Átfogó megoldási lehetőségek

A kiegyenesített folyók az árterek hiányában gyorsan levezetik hazánkból a vizet, tehát a szabályozott folyók hozzájárulnak az ország szárazodásához, pedig a klímaváltozás következtében egyre több időjárási szélsőségre számíthatunk: hosszabb aszályokra, több hőhullámra, gyakoribb és erőteljesebb esőzésekre. 

Élő Folyók programunk célja a hazai folyók, elsősorban a Duna, a Tisza, a Mura és a Dráva árterein az állapotromlás megállítása és a biológiai sokféleségük megőrzése.

Ezekre sok megoldás létezik, amiket egymással kombinálva látványos eredményeket lehet elérni. Itt a legfontosabbakat soroljuk fel, átfogóan megfogalmazva:

A folyók árterét alkalmassá kell tenni a vizek megtartására: Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a vizek szétterítésével és visszatartásával adjunk helyet a folyóknak és lassítsuk a vízkészletek gyors távozását. A vízjárta területek megújítása és vízellátásuk javítása a társadalom számára nyújtott vízhez kötődő szolgáltatásokat javítja. Az ország terepi adottságai nagyon sok helyen lehetővé teszik, hogy az árvízi, belvízi többletvizeket természetes módszerekkel visszatartsuk, illetve a tájban (a mély fekvésű területeken, vizesélőhelyeken) “elraktározzuk”, hogy azok vízhiányos, aszályos időszakban hasznosuljanak.

Óvjuk megmaradt vizesélőhelyeinket és folyóinkat: Ne szabályozzuk tovább a vízfolyásokat, és ne épüljön keresztgát egyetlen vízfolyáson sem! Adjunk vissza minél több, más használatra alapvetően alkalmatlan területet a folyóknak és árterületeiknek, illetve szükséges olyan tájhasználati gyakorlatok ismételt elterjesztése, ami méltányolja, sőt igényli a víz jelenlétét.

Folyók és környezetük helyreállítása: A folyók és a hullámtér kapcsolatát javítani kell, a mellékágakat vissza kell kapcsolni a folyókhoz. Természetes vízpartokra, kanyargó folyókra, szigetekre és zátonyokra van szükség, és csupán minimális parti kövezésre vagy folyókat szabályozó építményre. Ez biztosítja a vízpartok fajgazdagságát, és így a lakosság is élvezheti a folyók adottságait. Az élőhely-helyreállításhoz sok szakember hozzáértése kell, és a helyi közösségek tájékoztatása, bevonása segíti a folyamatot. Magyarországon nagy lehetőségek vannak erre patakokon és folyókon egyaránt.

Az ártéri területhasználat átalakítása: Sok ezer hektár terület van vízfolyásaink mentén, melyek alacsony fekvésűek és egykor vízjárta területek voltak. Ezeket vissza kell kapcsolni a folyókhoz, és ezeken a helyeken szükséges a vizek időszakos jelenlétét méltányoló gazdálkodás. Elsősorban alföldi területeken nagyon sok csatorna található, melyeket a víz elvezetése helyett a vizek megtartására lehet használni. A mezőgazdasági művelésben akkor számíthatunk a gazdálkodás átalakulására, ha ezt támogatások és ösztönzők segítik elő.   

Újraértékelt társadalmi haszonvételek: A vízjárta területek megújítása és vízellátásuk javítása a társadalom számára nyújtott, vízhez kötődő szolgáltatásokat javítja. Ilyen szolgáltatások például a szabadidős tevékenységek, az ökoturizmus, a parti szűrésű ivóvízbázisok, az extenzív mezőgazdálkodási termelési lehetőségek vagy a klímaszabályozó hatás. A folyók és környezetük helyreállítását úgy érdemes elvégezni, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak az állapotát őrizze meg vagy javítsa. A lakosságnak szemléletformáló akciókkal kell segíteni, hogy megértsék, milyen értékeket biztosítanak számukra a folyók.

Néhány példa a megoldási javaslatok közül:

Ó-Dráva leporelló 

Kisléptékű természetes vízmegtartó megoldások dombvidéken

Vizesélőhelyek, esőkertek, mesterséges tavak hatása a felszín alatti vizekre

Kiszáradó Magyarország 

Patakok élővilága és vízmegtartó képessége