A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország Alapítvány nyílt levélben kérte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert és Nagy István agrárminisztert arra, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, ami lehetővé tenné az állami tulajdonban lévő védett természeti területek magánkézbe adását.

A kormány az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében nyújtotta be egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítását célzó javaslatát. Csakhogy a vagyongazdálkodás hatékonyságának növelését célzó intézkedések mellett a törvényjavaslat tágra nyitná a védett természeti területek magánkézbe adásának lehetőségeit is. A javaslat azoknak az ún. „művelés alól kivett” védett természeti területeknek az értékesítéséről szól, melyek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartoznak, ami azt jelenti, hogy az értékesítésre szánt területek között lehetnek nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésében lévő ingatlanok is, és semmi sem zárja ki, hogy akár fokozottan védett területek is magánkézbe kerüljenek.

A „művelés alól kivett” terület egy ingatlannyilvántartási kategória, melybe védett természeti területeink mintegy 15%-a tartozik. Nem csak a beépített területek lehetnek ugyanis „kivettek”, ide sorolunk többek között minden 1 hektárnál kisebb belterületi ingatlant, közparkokat, arborétumokat, gyógyhelyeket, üdülőhelyeket, sporttelepeket és állandó táborokat, valamint olyan természetvédelmi szempontból kiemelkedő területeket is, mint a vizesélőhelyek: a folyók, a patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, a természetes tavak, a víztározók, horgásztavak, mocsarak, csatornák és az azokat szegélyező egy hektárnál kisebb fás területek. Továbbá ide tartoznak mindazok a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú területek, ahol a talaj természeti adottságánál fogva művelésre alkalmatlan. Nagy területen találunk ilyen kategóriájú védett ingatlanokat a Balaton-felvidéken, a Dunakanyarban, a Velencei-hegységben, a Mátrában és a Bükkben, továbbá értelemszerűen a védett vizesélőhelyeink is ide sorolhatók, mint a Duna egyes szakaszai, illetve annak holt- és mellékágai a Szigetközben és Gemenc környékén, a Dráva és a Tisza egyes szakaszai, holtágai, vagy a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó egyes részei és a Fertő környéke.

A törvényjavaslat előzetes hatásvizsgálatát nem tették közzé, a környezet- és természetvédelmi szervezetek is csak a parlament weboldaláról értesültek a védett területek magénkézbe adásának szándékáról. Nincs információ arról, hogy milyen jellegű területek értékesítését tervezi a jogalkotó és a törvénymódosítás indoklásából is csupán az derül ki, hogy az „értékesítési potenciállal” rendelkező területek kerülhetnek kalapács alá. Bár a törvényjavaslat tartalmaz bizonyos korlátozásokat a védelem fenntartásának érdekében, azonban ezek számonkérhetősége és gyakorlati megvalósíthatósága számos kérdést felvet. A megfelelő természetvédelmi garanciák nélkül történő magánosítás a már elért védelmi szint csökkenését vonja maga után, ami aggasztó kockázatokat rejt, ezért az Alkotmánybíróság már több alkalommal megállapította, hogy a védett természeti területek magánkézbe adása csak a kiemelt természetvédelmi oltalom fenntartását szolgáló jogszabályi feltételek kialakításával és az azok érvényesülését biztosító intézményi feltételek megteremtésével történhet.

A bizonytalanságok és kockázatok miatt a három nagy természetvédelmi civil szervezet nyílt levélben kéri a kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslat módosításának védett természeti területeket érintő részeit, és bocsássa széleskörű szakmai-társadalmi egyeztetésre az értékesítési stratégiai elképzeléseit, továbbá a természetvédelmi szempontok érvényesítését szolgáló intézményi garanciák kiépítése érdekében tegyen lépéseket, és csupán a társadalmi szereplőkkel kialakított egyetértés után terjesszen ilyen témájú javaslatot az Országgyűlés elé. Kérték továbbá, hogy a kormány hozza nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyek esetében felmerülhet a magánosítás, és bocsássa a szervezetetek rendelkezésére az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló védett természeti területek listáját.

A levél teljes szövege az alábbi linken elérhető:

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részére

Nagy István agrárminiszter részére

Egyéb természetvédelem