A Fényi-erdőben történt tarvágásról közölt cikkünkre reagált a Nyírerdő Zrt, csúsztatásról és félretájékoztatásról írnak. Ebben a cikkben a Nyírerdő Zrt. állásfoglalására válaszolunk.

Nyírerdő Zrt.: “Az elmúlt napokban a WWF Magyarország honlaphíre alapján felelőtlenül végrehajtott, erdőrezervátumban végzett tarvágással vádolták meg a Nyírerdő Zrt.-t.
A megjelent hírek több csúsztatást tartalmaznak, fontos tényeket nem, vagy félreérthető módon közölnek.”
A WWF Magyarország válasza:
Készséggel elfogadjuk, hogy a Fényi-erdőben történt tarvágás részleteit, okait az azt elvégeztető Nyírerdő Zrt. másképp látja. Sajnáljuk ugyanakkor, hogy az állításokat csúsztatásként igyekeznek beállítani. (Mint ahogyan azt is, hogy tőlünk független médiumok esetleg valóban pontatlanul fogalmaztak.) Mi úgy gondoljuk, hogy az általunk leírt tények, bemutatott fotók önmagukért beszélnek; döntse el az olvasó, hogy lát-e problémát az eset mögött – akár jogi, akár természetvédelmi szempontból. 

Nyírerdő Zrt.: “A konkrét esettel kapcsolatban az alábbiakat fontos tisztázni:
Az ún. „Fényi-erdő” nem erdőrezervátum. Régóta erdőrezervátumnak tervezett, de erdőrezervátumként soha ki nem hirdetett terület. A Nyírerdő Zrt. három erdőrezervátumot is kezel, tisztában van azok fontosságával és a kezelés vagy éppen a kezelés hiányának speciális igényeivel.
A sajtóban megjelent állításokkal szemben a fakitermeléssel érintett, Bátorliget 5/I – 2,94 hektár területű erdőrészlet nem része a tervezett erdőrezervátumként ismert Fényi-erdőnek, azzal szomszédos elhelyezkedésű.“
A WWF Magyarország válasza:
Mi is úgy hivatkoztunk a területre, mint tervezett, ki nem hirdetett erdőrezervátumra. A tervezett erdőrezervátum védőzónájának ugyanakkor része a tarvágott terület. (Ennek alátámasztására az alábbi linken elérhető térképet adnánk közre, ami az Erdőrezervátum Program honlapján található, és hivatalos forrásnak tekinthető. A szóban forgó Bátorliget 5/I erdőrészlet a csúcsára állított nagy négyzet alakú erdőrészlet baloldali sarka felett látható.) https://erdorezervatum.hu/node/5215

Nyírerdő Zrt.: “Az erdőrészlet része a Natura 2000 hálózatnak, ugyanakkor nem védett természeti terület. Az érintett erdőrészlet elsődleges rendeltetése „faanyagtermelő”, üzemmódja pedig vágásos.
A fakitermeléssel érintett, Bátorliget 5/I erdőrészletben a beavatkozás elvégzését három fő tényező indokolta:
egyrészt az erdőrészlet egészségi állapota, mert az elmúlt évek aszályos időjárását követően az állomány jelentős része pusztulásnak indult, csúcsszáradt volt;
másrészt a tavalyi év kiemelkedően jó makktermése, amely esélyt ad arra, hogy a Nyírerdő Zrt. legalább részben a természetes módon megjelenő csemetékből nevelje az új erdőt;
harmadrészt az állomány kora, amely az erdő felújításának megkezdését jelző mutatókon belüli.”
A WWF Magyarország válasza:
Ismereteink szerint a fenti állítások nincsenek hivatalosan dokumentálva. (Ha tévednénk bízunk benne, hogy ezek a szakmai vélemények idővel előkerülnek.) Ugyanakkor ezek a szempontok aligha lehetnek perdöntő érvek a tarvágás mellett, inkább csak annak ürügyeként említhetők egy az egész nagytáj tekintetében rendkívüli korú és természetességű, erdőrezervátum várományos erdő esetében. Az a körülmény, hogy ilyen helyen egyáltalán sor kerülhet faanyagtermelésre (ráadásul a megfogalmazott aggályok mentén az egyik legkíméletlenebb technológiával), ott a vonatkozó ágazati törvények sürgős revízióra szorulnak.

Nyírerdő Zrt.: “A sajtóhírrel ellentétben a beavatkozást a Nyírerdő Zrt. az egyébként is szokásos és bevett módon egyeztette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság helyi munkatársával, aki a fakitermelés során is járt a helyszínen, és érdemi egyeztetést folytatott a munkavégzésről, amellyel kapcsolatban kifogást nem emelt. A két szervezet között a természeti értékek megőrzését szolgáló erdőkezelés érdekében előremutató, együttműködő munkakapcsolat áll fenn.”
A WWF Magyarország válasza:
Ismereteink szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nem kapott előzetes értesítést a tarvágásról. Korábban az nem képezte az egyeztetések tárgyát, és a hatóságokon keresztül sem értesültek róla. Vagyis aligha állítható, hogy „szokásos és bevett” módon történt a tarvágás szándékáról való egyeztetés.

Nyírerdő Zrt.: “A Nyírerdő Zrt. a munkálatokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte el, minden ellentétes állítás, vagy annak sugalmazása hamis. A hatósági engedélyezés a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által történt, akik természetvédelmi hatósági oldalról a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal állásfoglalását vették figyelembe, amely szerint a tervezett tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek megfelel. A Nyírerdő Zrt-nek ahogy eddig sem, úgy most sincs oka kételkedni a szakhatóságok állásfoglalásaiban.”
A WWF Magyarország válasza:
Természetesen mi sem állítjuk – blogunkban sem állítottuk – hogy a Nyírerdő Zrt. engedély nélkül végezte el a tarvágást. Mi inkább ott látjuk a problémát, hogy egy ilyen jellegű beavatkozás hatóságtól hozzájárulást kaphatott. Álláspontunk szerint a Natura 2000 érintettség miatt a Nyírerdő Zrt-nek célszerű lett volna előzetesen egyeztetnie a természetvédelmi kezelővel, vagyis a nemzeti park igazgatósággal. Ezzel együtt legkésőbb – legalább a tényállás tisztázásához szükséges adatok megszerzése érdekében – a hatóságoknak mindenképpen be kellett volna vonniuk a természetvédelmi kezelőt, ugyanis nehéz elképzelni, hogy a hatóságok terepi ismeretek és természetvédelmi szakmai információk birtokában hozták meg a tarvágást jóváhagyó döntést.

Nyírerdő Zrt.: “A munkálatok során a Nyírerdő Zrt. az erdőrészlet természetes megújulását segítő és ökológiai értékeit megőrző hagyásfákat és hagyásfa csoportot hagyott a területen a következő fajokból: mezei szil, madárcseresznye, mezei juhar, kislevelű hárs, kocsányostölgy, fiatalabb magyar kőris egyedek, illetve cserjefajként közönséges mogyoró.
A Nyírerdő Zrt. a terület ökológiai állapotának megőrzése érdekében 10 köbméteres nagyságrendben hagyott hátra holtfát a területen.”
A WWF Magyarország válasza:
Az idős erdő szerkezeti elemeinek (ökoszisztéma elemeinek) visszahagyása mindenképpen fontos és üdvözlendő. A terepen látottak sajnos ugyanakkor bárkit meggyőzhetnek arról, hogy ez a gyakorlat minimális mértékben őrzi meg az eredeti állomány élőhelyi feltételeit. 

Nyírerdő Zrt.: “A Nyírerdő Zrt. az Alföldön, az érintett térségben és az adott termőhelyen elfogadott technológiával végezte a fakitermelést. Ezt követően az erdőfelújítási munkákat a terület ökológiai értékei és a természetes újulat védelme miatt rendhagyó módon, a teljes talajelőkészítés (tuskókiemelés és szántás) mellőzésével fogja elvégezni. Így az erdőrészletben található ökoszisztéma-elemek fennmaradása biztosított lesz egyrészt a kismértékű talajbolygatás, másrészt a szomszédos állományokból való visszaáramlás miatt.
A 2024. évi kiemelkedően jó makktermés miatt esély mutatkozik arra, hogy az új erdő alapját legalább részben természetes úton növekvő és ne mesterségesen ültetett csemetékből neveljük.”
A WWF Magyarország válasza:
Ismereteink szerint az eredeti szándék a teljes talajelőkészítés volt, amire vonatkozóan engedélykérelmet is nyújtott be a Nyírerdő Zrt. a hatóságnak. Azt természetesen üdvözlendőnek tartjuk, hogy végül nem ezzel a technológiával kerül sor az erdőterület felújítására.

Nyírerdő Zrt.: “Általánosságban hangsúlyozzuk, hogy a Nyírerdő Zrt. nem csak elkötelezett a magyar erdők megóvása és gyarapítása iránt, hanem erre Európa egyik legszigorúbb jogszabályi környezete, a magyar erdő- és a természetvédelmi törvény együttese kötelezi, amelyek betartása a Nyírerdő Zrt, erdőkezelési tevékenységének alapját képezi.
Azonban sem a természeti értékek iránti elkötelezettség, sem a szigorú törvényi környezet nem állítja meg a klímaváltozást, amelynek negatív hatásai éppen az Alföldön a legérzékelhetőbbek, ami bizonyára nem kerüli el a WWF szakembereinek figyelmét sem.”
A WWF Magyarország válasza:
Úgy gondoljuk, hogy a Fényi-erdő példája leginkább azt tükrözi, hogy a hazai jogszabályi környezet nemhogy nem szigorú, hanem ellenkezőleg – túl megengedő. Továbbra is hangsúlyoznánk, hogy álláspontunk szerint egy erdőrezervátum várományos, számos hazánkban és az Európai Unióban védett, illetve fokozottan védett fajnak otthont adó Natura 2000 jelölő élőhelyen a tarvágás – még a fentebb említett, a károk mértékét csökkentő kivitelezés mellett is elfogadhatatlan. Ami pedig a klímaváltozást illeti; a tarvágás a lehető legkevésbé célravezető módszer, ha valóban mérsékelni kívánjuk annak helyi hatásait. A tarvágás következtében megszűnik az erdőklíma, az idős fákban és a talajban tárolt szén jelentős része a légkörbe kerül, a vágásterület még hosszú évtizedekig a napfénynek és szeleknek kitett, mostoha életkörülményeket kínál az erdő lakói – köztük a facsemeték – számára is.

Nyírerdő Zrt.: “A Nyírerdő Zrt. szakmai tapasztalatai szerint az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra sajnos nem képesek. A hegyvidéki erdőkben elterjedt és alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező szakmai módszerekkel végzett kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők (kevesebb csapadék, a talajvíz nagymértékű csökkenése) miatt eddig sikertelen próbálkozásokhoz vezettek. A jelenlegi alföldi természetszerű erdeink szinte kivétel nélkül erdészeti munkával, megfelelően szabályozott keretek között végzett tarvágásos erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.”
A WWF Magyarország válasza:
A Fényi-erdő történetének ismeretében aligha jelenthető ki biztosan, hogy a léte tarvágásos erdőkezelés eredménye. Mindemellett ha így is volna, az sem lenne akadálya annak, hogy a gazdálkodó más módszerekkel kezelje, netán ne használja a faanyagtermelésre azokat a magas természetes állapotú tölgyeseket, amelyek kivételesen túlélték az elmúlt évszázadok tájátalakításait; ma a Natura 2000 hálózat részei, más esetekben védettek, vagy ebben az esetben tervezett rezervátum védőzónáját képezik. Ellentmondásos megállapításnak tűnik a gazdálkodó részéről, hogy szerinte a homoki tölgyesek „természetes felújulásra sajnos nem képesek” miközben a Fényi-erdőben történt tarvágás kapcsán a 2024. év jó makktermésére hivatkozva a részben természetes felújítás szándékát említi.

Nyírerdő Zrt.: “Az ország zöldvagyona, a magyar erdők közös értékünk, melynek megóvásáért és gyarapításáért együtt kell működnie minden, „az erdők ügye” iránt fogékony, arra érzékeny, vagy szakmai tevékenysége miatt érintett szervezetnek, társadalmi csoportnak és egyénnek. Ennek az együttműködésnek fontos része a korrekt, tényeknek megfelelő tájékoztatás, amelyet a Nyírerdő Zrt. fenti tények közzétételével szolgál.”
A WWF Magyarország válasza:
Teljes mértékben egyetértünk a Nyírerdő Zrt-vel: az ország zöldvagyona, a magyar erdők közös értékünk, amiért együtt kell működnünk – valóban, erre az Alaptörvény kötelezi nem csak többek között a zöld szervezeteket, hanem minden egyént is. Ezért emeltünk szót a Fényi-erdő védelmében – remélve, hogy a jövőben hasonló beavatkozások nem fognak történni a területén. Az erdők ún. természetvédelmi célú kezelése kiemelt feladat kellene legyen a jövőben valamennyi állami erdőgazdaság portfóliójában, amire sajnos manapság még kevés példa akad. Mindannyiunk érdeke, hogy a régmúlt elavult technológiái és célkitűzései helyett új irányokat vegyen a hazai erdőgazdálkodás – különösen a védett és Natura 2000 területeken.

Erdők Ügy