Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a mai napon javaslatot tett a EU tagállamai felé a szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére. A javaslat szerint a faj lekerülne a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és ezentúl a védett, de vadászható fajok listáján szerepelne. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a farkas vadászható fajjá válna, és a faj magyarországi védettségére sem lenne hatással.
A tudomány mást mond, mint a politika
„Bár a javaslat a faj hazai védelmét nem érintené a gyakorlatban, a Bizottság elnökének kezdeményezését a WWF Magyarország határozottan elutasítja, mivel ez hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját vetné vissza Európában. Részben e munkának köszönhető ugyanis, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indult, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte, ettől függetlenül az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populációjából a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint hat továbbra is sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett. Elismerve azt a tényt, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz a károk, így a konfliktusok csökkentésére tett kísérletekben” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.
Ezt igazolta többek között egy frissen publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában – ahol 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni – ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra. Éppen ezért az Európai Bizottság elnökének javaslata inkább tűnik politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására.
Nem csak a tudomány, a közvélemény is a farkas mellett áll
A Bizottság elnökének mostani kezdeményezése már csak azért is váratlan fordulat, mert egy éve, 2022 novemberében az Európai Tanács visszautasította Svájc hasonló javaslatát, amelyet a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának ülésén tett, azzal érvelve, hogy a faj a legtöbb EU-tagállamban továbbra sincs kedvező természetvédelmi helyzetben.
A mostani javaslat ráadásul szembemegy a közakarattal is. Egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint ugyanis az európai vidéki közösségek 68%-a gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. A WWF Magyarország által idén nyáron készített országos, reprezentatív kutatás pedig azt mutatta, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada fontosnak tartja, hogy a farkasok Magyarországon, természetes élőhelyükön éljenek[1]. Ez egyébként a hazai jogszabályok szerint biztosítva is van – azzal együtt persze, hogy a szabályozás hatékony érvényesítésén hazánkban is akad még javítanivaló. Elég csak arra visszaemlékezni, hogy nemzetközi és hazai szinten is mekkora közfelháborodást keltett a Svájcból hazánkba kóborolt, M237 jelű farkas elejtése.
„A hazai állomány a kárpáti populáció része, amely az egyik legkedvezőbb állapotban lévő populáció Európában. Ha meg is változtatnák a Berni Egyezményben a farkas besorolását, ez a faj Magyarországon továbbra is fokozottan védett maradna. De mivel a hazai és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, egy ilyen döntés a szomszédunkban nemrég elindult kedvezőtlen változásokkal együtt negatív hatással lehet a hazai farkasállományra is. Az az irány azonban mind a faj, mind az érintettek számára kedvezőtlen, hogy a döntéshozók komplex ökológiai kapcsolatokat érintő kérdéseket és bonyolult problémákat tudományos helyett politikai alapon kívánnak megoldani” – tette hozzá Sütő Dávid.
Farkast kiáltanak megoldáskeresés helyett
A nagyragadozókkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Magyarországon az elmúlt 100 évből nincs precedens arra, hogy vadonélő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset. Összehasonlításképp a kóbor kutyák nagyságrendekkel több problémát okoznak. Emellett Európa-szerte gyakori az is, hogy a nagyragadozókat a politikai szereplők bűnbakként próbálják beállítani a vidéki közösségeket érintő szociális és gazdasági problémák kapcsán. Éppen ezek miatt lenne fontos, hogy védelmük továbbra is kiemelt legyen, a félelemkeltés helyett pedig inkább a konfliktusok megelőzésére kellene fordítani az energiákat, mivel a farkas által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni.
„A politikának a konfliktusok mélyítése helyett inkább az lenne a feladata, hogy a megoldások irányába terelje a társadalmat. Az állattartók számára szükséges lenne támogatásokat biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Bár a WWF Magyarország számos alkalommal jelezte ennek szükségességét, azonban hazánkban továbbra sem került be a közös agrárpolitika többezer milliárdos támogatási keretébe egy néhány milliós tétel, hogy a hazai gazdák jószágait meg lehessen óvni az esetleges farkastámadásoktól. Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítése, mivel egyrészt a csúcsragadozóknál semmi és senki nem képes hatékonyabban csökkenteni az egyre nagyobb létszámú csülkös vadfajok kedvezőtlen hatásait, az általuk okozott károkat, másrészt az ökoszisztéma sínyli meg a farkas hiányát” – tette hozzá Sütő Dávid.
A fentieken túl fontos lenne, hogy a felmerülő konfliktusokat elsősorban lokálisan, párbeszédek útján kezeljük, és minél jobban megismertessük az emberekkel a nagyragadozók biológiáját, viselkedését és nélkülözhetetlen szerepüket az ökoszisztémákban.
A nagyragadozó-ember konfliktusokról itt írtunk részletesebben:
https://wwf.hu/nagyragadozo-ember-konfliktus-van-megoldas-kiloves-nelkul-is/
A nagyragadozók illegális elejtéséről és az amögött álló társadalmi problémákról pedig itt:
https://wwf.hu/farkastorvenyek-es-azok-hianya/
[1] A kutatás 2023-ban készült 500 fő megkérdezése alapján, a 18-59 éves magyarországi internetet használókra reprezentatív mintán, a WWF Magyarország megbízásából. Az online kérdezés az NRC Netpanelen keresztül zajlott. A kapott eredmények igen/nem típusú válaszok esetén legfeljebb +/- 1,9-4,4%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes, vizsgált célcsoportba eső lakosságot megkérdeztük volna.
Fotó: Wild Wonders of Europe Sergey Gorshkov
