Különösen nagy érdeklődéssel és izgalommal várta a már több hónapja folyó szakmai munka minden résztvevője a WWF Magyarország harmadik megújuló energiás fórumát. Addig ugyanis a látszólag eltérő érdekeket képviselő két nagy közösség külön-külön dolgozott a projektben, nem is találkoztak egymással. Eltérő szemléletüket az eltérő céljaik magyarázzák: míg az egyik csoport az erőművek építésén fáradozik, a másik éppen a telepítések korlátozását, valamiféle mederbe szorítását igyekszik elérni. E két társaság találkozója éppen ezért többféle potenciális konfliktus felszínre kerülését ígérte az EUKI RENewLand projekt szakmai találkozóján.
Mindenki szeme előtt lebegett ugyanakkor egy fontos közös cél is: az esemény minden résztvevője tisztában van azzal, hogy mindannyiunk közös érdeke energetikai önrendelkezésünk erősítése, valamint a környezetkímélőbb energiagazdálkodás. Egy efféle energiaforradalomnak pedig megkerülhetetlen eleme azon megújuló energiaforrások felhasználásának jelentős bővítése, amelyek helyben állnak rendelkezésre, ráadásul kevesebb környezeti ártalom árán és olcsóbban hasznosíthatók, mint konkurenseik.
A szélenergia és a napenergia éppen a fenti okokból a leggyorsabban terjedő technológia szerte a világon. Egy környezettudatos kapacitásbővítés ugyanakkor komoly kihívás, hiszen számos tudomány- és szakterület ismereteit, módszertani eszközeit, illetve szemléletmódját kell alkalmazni, sőt, ötvözni, aminek hazánkban sajnos nincs komoly hagyománya – különösen nem az energiatervezés terén -, hiszen ezt a szakterületet Magyarországon mindeddig különféle politikai és műszaki szempontok dominálták.
Éppen emiatt van tehát kiemelkedő jelentősége annak, hogy a WWF Magyarország szervezésében az EUKI RENewLand projekt harmadik szakmai fórumának keretében a műszaki, a természeti és a társadalmi rendszerek szakértői ütköztették, majd közelítették álláspontjukat arról, hogy miképpen lehetne, a leginkább optimálisan, Magyarországon is a sokszorosára bővíteni a nap- és szélerőművek teljesítményét.
| Az egyre inkább kibontakozó éghajlati katasztrófa lassítása, mérséklése, majd megállítása és visszafordítása az emberiség előtt álló egyik legkomolyabb kihívás, amelyben a kulcsszerep éppen a jelenkor generációira hárul. Ez a felismerés szülte az Európai Unió tagországainak döntését arról, hogy az egyik fontos területen, a megújuló energiaforrásokra való átállásban, szinte azonnali áttörést kell elérni. Ennek érdekében a tagországok vállalták, hogy feltérképezik azokat a területek, ahol anélkül lehet új erőműveket létrehozni, hogy akár a társadalom, akár a természet érdekei sérülnének. A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projektje keretében igyekszik ebben a hatalmas szakmai feladatban az érintett állami szereplők segítségére sietni azzal, hogy a területkijelölés átfogó ismereteket követelő munkáját – minél több szakértői csoport és kutatói közösség bevonásával – elvégzi. |
A fórum első részében a RENewLand projektben részt vevő partnerszervezet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai vázolták az eddig elért eredményeket. Soha Tamás a probléma térinformatikai aspektusait mutatta be, Erdei Tímea a tájépítészet irányából világított rá a problémára és a megoldásokra. Előadásukban többször utaltak a RENewLand projekt két korábbi találkozóján elhangzott különféle energetikai, természet- és tájvédelmi szempontokra.
A program további részében kisebb csoportokban műhelymunka formájában folyt az együttgondolkodás, amely mind a nap-, mind a szélenergia témakörét lefedte. Az eszmecserében részt vevő, a hazai élvonalat reprezentáló szakértők olyan elméleti és gyakorlati szaktekintélyek, akik a legkülönfélébb szervezeteket, így civil közösségeket, kutatócsoportokat, cégeket, vállalkozásokat, hatóságokat és más állami szervezeteket képviselték.
A legfontosabb témaköröket a tájhasználat és tájvédelem, a madarak és denevérek populációinak védelme.
A szélerőművek és napelemes rendszerek kapacitásbővítése kapcsán fontos kérdés az erdővel borított területek vizsgálatba való bevonásának lehetősége. Ez utóbbi téma különösen sokféle megközelítésben került elő, ám a meggyőző érvek eredményeként sikerült közös nevezőre jutni: a “könnyített térségek” kijelölésénél semmilyen erdővel borított terület nem volna helyes számításba venni, még akkor sem, ha az adott erdő természetessége igen alacsony szintű, hiszen például a denevérek számára még ezek is alkalmas élőhelyként szolgálnak. Ugyanakkor felmerült, hogy a szántó művelési ágba tartozó területek egyre nagyobb részén válik gazdaságtalanná a termelés, ami akár millió hektárnyi területen veti fel annak lehetőségét, sőt szükségességét, hogy másfajta, lehetőség szerint környezetkímélőbb tájhasználatban gondolkodjunk.
Az előző két találkozó és ezen harmadik szakmai fórum jó alapot szolgáltatott projektünk következő nagy feladatának megalapozásához, nevezetesen azon alapvetések összegyűjtéséhez, megfogalmazásához, amelyek optimális esetben minden, de legalábbis a lehető legtöbb résztvevő szakértő számára elfogadható alapot jelentenek a nap- és szélerőművek könnyített térségeinek feltérképezésénél.
Fény derült arra, hogy az ipari szereplők és a természeti értékekért aggódók nézetkülönbsége csak látszólagos. Az energetikai cégek képviselői kifejezetten fontosnak tartják, hogy beruházásaik, projektjeik ne okozzanak jóvátehetetlen természeti problémákat, ugyanakkor a természet- és tájvédelemben dolgozó szakértők is kulcsfontosságúnak gondolják, hogy saját energiaigényeiket lehetőleg helyben rendelkezésre álló, környezetkímélő technológiákkal fedezhessék.
Térképre kerül, hol mennyi lehetőség rejlik a megújuló energiában
Korunk két legfontosabb kihívása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása. Emiatt a megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas területek lehatárolásának mikéntje minden korábbinál fontosabb. Ebben az összetett folyamatban az energetikai és természetvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venni a társadalmi aspektusokat és a helyi közösségek véleményét is.
Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés (EUKI) által támogatott nemzetközi RENewLand projekt célja, hogy az érintett felek és döntéshozók széleskörű bevonásával, tudományágakat átívelő többdimenziós megközelítéssel, valamint a legkorszerűbb térinformatikai módszerek felhasználásával meghatározzuk azokat a területeket, ahol a nap- és szélenergia hasznosítása teljes mértékben összeegyeztethető a természeti és társadalmi fenntarthatósággal.
A projekt megvalósítása során egyrészt széleskörű szakmai workshopokat szervezünk, amelyek eredeményeiből meghatározzuk a legfontosabb irányvonalakat és kereteket az új nap- és szélenergia projektek helyszíneinek kijelöléséhez. Másrészt, az így kialakított szempontrendszert a gyakorlatban is alkalmazzuk, és egy hazai mintaterületen elkészítjük azokat a legkorszerűbb térinformatikai elemzéssel készült térképeket, amelyek nem csak vizuális értelemben forradalmasítják a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálok ábrázolását, de megalapozhatják a magyar energiatervezés jövőjét.
Az első szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A második szakmai fórum beszámolóját itt olvashatod.
A RENewLand projekt a németországi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium (BMWK) Európai Klímavédelmi Kezdeményezésének (EUKI) keretében és támogatásával valósul meg.
