Gundel Takács Gáborhoz hiúz, Eke Angélához barnamedve költözött be a hetekben, mások lakásában pedig vidra és vaddisznó is felbukkant. De mit keresnek ezek a vadon élő állatok a négy fal között ahelyett, hogy természetes lakóhelyükön töltenék békés napjaikat?
Szokatlan képek bukkantak fel mostanában a közösségi médiában: Gundel Takács Gáboréknál egy hiúz rosszalkodik Barack kutyával, Eke Angéla egy barnamedve után takarít, Csepelyi Adrienn és Puszi kutya 18 négyzetméteren osztozkodik egy vaddisznóval, Bach Kata fürdőkádjában egy vidra pancsol, egy másik hiúz pedig Döbrösi Laura kanapéját foglalta el. De Litkai Gergelyt és más Dumaszínházas humoristákat sem kímélnek az állatok. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mindez hogyan lehetséges, hiszen ezeknek az állatoknak nem a lakásban és az emberek között van a helyük, hanem az erdőkben vagy a vízpartokon. Sajnos azonban a hazai természetes élőhelyek kétségbeejtő ütemben pusztulnak, így a vadon élő állatok költözésre kényszerültek – tehát “albérletet” keresve akár nálunk, a lakásban is kiköthetnek.
Mindez nem csak játék és mese
Az abszurd helyzetek természetesen csak a képzelet – és a mesterséges intelligencia – szüleményei. A WWF Magyarország adó 1% kampánya keretében a vadon élő állatok otthonának elvesztésével mutatja be, hogy milyen fontos a természet – például erdeink és vizeink – megóvása, amihez elengedhetetlen az összefogás, a WWF Magyarország hazai természetvédelmi munkájához pedig az emberek támogatása adó 1%-uk felajánlásával.
Bár érdekes lehet egy kis időre eljátszani a gondolattal, hogy milyen lenne egy fedél alatt élni például egy hatalmas medvével vagy egy játékos(nak tűnő) vidrával, nem kérdés, hogy nekik is és nekünk is jobb, ha ezek a fajok a természetes lakóhelyükön találják meg az életfeltételeiket. Sajnos azonban a hazai természetes élőhelyek állapota aggasztó. Egyes felmérések szerint Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek esetében pedig még ennél is nagyobb arányban vannak a mérsékelt, gyenge vagy rossz ökológiai állapotúak. A hazai folyók természetes árterei eredetileg az ország mai területének közel 23%-át érintették, a folyószabályozások következtében azonban az egykori árterek több mint 90%-a eltűnt. Az erdőkre is rájár a rúd: lényegében eltüntettük az idős, természetes dinamikával működő erdeinket, ma hazánkban a 150 év feletti erdők aránya alig fél százalék.
„A WWF Magyarország azért dolgozik, hogy megőrizze hazánk természeti értékeit és a vadon élő állatok élőhelyeit, ahhoz pedig, hogy minél hatékonyabban tudja végezni természetvédelmi munkáját, az adó 1% felajánlások nélkülözhetetlen forrásnak számítanak” – mondta Gilányi Dóra, a WWF Magyarország kommunikációs menedzsere. A személyi jövedelemadó 1%-áról május 22-ig lehet rendelkezni, bővebb információ a WWF Magyarország weboldalán érhető el.
A 2023. április 17. és május 22. között futó kampány megvalósításán az Artificial Group reklámügynökség dolgozott.
Ráskó Eszter és a barnamedve videója ide kattintva érhető el, Ács Fruzsina és a vaddisznó videója pedig itt található.
