Az országban több helyen is működő biomassza-erőművek rendkívül faanyag- és pénzpazarló módon üzemelnek. A biomasszát égető erőművek ráadásul óriási állami támogatást is élveznek megújuló energia címszó alatt, holott tevékenységük sem rövid, sem hosszú távon nem fenntartható, és az ország villamosenergia-igényének mindössze 3%-át képesek fedezni. Akárhonnan nézzük, magunk alatt vágjuk a fát, ha ezt továbbra is hagyjuk. A WWF Magyarország kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a biomassza-erőművek nem hatékony és környezetpusztító üzemeltetésére.
Rossz fát tesznek a tűzre – miért nem jó, ha rönkfát égetünk?
A biomassza-erőművek rossz fát tesznek a tűzre. De sajnos nem szó szerint, nem arról van szó, hogy fahulladékkal üzemelnének, sőt! Magyarországon négy olyan nagyobb biomassza-erőmű működik – Pécsen, Ajkán, Tatabányán és Oroszlányban –, amelyek korábban szenet égetve állítottak elő villamos energiát, valamint a Mátrai Erőmű használ a lignit mellett kb. 10% arányban biomasszát. Nagy részük a kétezres évek első felében, az oroszlányi erőmű pedig jelenleg áll át szilárdbiomassza-tüzelésre, ami azt jelenti, hogy növényi eredetű anyagok, mezőgazdasági és faipari melléktermékek, de főként tűzifa elégetésével állítanak elő áramot (és néhány esetben távhőt). Ahogy a WWF Magyarország légifotói is bizonyítják, például Pécsen vagy Ajkán ezek jelentős része rönk méretű tűzifa. Ez azért hatalmas probléma, mert mind éghajlatvédelmi, mind biodiverzitás-szempontból ezek a legértékesebbek, égetésükkel csak fokozzuk a klímaváltozást és a biodiverzitás csökkenését.
A WWF Magyarország szakértői Magyarósi Csaba vloggerrel járták körbe a problémát és a megoldási lehetőségekről beszélgettek.
Nem látják a fától az erdőt – mi történik az évente 3 stadionnyi kitermelt fával?
A WWF Magyarország az erdészeti biomassza, vagyis a tűzifa felhasználásával is kiemelten foglalkozik, mivel környezetvédelmi szempontból egy nagyon vitatott energiahordozóról beszélünk. „A szilárdbiomassza-felhasználás számottevő részét nem lenne szabad megújuló energiaforrásként kezelni, felhasználása ennek ellenére jelentős: a hazai összes megújulóenergia-forrás 63%-a szilárd biomassza, melynek döntő része tűzifa. Ezek legfőbb forrása a kitermelt faanyag, nem kímélve magas természetességű erdeinket sem” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programjának vezetője. A biomassza-erőművek villamosenergia-hatásfoka átlagosan kb. 30%, a többi előállított energia gyakorlatilag hulladékhő. Ezt a hulladékhőt a Mátrai Erőmű kivételével a többi városban részben tudják hasznosítani a városi távhőben. De ezeknek az erőműveknek is csupán 50% lehet a hatásfoka, mivel ez az energia a melegvíz kivételével csak télen hasznosul, és az erőművek üzemelésüket az áramtermelésre optimalizálják.
Vagyis ha az ország biomassza-erőműveinek összesített hatásfokát nézzük, minden elégetett 10 köbméter fából mindössze 4 köbméter hasznosul. Ezt összevetve a lakossági tüzeléssel egy cserépkályha hatásfoka kb. 80%, egy faelgázosító kazáné kb. 90%.
Podcast: Nem minden fenntartható, ami „bio” – biomassza-alapozó 1.rész
Alattunk vágják a fát – olyat támogatunk, amit nem lenne szabad!
Mivel papíron zöld áramról beszélünk, ezek az erőművek rengeteg megújulóenergia-támogatásban részesülnek. Ám alapvetően drágábban termelnek, mint egy nap- vagy szélerőmű, ezért arányaiban hosszabb időre, kedvezőbb feltételekkel kapnak támogatást. A biomassza-erőművek 2003 óta kb. 323 milliárd forint támogatáshoz jutottak. A 2016-2020-as időszakban a támogatások több mint felét (54%) kapták, a maradék 46%-on kell osztoznia a nap-, szél- és biogázerőműveknek.
2011-2021 között a biomassza-erőművekre 218 milliárd forintot költöttünk állami támogatás formájában. Összehasonlításképp: a szintén 2011-ben bevezetett szociális célú tüzelőanyag-program keretösszege 2021-ig alig érte el a 36 milliárd forintot. A támogatások eloszlása nemcsak aránytalan, de méltánytalan és szakmaiatlan is.
Podcast: Alacsony hatásfokú villamos energiáért égetjük el az erdeinket – biomassza-alapozó 2. rész
Vágjunk hozzá jó pofát? – van megoldás a biomassza-erőművek problémájára?
Jelenleg a biomassza-erőművek a támogatások és megengedő szabályozások miatt nincsenek arra ösztönözve, hogy hatékonyabban működjenek, és figyeljenek arra, hogy milyen biomasszát égetnek.
A WWF Magyarországnak nem célja, hogy ezek az erőművek egyik napról a másikra bezárjanak, viszont rövid távon a következők elősegíthetik a fenntarthatóbb működést:
- Ha ezek az erőművek nem kapnak állami támogatást, és a vállalatok sem vesznek zöld áramként biomassza alapú villamos energiát.
- Ha megfelelő szabályozás vagy ösztönzők hatására a hőtermelésre optimalizálják a működésüket, vagyis csak a fűtési időszakban működnek, amikor a hulladékhőt hasznosítani lehet.
- Ha a rönk méretű tűzifát nem az erőművekben égetik el, ami az egész folyamatban az egyik legproblémásabb.
Hosszabb távon pedig azt kell elérni, hogy az erdőből származó faanyag ne kerüljön közvetlen energetikai hasznosításra. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy az erőművek számára felhasználható biomassza-mennyiség jóval korlátozottabb lenne a jelenlegi szinthez képest. A rendszerszinten igen csekély villamosenergia-mennyiséget pedig ma már könnyen ki lehetne váltani egyéb megújuló energiaforrás hasznosításával. A háztartási tűzifa-felhasználást is drasztikusan csökkenteni lehetne az épületek megfelelő energetikai felújításával és a hőszivattyúk elterjedésének ösztönzésével. A biomasszának jó helye lenne például az olyan, magas hőmérsékletet igénylő ipari folyamatok hőigényének ellátásában, ahol nincs más alternatíva.
Ne támogassuk, hogy az erőművek feleslegesen égessék el a fát és az állami támogatást! A biomasszával és annak felhasználásával kapcsolatban további részletek és források elérhetők a biomassza.wwf.hu oldalon.
