omladozó vakolatok településképet romboló szerepét.
3. Mennyi a napenergia aránya a villamosenergia-termelésben Magyarországon?
A napelemek által termelt villamos energia részaránya Magyarországon meghaladta a 24%-ot 2024-ben, így ebben a szektorban a második legjelentősebb szereplővé vált hazánkban.
A villamos energia 43%-át az orosz fűtőanyaggal működő paksi atomerőmű biztosította 2024-ben, miközben 19%-kal a harmadik helyre szorult a földgáz alapú villamosenergia-termelés. Ez pozitív fejlemény, hiszen ez utóbbi energiahordozónak is döntő része – ugyancsak főleg orosz – importból érkezik Magyarországra.
A magas napelemes részarány európai kitekintésben is kiemelkedő, hiszen 2024-ben meghaladta Spanyolország (21%) és Görögország (22%) napenergia-részesedését. [5] Sajnos a napenergiához képest a többi megújuló energiaforrás jelentősége elhanyagolható, a szélerőművek esetében ez a részarány hazánkban csak 1% körüli. Ez azért meglepő, mert a szélerőműveket világszerte igyekeznek hasonló ütemben fejleszteni, mint a napelemes rendszereket, hiszen ezen két technológia termelése időben remekül kiegészíti egymást (leglátványosabban a téli és a nyári termelés), így jelentősen mérsékelhető a nagy villamosenergia-tároló kapacitások kiépítésével járó ökológiai, társadalmi és gazdasági tehertétel. A napelemes kapacitás gyors, rendszerszintű tervezés nélküli hazai bővítése egyre gyakrabban vezet negatív árak kialakulásához az áramtőzsdén, különösen alacsony fogyasztású, napsütéses időszakokban. Ez a jelenség jelentős bevételkiesést okoz a naperőművek számára is, ami számos új beruházás esetében már a megtérülési küszöb alá csökkentette a projektek gazdaságossági mutatóját. [6]
4. Eleget süt a nap Magyarországon a napelemparkok gazdaságos üzemeltetéséhez?
Magyarország nemzetközi összevetésben közepes adottságúnak számít a napenergia-potenciál szempontjából. A napjainkban rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve határozottan kijelenthető, hogy a térségünkre jellemző napsütés bőven elegendő a napelemek és napkollektorok gazdaságos üzemeltetéséhez. (A napelemek villamos energiát, a napkollektorok hőt termelnek.)
Hogy elegendő mennyiségű napsütés érkezik-e a Kárpát-medencébe, ezt leginkább a napelemek kihasználtságából (kapacitásfaktorából) lehet megállapítani. Ez a mutató az átlagos napelemes rendszerek esetében 13-15 százalék között változik évről évre, ha megfelelő a tájolás – ám a minden szempontból optimalizált ipari méretű rendszereknél elérheti a 17%-ot is. Fontos adalék, hogy ennek körülbelül a másfélszeresével lehet számolni a Magyarországon működő szélturbinák esetében. Tehát ha ezt a két technológiát hasonlítjuk össze, akkor megállapíthatjuk, hogy a szélturbinák lényegesen nagyobb kihasználtsággal működnek Magyarország területén. Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy ezek a technológiák egymást kiegészítve teljesítenek jól szerte a világon, tehát ezeket az adatokat nem egymással szembeállítva, hanem egymással kiegészítve szerencsés (és indokolt) vizsgálni.
Ami a gazdaságosságot illeti, e tekintetben a teljesítmény a meghatározó. Minél nagyobb az összteljesítmény, annál kisebb az egységnyi teljesítményre jutó beruházási költség. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipari méretű napelemes rendszerek manapság a legolcsóbban termelő alternatívák közé tartozik, míg a háztartási léptékű termelés az egyik legdrágább megoldás – éppen ezért támogatják ez utóbbiakat a legtöbb országban.
5. Nem veszélyes a napelem a madarakra, rovarokra vagy az emberi egészségre?
A napelemes rendszerek megfelelő tervezés, gyártás, kivitelezés és üzemeltetés esetén nem veszélyesek sem a madárvilágra, sem a rovarokra, és az emberi egészség szempontjából sem kockázatosak. A technológiai fejlesztések egyik fő célja éppen az efféle kockázatoknak a csökkentése volt.
A napelemek megfelelő telepítés és üzemeltetés (pl. gyomírtó mentes) esetén sem ökológiai, sem környezet-egészségügyi problémát nem okoznak. A teljes életciklusban vizsgálva természetesen ennél árnyaltabb a kép. Elsősorban az alapanyagok bányászata és feldolgozása során jelentkezik környezetterhelés. Ennek minimalizálása fontos feladat, aminek számos dimenziója van.
Az ún. vékonyréteg-technológia fontos előnyt kínál az erőforrásgazdálkodás szempontjából, mivel a gyártáshoz jóval kevesebb nyersanyag szükséges, mint a jelenleg széles körben elterjedt szilícium alapú panelek esetében. Előállításukhoz akár 95–99%-kal kevesebb félvezető anyag szükséges, ráadásul a gyártási folyamat energiaigénye is jóval – akár 50–70%-kal – alacsonyabb, mivel nincs szükség magas hőmérsékleten történő kristályosításra.
A vékonyrétegű megoldások között is kifejezetten előremutató iránynak tűnik a lebomló szerves anyagok alkalmazása a napelemek gyártásában. Jó hír, hogy ilyen napelemek néhány éve már a kereskedelmi forgalomban is elérhetők. A szilícium alapú eszközökhöz képest könnyűek, olcsón előállíthatóak, és kevésbé károsak a környezetre. Hátrányuk a rövidebb élettartam és az alacsonyabb hatásfok. A kutatás fókusza részben ezen problémák megoldására, másfelől olyan alkalmazásokra irányul, amelyeknél ezek, így például a rövid élettartam, nem jelent problémát, hanem akár előny is lehet. Ilyen például ezeknek a lebomló napelemeknek az agráriumban történő alkalmazása környezeti adatgyűjtés céljára. [11]
Az üzemeltetés időszakában a növény- és állatvilág kapcsán most még lehetnek jogos aggályaink, de éppen hazai kutatások igazolják azt, hogy e tekintetben is lehetséges olyan jó gyakorlatok alkalmazása, amelyek kifejezetten pozitív eredményt hoznak a biodiverzitás növelése kapcsán. Az elmúlt években a MTA-SZTE „Lendület” Alkalmazott Ökológiai Kutatócsoportja vizsgálta az „ökovoltaikus napelemparkok” működtetésének lehetőségét és arra jutottak, hogy ezek képesek ötvözni a hatékony napenergia-hasznosítást a biológiai sokféleséggel. [12] A Budapesti Corvinus Egyetem pedig a nemrég indult BioSolar projekt pénzügyi munkacsomagját vezeti, amely azt vizsgálja, miként lehet a napelem-beruházásokat olyan természetpozitív megoldásokká alakítani, hogy az ökoszisztémák helyreállítását is segítsék és tiszta energiát is termeljenek. [13]
A környezeti hatások megítélésénél lényeges a hulladékká válás szakaszának vizsgálata. Ennek kapcsán hangsúlyos fejlemény, hogy a napelemek döntő többsége ma már szinte teljes mértékben újrafeldolgozható. Ennek köszönhetően visszagyűjtésük is szervezetten történik, amire több vállalkozás is létrejött, ilyen a 2007 óta működő PV Cycle. [14] Fontos, hogy a szolgáltatás a végfelhasználók számára általában ingyenes, mert azt a gyártók és importőrök finanszírozzák és szervezik, több száz gyűjtőpont működtetésével. Sajnos hazánkban a gyűjtőpontokat csak a gyártókon és telepítő cégeken keresztül lehet elérni.
Ha egy napelemen a PV CYCLE embléma látható, az azt jelenti, hogy a panel része a hivatalos visszagyűjtési és újrafeldolgozási rendszernek. Ez biztosíték, de legalábbis esély arra, hogy a panelt élettartama végén környezetbarát módon kezelik, azaz nem hulladékként végzi, hanem feldolgozzák.
6. Mik a napenergia előnyei?
A napenergia alkalmazásának számtalan előnye van. A napelemek esetében az egyik leginkább kiemelendő pozitívum a moduláris jelleg, aminek révén ez a technológia a mikro léptékű (néhány W-os) alkalmazásoktól a háztartási méretű (néhány kW-os) rendszereken át egészen a sok száz MW-os ipari léptékig kínál környezetkímélő műszaki megoldásokat. Ezen túlmenően a napenergia előnyei a fenntarthatóság mindhárom (környezeti-társadalmi-gazdasági) dimenziójára kiterjednek. Környezeti szempontból a teljes életciklusban sem okoznak jelentős terhelést, ha annak minden lépésénél számításba veszik a környezeti-természeti szempontrendszert.
Gazdasági nézőpontból legfontosabb érvként a nagyon olcsó, decentralizált termelést említhetjük elsőként [8] Emellett az importfüggőség csökkentését kell fontos pozitívumként említeni, de különféle helyi bevételek (például iparűzési adók) is származnak az üzemeltetésből.
Társadalmi előnyei többrétűek, ezek jórészt összefüggenek a gazdasági szempontokkal. Az importfüggőség csökkenése például a lakosság és a termelő szektor kiszolgáltatottságának csökkentésében játszik szerepet, a különféle helyi bevételek pedig a vidéki közösségek fennmaradását, épülését segítik [15]. A fentiek alapján nem csoda, hogy a technológiai társadalmi elfogadottsága kiemelkedően jó. [16]
7. Hol vannak napelem parkok Magyarországon?
A napelemes rendszerek, napelemparkok elhelyezkedése szinte teljesen egyenletes Magyarország területén, a térségek közötti minimális eltérések elsődleges magyarázata nem a napsütéssel van összefüggésben, hanem a gazdasági-politikai adottságok különbözőségében rejlik.
A térbeli homogenitás magyarázata, hogy a napsugárzás mértéke, átlagos intenzitása tekintetében alig néhány százalékos eltérés van az ország legjobb és legrosszabb adottságú térségei között. Európai léptékben azonban az eltérések már valóban számottevő mértékűek. Mindazonáltal, térségünkben a legjobb adottságúnak a Kárpát-medence központi területe nevezhető, ahol az úgynevezett medence-hatás [17] miatt a felhőzöttség éves átlagban a legkisebb. A kinyerhető energia mennyisége – azonos vagy hasonló rendszerek esetében – sokkal inkább függ a tájolás és a dőlésszög optimalizásától, illetve a növényzet vagy a szomszédos épületek árnyékolásától. (A napelemek ideális tájolásáról részletesen a Mekkora a területigénye a napelemparkoknak? c. részben olvashatsz.)
8. Hogyan dolgozik a napelem borult időben, éjszaka?
A napelemek borult időben visszafogottan termelnek, éjszaka pedig egyáltalán nem.
A napelemek borult időben is termelnek villamos energiát, de ilyenkor a névleges teljesítményüknek néhány százalékát képesek csak biztosítani. Éjszaka a jelenlegi napelemes technológiával nem termelünk villamos energiát, de legújabban – a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően – ezen a téren is változás körvonalazódik. Immár karnyújtásnyi távolságra kerültek az éjszaka is működő napelemes megoldások. [19]
A fenti termelési görbén jól látható, hogy július 8-án a napelemes termelés reggel 6 óra után indul meg, hiszen aznap a napkelte hazánkban 06:25 körül van (pontosítás, hogy ez a nyári időszámítás szerint igaz, ám ez valójában, a csillagászati idő figyelembevételével, 05:26-os napkeltét jelent). Az ábrán jól kivehető, hogy eleinte csak szórt fény érkezik a napelemekre, amit egy keletre álló nagy diófa árnyékoló hatása felerősít. Az ideális termelést 10 órától egy felhőátvonulásos időszak akadályozza, ami lényegében a napnyugtáig, 20:40-ig tart (ha visszaállítjuk az óránkat a „rendes” téli időszámításra, ami a nap járásával ténylegesen kapcsolatban áll, akkor valójában csak 19:40-ig). A 17 órát követő rövid időszak alacsony termeléséből kivehető, hogy a Nap már a napelemek „mögött” jár, így azok már csak szórt fényt kapnak. Napnyugta után a napelemes rendszer láthatóan nem termel villamos energiát.
9. Mennyire drága a napelemes rendszerek építése, üzemeltetése, karbantartása?
A napelemes technológia tartozhat a legolcsóbb és a legdrágább megoldások közé egyaránt. [8] Az egyes rendszerek ára alapvetően az összeteljesítmény függvényeként alakul – az általános szabály az, hogy minél kisebb egy rendszer, annál drágább. A háztetőkre szerelt háztartási napelemes rendszerek ma az egyik legdrágább megoldást jelentik a villamosenergia-termelésben, a hatalmas ipari léptékű rendszerek viszont minden más technológiát megelőzve – és a teljes életciklusban, minden költséget beleszámítva – a legolcsóbban termelik a villamos energiát. Fontos tudni, hogy a költségek döntő többsége az építés kapcsán merül fel, üzemeltetésük és karbantartásuk általában minimális kiadással jár. A nagyobb rendszerek esetében hatványozottan merül fel az üzemeltetési költségek között a növényzet karbantartásának és – például a madárürülék vagy a szaharai eredetű por okán [20] – a takarítás kényszere. Előbbi – a motoros fűkaszák szakszerűtlen alkalmazása, pontosabban a felverődő kövek miatt – jelentős károkat okozhat a napelemekben, utóbbi pedig olyan mértékű takarítási költségtényezőt generálhat, amelyet az üzemeltető inkább elkerül és megvárja az esőt.
10. Mennyi idő után térül meg a napelemek telepítése?
Mint ahogy a szélturbináknál, a megtérülés számítása a napelemek esetében sem egyszerű, és szinte lehetetlen a háztartási léptékű megoldásokra nézve.
A megtérülési számításokat több tényező nehezíti különösen:
1) a háztartások szerte Európában gyorsak az energiafogyasztás elektrifikációjában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fűtésben és a közlekedésben is rohamos ütemű az áttérés a villamos energia alkalmazására (például a hőszivattyúk és az elektromos autók futótűzszerű elterjedése révén). Ezáltal a megtérülési kalkulációban már nem csak a konnektorból elérhető villamos energia árának kell megjelennie (mint ami egyik pillanatról a másikra radikálisan emelkedhet [lásd a rezsicsökkentés csökkentését], de amihez alapvetően mégis viszonyítanunk kell), de a fűtési és közlekedési alternatíváknak – így például a földgáz vagy a tűzifa, illetve a benzin és dízel üzemanyag árának – is;
2) a napelemek élettartama nagyságrendileg 30 év. Ilyen időtávlatban pedig lehetetlen előre jelezni azoknak az energiaforrásoknak az árát, amelyeket a napelemekkel kiváltunk (pl. földgáz, benzin);
3) a háztartásokban a tetőszerkezet jellege és tájolása, illetve a kémények, antennák árnyékolása nagyban befolyásolják a termelést és ezt nem minden esetben egyszerű előzetesen kiszámolni, mint ahogyan azt sem, hogy a szomszédban mikor nő meg egy nagyobbacska fa vagy mikor épül egy akkora épület, ami árnyékolhatja a napelemekeinket;
4) a napelemes technológia robbanásszerű fejlődése az eszközök hatékonyságának és kihasználhatóságának (kapacitásfaktorának) gyors javulását is eredményezi, így a mai berendezések működési paraméterei alapján nem lehet túl jól megbecsülni, hogy akár 2-3 év múlva (amikor a kedves olvasó esetleg rábukkan erre az írásra) hogyan alakulhatnak ezek az alapvető jellemzők.
Azt biztosan állíthatjuk, hogy minél drágább erőforrást váltunk ki a napelemek termelte villamos energiával (tehát például a benzint, gázolajat, földgázt), annál gyorsabb megtérüléssel számolhatunk. Ha a napelemeinkkel elektromos autót működtetünk, a pénzügyi megtérülés még hazai körülmények között is 4 év alatt megtörténhet.
A megtérülés vonatkozhat az energetikai megtérülés problematikájára is. Ezen a téren a napelemek a földrajzi szélesség, illetve a tájolás, valamint a napelem típusának függvényében termelik meg a gyártás során befektetett energiát. A legjobb esetben ez néhány hónap alatt bekövetkezik. [21]
Végezetül, de semmiképpen nem utolsó sorban, egy sajnálatosan elhanyagolt szempontot kell még megemlíteni, nevezetesen a következő generációk – tehát gyermekeink, unokáink – életkilátásait a fokozódó ökológiai összeomlás korában. Ugyanis amikor egy napelemes beruházás és valami más jellegű kiadás, például egy nagyobb utazás költségei között próbálunk dönteni, valójában arról hozunk döntést, hogy az ökológiai katasztrófához hogyan viszonyulunk: igyekszünk tenni ellene vagy inkább fokozzuk azokat a problémákat, amelyekkel utódaink, illetve idősebb korunkban akár már mi is, kénytelenek leszünk majd megküzdeni. Vagyis – ha jól belegondolunk (mint ahogyan ezt általában sajnos elmulasztjuk) – ez esetben a megtérülés patikamérlegen való méricskélése valójában annak a mérlegelése, hogy mennyit érnek nekünk saját gyermekeink, unokáink.
11. Mi lesz a napelem részeivel hulladékként?
A napelemek visszagyűjtése és kezelése tulajdonképpen megoldottnak tekinthető.
Környezeti szempontból a legjobb megoldás a problémás napelemtáblák javítása. Jelenleg is működnek erre szakosodott cégek, amelyek megvásárolják, javítják és tanúsíttatják a paneleket, majd garanciával visszajuttatják a piacra. Az egyik ilyen vállalkozás [22] immár több mint 1 millió napelempanel alapján szerzett tapasztalatai szerint a használt modulok 96,3%-a javítható, helyreállítható és újra értékesíthető.
A hulladékgazdálkodás logikája alapján az újrafeldolgozás csak akkor következik, ha a javítás nem lehetséges. Ennek első lépésére, a visszagyűjtésre több szervezet is berendezkedett, így például a 2007 óta tevékenykedő, non-profit alapon működő PV Cycle. [14] Évente 16-17 ezer tonna napelemhulladék begyűjtését és újrafeldolgozását végzik el, és már 10 esztendeje 96%-os újrafeldolgozási arányt értek el a szilícium-alapú napelemeknél, azóta ez az arány kicsit tovább emelkedett.
A másodnyersanyagok előállítása azonban önmagában nem elegendő, éppen ezért jelent hatalmas lépést, ha a feldolgozott hulladékból újra késztermék, ezúttal napelem készíthető. A Fraunhofer Intézet 2022-ben dolgozott ki egy olyan technológiát, amelynek révén teljes mértékben újrafeldolgozott alapanyagból készítenek napelemeket. [23]
 Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi. |
Felhasznált szakirodalmi források:
[1] REN21 (2024): Renewables 2024 Global Status Report, Energy Supply. https://www.ren21.net/gsr-2024/
[2] EMBER (2025): European Electricity Review 2025. https://ember-energy.org/app/uploads/2025/01/EER_2025_22012025.pdf
[3] Casey (2024): IRENA: Solar LCOE falls 12% year-on-year, 90% since 2010. https://www.pv-tech.org/irena-solar-lcoe-falls-12-year-on-year-90-since-2010/
[4] Collins, L. (2016): Is east-west the best for PV arrays? https://www.rechargenews.com/solar/is-east-west-the-best-for-pv-arrays-/1-1-1182796
[5] Mendoza, L. (2025): Solar Power Surpasses Coal in EU; Greece Among Leading Nations. https://greekreporter.com/2025/01/24/solar-power-eu-greece-leading-nation
[6] Weinhardt Attila (2024): Beszakadt a magyarországi naperőművek piaci alapú bevétele, szabályozói beavatkozás jöhet. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241007/beszakadt-a-magyarorszagi-naperomuvek-piaci-alapu-bevetele-szabalyozoi-beavatkozas-johet-714721
[7] KSH (2025): Bruttó villamosenergia-termelés. https://www.ksh.hu/stadat_files/ene/hu/ene0009.html
[8] LAZARD (2024): LEVELIZED COST OF ENERGY+ https://www.lazard.com/media/xemfey0k/lazards-lcoeplus-june-2024-_vf.pdf
[9] Kautsky, U. et al. (2016): The impact of low and intermediate-level radioactive waste on humans and the environment over the next one hundred thousand years. Journal of Environmental Radioactivity. https://doi.org/10.1016/j.jenvrad.2015.06.025.
[10] Lappi, P. –Lintunen, J. (2021): From cradle to grave? On optimal nuclear waste disposal. Energy Economics. https://doi.org/10.1016/j.eneco.2021.105556.
[11] VTT (2025): VTT has developed a degradable solar cell module to be attached to a plant leaf – agriculture needs green electronics – Press Release. https://attra.ncat.org/international-team-develops-biodegradable-solar-cell-for-plant-measurement-electronics/
[12] Tölgyesi Cs. et al. (2023): Ecovoltaics: Framework and future research directions to reconcile land-based solar power development with ecosystem conservation. Biological Conservation. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2023.110242.
[13] FSRC (2025): Hogyan lehet még zöldebb a napelemekre költött pénz? – európai kutatás indult magyar pénzügyi vezetéssel. https://www.uni-corvinus.hu/post/research/hogyan-lehet-meg-zoldebb-a-napelemekre-koltott-penz-europai-kutatas-indult-magyar-penzugyi-vezetessel/
[14] https://pvcycle.org/
[15] Szép Tekla – Tóth Géza (2025): A háztartási méretű napelemes rendszerek térbeli mintázata a hazai járásokban. Statisztikai Szemle, 103. évfolyam, 2. szám, 113–137. oldal.
[16] Görsch, R. – Perlaviciute, G.- Steg, L. (2025): A systematic review of public acceptability and perceived impacts of eleven energy sources and mitigation technologies. Global Environmental Change, https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2025.103014
[17] Pongrácz Rita (2011): Az éghajlati rendszer és az éghajlatot alakító tényezők https://wes.sze.hu/images/okt-agrmet/okosz1.pdf
[18] Solargis (2025) https://solargis.com/resources/free-maps-and-gis-data?locality=europe
[19] Michael P. et al. (2022): Thermoradiative Power Conversion from HgCdTe Photodiodes and Their Current–Voltage Characteristics. ACS Photonics 2022 9 (5), 1535-1540 https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acsphotonics.2c00223
[20] HUN-REN (2025): A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben. https://hun-ren.hu/tudomanyos_hirek/szaharai-porvihar-napelemek-energia-hun-ren-kutatas-108168
[21] Fraunhofer Institute (2024): Photovoltaics Report – Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems https://www.ise.fraunhofer.de/en/publications/studies/photovoltaics-report.html
[22] https://www.rinovasol.com/
[23] Fraunhofer ISE (2022): PERC Solar Cells from 100 Percent Recycled Silicon. https://www.ise.fraunhofer.de/en/press-media/press-releases/2022/solar-cells-from-recycled-silicon.html
Egyéb források:
https://www.iea.org/countries/hungary/electricity
Kapcsolódó tartalmak:
1. A RENewLand projekt bemutatkozó oldala: wwf.hu/renewland/
2. Lezajlott szakmai workshopok:
A műszaki, természeti és társadalmi rendszerek szakértőinek együttes találkozója – harmadik szakmai egyeztetés
A szélerőművek és napelemes rendszerek természetvédelmi vonatkozásai – második szakmai egyeztetés
A legnagyobb ipari szereplőkkel és hazai egyetemek kutatóival egyeztettünk – első szakmai egyeztetés
3. Alapelvek a megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia) magyarországi könnyített térségeinek kijelöléshez: wwf.hu/alapelvek-a-megujulo-energiaforrasok-nap-es-szelenergia-magyarorszagi-konnyitett-tersegeinek-kijeloleshez
4. A RENewLand projekttel kapcsolatos összes tartalmunk egy helyen: wwf.hu/?s=renewland
5. Sajtóhír https://hvg.hu/gazdasag/20241104_szelenergia-megujulo-energia-szelturbina-epitesi-szabalyok-wwf-renewland-szel
Lételem podcast epizódok:
Lételem Extra – Beszélgessünk a fenntartható energiáról!
https://open.spotify.com/episode/3oV10KfXErIA3mZ1ZDbmjZ?si=126709d10e884c39
Túl vékony a jég, hogy a konfortzónánkban maradjunk – mit javasol az EU a klímahelyzetre?
https://open.spotify.com/episode/6uDy0sgz14iQPB1JCc4DQI?si=LibiX-x2RbyVkEJCrwhb4w
A RENewLand projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
