A globális élelmiszer-ellátás fenntarthatatlan rendszere a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okozója.
Az egészséges táplálkozás és az élelem fenntartható forrásokból való beszerzése segít a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben, valamint hozzájárul a jelen és jövő nemzedékek testi-lelki jóllétéhez.
A WWF fenntartható táplálkozással foglalkozó szakértőinek tanácsaiból kiderül, hogy mi jó az egészségünknek és a bolygónknak.
Enni mindnyájunknak kell, jókat enni mindannyian szeretünk. Élelmiszer-fogyasztásunk meghatározó szerepet játszik egészségi állapotunkban, mezőgazdasági termelésünkkel pedig évezredek óta alakítjuk a tájat, ami körülvesz bennünket. Nem mindegy hát, hogy mit eszünk és élelmünket honnan szerezzük be.
Világunk elképesztő egyenlőtlenségei rámutatnak élelmiszer-ellátásunk fenntarthatatlanságára: miközben a Föld minden tizedik lakója éhezik, csaknem minden negyedik felnőtt túlsúllyal küzd. A nem fenntartható élelmiszer-termelés a biológiai sokféleség csökkenésének is az egyik fő okozója, a veszélyeztetett vörös listás fajok több mint felét fenyegetik egyes mezőgazdaságból eredő problémák.¹
Az élelmiszer-termelés nemcsak a vadon élő fajok hanyatlásának legfőbb felelősei közt szerepel, de hozzájárul a klímaváltozáshoz is: a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy negyede hozható összefüggésbe az élelmiszerekkel. 2050-re Földünk népessége várhatóan meghaladja a 9 milliárd főt. Nyilvánvaló, hogy élelmiszer-ellátásunknak sürgősen meg kell változnia.
“A napokban megjelent WWF Élő Bolygó Jelentésben 1970 és 2018 között a gerinces vadon élő fajoknál mért 69 százalékos állománypusztulás megmutatja, hogy nem jó úton haladunk – figyelmeztetett az október 16-i élelmezési világnap apropóján Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – Ha egészségesebben és fenntarthatóbban étkezünk, az segít a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátási bizonytalanság² elleni küzdelemben, mérsékli a biológiai sokféleség csökkenését³, hozzájárul egészségi állapotunk javításához (4),(5), jelentősen csökkenti az idő előtti halálozást (6) és hozzájárul a jövőbeni világjárványok kockázatának csökkentéséhez (7),(8)” – tette hozzá.
„Számít, hogy mit eszünk. A saját és a bolygónk egészségének szempontjából is fontos, mert étkezési szokásaink határozzák meg az élelmiszer-ellátást, vagyis hogy mit termelünk, hol és hogyan. Élelmiszer-ellátásunk fenntarthatóbbá és ellenállóbbá alakítása hozzájárul ahhoz, hogy előre lépjünk a Fenntartható Fejlődési Célok elérésében saját lakóhelyünkön és globálisan” – mondta Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai regionális természetvédelmi igazgatója.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet több olyan táplálkozási javaslatot dolgozott ki, amelyek egyszerre bírnak jótékony hatással az egészségünkre, és csökkentik az élelmiszer-ellátás környezeti hatásait:
Egyél több növényi eredetű ételt!
Fogyassz több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát! Túl keveset fogyasztunk rostban gazdag, egészséges zsírokat tartalmazó növényi táplálékból, miközben túl sokat eszünk a hús-, tej- és tojástermelésből származó élelmiszerekből. Pedig utóbbiak túlzásba vitt fogyasztása is egészségtelen, növelik a koleszterinszintet és az elhízás kockázatát, miközben nagyobb a víz- és termőföldigényük, illetve az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk is, mint a növénytermesztésnek. Több növény – és kevesebb hús, tejtermék és tojás – fogyasztásával csökkenthetjük étrendünk bolygónkra gyakorolt hatását, és a közérzetünk is garantáltan javulni fog.
Étkezz változatosan!
Fogyassz változatos ételeket! Globális szinten az élelmiszerek szűk palettájára támaszkodunk. Az elfogyasztott élelmiszer 75 százaléka mindössze 12 növény- és 5 állatfajtól származik. Az egyhangú étrend hatással van a mezőgazdaságban használt növény- és állatfajok sokféleségének csökkenésére, veszélyezteti élelmiszer-ellátásunk ellenálló képességét, valamint korlátozza az elfogyasztható élelmiszerek választékát. A kevéssé változatos étrend nem biztosít elegendő vitamint és ásványi anyagot. Helyi és szezonális termékek fogyasztásával sokat tehetsz a fenntarthatóságért és az egészségedért. A szezonális termékek általában frissek és tápanyagban gazdagok, alkalmazásukkal változatos és színes ételeket készíthetsz.
Figyelj rá, hogy kevesebb élelmiszert pazarolj!
Közel 570 millió tonna élelmiszer-hulladék termelődik a világon a háztartásokban (9). Ez azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat és a pénzt is kidobjuk vele együtt. Az élelmiszer-pazarlás elkerülése érdekében a tervezés, az okos vásárlás és a jó tárolási gyakorlat segíthet.
Mérsékeld a húsfogyasztásod!
Fedezz fel alternatív fehérjeforrásokat, mint például a gomba, borsó, bab és dió. Ha napi szinten állati eredetű fehérjeforrásokra támaszkodunk, az további terhelést jelent környezetünkre, és a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távon nem fenntarthatók. A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának jelenleg mintegy 60 százaléka az állattenyésztésből származik. A hús-, tej- és tojástermelésnek nagyobb a víz- és termőföldigénye, illetve nagyobb az üvegházhatásúgáz-kibocsátása, mint a növénytermesztésnek. Ha kevesebb húst fogyasztunk, akkor sem maradunk fehérje nélkül, hiszen az a növényekben és gombákban is megtalálható.
Ha nem szeretnéd feladni a húsfogyasztást, válassz olyan fenntartható húsféléket, mint a fenntartható termelésből származó hal és vadhús vagy extenzíven tartott haszonállatok húsa. Európában az iparszerű intenzív állattartás a nagyrészt Dél-Amerikából importált szójára támaszkodik. A legnagyobb európai szójaimportőrök az ipari méretű sertés- és baromfitenyésztők. A szójatermelés felelős a gazdag növény- és állatvilággal rendelkező brazíliai esőerdők jelentős hányadának pusztulásáért (10). Ezzel szemben az extenzíven, helyi legelőkön tartott állatok importtáp-igénye nulla vagy legalábbis nagyon alacsony. A legelő állatok pozitív hatással vannak a biológiai sokféleségre, szerves trágyával járulnak hozzá a talaj megújulásához, valamint fontos szerepet töltenek be a talaj regenerációjában. Emellett a szabadon tartott állatok húsa tápanyagban gazdagabb, mint az ipari módon előállított hús és így egészségesebb is.
Fogyassz élelmiszer-tanúsítvánnyal ellátott termékeket!
Természetesen a legfenntarthatóbb megoldás, ha minél rövidebb élelmiszer-ellátási láncon keresztül szerzed be az élelmet: próbálj megbízható helyi gazdálkodóktól vásárolni, csatlakozz bevásárlóközösségekhez! Amennyiben azonban erre nincs lehetőséged, segítenek csökkenteni az ökológiai lábnyomodat a tanúsítványok. Az élelmiszerek csomagolásain különféle tanúsítványok ikonjai találhatók, amelyek garantálják, hogy élelmiszereink fenntartható forrásából származnak, vagy fenntartható módon állították elő őket. Amikor vásárolni mész, keresd a következő logókat: Rainforest Alliance (fenntartható mezőgazdaság), Fairtrade (etikus kereskedelem – a gazdálkodók és dolgozók védelmére), Freedom Food (állatjólét), MSC és ASC (Marine Stewardship Council – Tengergazdálkodási Tanács és Aquaculture Stewardship Council – Akvakultúra-gondozási Tanács a tenger gyümölcseiért), valamint RSPO (Kerekasztal a Fenntartható Pálmaolajért).
Fogyassz kevesebb magas zsírtartalmú, sós és cukros ételt!
A finomított szénhidrátok (pl. fehér liszt, kristálycukor) túlzott fogyasztása roppant egészségtelen, növeli többek között a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. Csak alkalmanként fogyassz süteményeket, édességeket és csokoládét, valamint pácolt húst, sült krumplit és különböző sós rágcsálnivalókat! A cukros italok helyett igyál vizet, és ne feledd, hogy a gyümölcslevek nem helyettesítik a rendszeres gyümölcsfogyasztást! A cukornádültetvényeket intenzív víz- és növényvédőszer-felhasználás jellemzi. Az újonnan kialakított cukornádültetvények az élőhelyek elfoglalásával hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A bolygóbarát étkezés kialakításához további információ a WWF Közép- és Kelet-Európa „Jó neked, jó a bolygónak” elnevezésű honlapján található.
Felhasznált irodalom:
- Az IUCN kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listája: https://www.iucnredlist.org/#
- IPCC. 2019. Climate Change and Land: an IPCC Special Report on climate change, desertification, land degradation, sustainable land management, food security, and greenhouse gas fluxes in terrestrial ecosystems. Intergovernmental Panel on Climate Change. www.ipcc.ch/srccl
- IPBES. 2019. Summary for policymakers of the global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. IPBES secretariat, Bonn, Germany.
- Global Nutrition Report. 2020. Action on equity to end malnutrition. Development Initiatives, Bristol, UK.
- FAO, IFAD, UNICEF, WFP and WHO. 2020. The State of Food Security and Nutrition in the World 2020. Transforming food systems for affordable healthy diets. FAO, Rome, Italy.
- Willett, W., Rockström, J., Loken, B., et al. 2019. Food in the Anthropocene: the EAT-Lancet Commission on healthy diets from sustainable food systems. Lancet 393:447–92.
- WWF. 2020. Covid-19: Urgent Call to Protect People and Nature. WWF.
- UNEP and ILRI. 2020. Preventing the Next Pandemic: Zoonotic diseases and how to break the chain of transmission. United Nations Environment Programme, Nairobi, Kenya.
- United Nations Environment Programme (2021). Food Waste Index Report 2021
- 2016 Living Planet Report https://wwf.panda.org/wwf_news/?282370/Living%2DPlanet%2DReport%2D2016
