A védett fajok illegális kereskedelme becslések szerint a világon a negyedik legjövedelmezőbb bűncselekménytípusnak számít az embercsempészet a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után, mégis kevés figyelem irányul rá a hatóságok és a közvélemény részéről. Ahhoz, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a hatóságok, fontos, hogy a döntéshozók is tisztában legyenek ezen bűncselekmények súlyával és megfelelő erőforrásokat fordítsanak a megelőzésre és a felderítésre.

Britta Jaschinski, fotózsurnaliszta-természetfotós évtizedek óta dokumentálja a világon előforduló, a védett állatfajok ellen elkövetett bűncselekményeket. Munkájáról és küldetéséről 2022. szeptember 15-én tarott előadást a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Előadásában beszélt a védett állatok, például medvék és tigrisek tenyésztésével és kizsákmányolásával foglalkozó kínai farmokon és cirkuszokban készített felvételeiről. A farmokon a hatóságok tudtával különböző, a távol-keleti gyógyászatban gyógyhatásúként számontartott terméket állítanak elő, például medveepét, melyet a hagyományosan elsősorban epekő és májbetegségek kezelésére használnak, de a koronavírus kezelésében fájdalomcsillapítóként is alkalmaznak. Számos esetben nem tartják be az irányadó jogszabályokat, és a vadonból fognak be illegálisan védett állatokat, amelyeket aztán hamis dokumentumokkal fogságban nevelkedettként tartanak számon. Emellett ezek a farmok nem felelnek meg az Európában ismert állatjóléti előírásoknak, az állatokat szűk ketrecekben, nyomorúságos körülmények között tartják évtizedekig, iszonyú szenvedésnek kitéve.

Fotó: Timár Mátyás, Varázslatos Magyarország

Előadásában Britta Jaschinski elmondta, hogy természetvédelmi szervezetek egybehangzó álláspontja szerint ezek a farmok nem segítenek a vadon élő egyedek védelmében, sőt, tovább ösztönzik a fogyasztást és így hozzájárulnak ezen fajok egyedszámának további csökkenéshez, mert a ritka és védett, de szimbolikus jelentőségű fajokból készült termékek fogyasztása, birtoklása státusz szimbólumnak számít és egyre nő az igény az ilyen termékek iránt.

Britta Jaschinski szerint a természetfotósok fontos szerepet tölthetnek be abban, hogy a társadalom minél szélesebb rétege értesüljön a védett állatfajok ellen elkövetett bűncselekményekről. Példaként említette, hogy annak köszönhetően, hogy a természetfotósok, köztük Britta dokumentálták és nyilvánosságra hozták, hogyan bánnak a kínai cirkuszokban szereplő állatokkal hozzájárult ahhoz, hogy a hatóságok betiltsák az állatokkal végzett attrakciókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a cirkuszok mintegy 30%-a Kínában továbbra sem felel meg az előírásoknak.

Fotó: Kokics Viktória – WWF Magyarország

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés egyik fő témája volt a hatóságok és a közvélemény szerepe a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorításában. Balogh Annamária, a védett fajok kereskedelmét ellenőrző TRAFFIC munkatársa, a TRAFFIC és a WWF Magyarország részvételével megvalósuló LIFE SWiPE magyarországi projektvezetője elmondta, hogy a természetfotósok által készített felvételek segítenek az átlagos állampolgároknak, de az igazságszolgáltatásban dolgozóknak is, hogy megértsék ezeknek a bűncselekményeknek a valódi súlyát. Hozzátette, hogy nagy azoknak az ügyeknek a száma, amelyek nem kerülnek a hatóságok látókörébe. Ha viszont a hatóságok előtt ezek az ügyek láthatatlanok, akkor hajlamosak lebecsülni a probléma súlyát, és kevés erőforrást biztosítanak a felderítésre.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy fontos lenne, hogy a döntéshozók is érdekeltek legyenek abban, hogy minél hatékonyabb legyen a védett fajokat érintő bűncselekmények felderítése. Britta Jaschinski szerint ehhez a döntéshozóknak a természetvédelmi szempontokat kellene előtérbe helyezniük a gazdasági érdekekkel szemben. Emellett kulcsfontosságú, hogy a megfelelő szankciókkal sújtsák az elkövetőket. Balogh Annamária ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy a védett fajok illegális kereskedelme rendkívül jövedelmező tevékenységnek számít, kiemelkedően magas az általa szerzett illegális profit. Az illegális kereskedelemhez általában szervezett bűnözés, korrupció, okirathamisítás, pénzmosás is társul, ami egyértelműen nemcsak a természetre, de a társadalomra is negatív hatással van, ezért a hatóságoknak és a döntéshozóknak érdekében áll, hogy prioritásként kezeljék.

A védett fajok illegális kereskedelmében Magyarország szerepéről Balogh Annamária elmondta, hogy hazánknak tranzitországként kivételes szerepe van: nálunk európai uniós és schengeni határ is húzódik, ha ezeken át bejut valami, nehéz megtalálni az EU belső piacán. Ezen kívül, Magyarországon is élnek olyan fajok, amelyekre van kereslet (pl. énekesmadarak), ugyanakkor hazánk és az Európai Unió egésze felvevőpiacként is szolgál (pl. egzotikus hüllők tartása, veszélyeztetett fajok egyedeit tartalmazó gyógyhatású készítmények rendelése).

Magyarországon a rendelkezésre álló információk alapján 2015 és 2020 között védett fajok közül görögteknősből foglaltak le a legtöbbet, de gyakori csempészáru a hóvirág vagy az ajurvédikus gyógyszerként használt indiai törpebogáncs. Érintett fajok voltak még a barnamedve, az oroszlán, a mór teknős, különböző kőkorallok rendjébe tartozó fajok, valamint az elefántok. Többnyire élő állatokat és növényeket foglalnak le a magyar vámosok, de fennakadnak tetemek, továbbá hüllőbőrök, trófeák, és egyéb származékok, faragványok is. Mindenképpen előremutató, hogy 2021-ben hazánkban megalakult a Nemzeti Környezeti Bűnözés Elleni Munkacsoport, amelyben a különböző érintett hatóságok együttműködnek, ami hozzájárulhat a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények hatékonyabb felderítéséhez.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői – Britta Jaschinski, dr. Balogh Annamária projektvezető (TRAFFIC), LIFE SWIPE projekt és dr. Farkas Alexandra tudományos újságíró – egyetértettek abban, hogy fontos lenne a közvélemény ismereteink további bővítése, hogy várják el a hatóságoktól és a döntéshozóktól a bűncselekmény súlyához igazodó fellépést, de potenciális fogyasztóként is van befolyása az embernek. Ez többek között például azt jelenti, hogy a nyaralásról ne hozzunk haza kagylókat, csigákat, ne vegyünk teknőspáncél ékszereket vagy csikóhalat, vadon élő madarak tollából készült ajándéktárgyakat, kitömött állatokat, elefántagyarból készült faragványokat. Ha egzotikus háziállatot tartunk, figyeljünk oda a papírjaira ilyen szempontból is. Figyeljünk oda, hogy milyen gyógyhatásúnak mondott készítményeket rendelünk az internetről, ne tartalmazzák védett fajok származékait. Ebben segítséget nyújthat az Agrárminisztérium által üzemeltetett honlap, melyen magyar nyelvű fajkereső is található, így az ember maga is utána tud járni, hogy egy-egy faj túlélését veszélyezteti-e a fenntarthatatlan kereskedelem. Az online térben pedig számos felületen egyszerűen lehet jelenteni, ha gyanús hirdetést, tartalmat talál az ember.

Britta Jaschinskiról:

Britta Jaschinski az egyik leginspirálóbb és legbefolyásosabb, a természet és a vadvilág iránti tisztelet megteremtéséért küzdő fotográfus. Író társával megalapította a világ legjobb vizuális történetmesélőiből álló csoportot, majd elindította a Photographers Against Wildlife Crime™ globális kampányt, melynek célja a képek erejével fellépni az illegális vadkereskedelem ellen. Az egyedülálló fotóriporter-stílusáról ismert alkotó korunk egyik legbefolyásosabb fotósa. Jaschinski fotóriporteri projektjei során együttműködik a hatóságokkal, jótékonysági és civil szervezetekkel, és gyakran veszélyes helyzetekben, alkalmanként rejtve, titokban dokumentálja a vadon élő állatok és a természet ellen elkövetett bűncselekményeket. Munkáiban visszaadja a természet szépségét, egyszersmind törékenységét.

Számos nemzetközi díjat nyert, fotói rendszeresen szerepelnek a londoni Természettudományi Múzeum Wildlife Photographer of the Year versenyén, ahol az év fotóriportere címet is elnyerte. Képeit galériák és múzeumok állítják ki világszerte.

Jelenleg a The Evidence Project című, új globális, vizuális kampányon dolgozik, melyben a természetbe történő túlzott emberi beavatkozásra és ennek hatásaira hívja fel a figyelmet.

A LIFE SWiPE projektről:

A SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) LIFE projekt célja, a védett fajokat érintő jogsértéseknél már a bűncselekmények felderítése és vizsgálata legyen szakszerű, igazodjon a bűncselekmény valódi súlyához. A sikeresen felderített ügyek és a vádemelések számának növelésével a potenciális bűnelkövetők elrettentése is cél, hogy ezáltal hosszútávon csökkenjenek a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, segítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ismereteinek bővítését, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. Projektünkkel abban is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és az ügyekben megfelelő szankciókat szabjanak ki, amely alkalmas a potenciális elkövetők elrettentésére.

A projekt 11 európai országban az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének társfinanszírozásával. A projektben számos WWF iroda (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt. A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/