A WWF Magyarország szerint az erdők legalább 5%-át ki kellene vonni a hagyományos faanyagtermelésből, hogy a klímaváltozás hatásait részben enyhítsük.

Az erdőkre elkerülhetetlen hatást gyakorol a klímaváltozás. Világszerte egyre nagyobb kárt tesznek bennük a tüzek, az aszály, a szél- és jégtörések, illetve a bolygatások nyomában megjelenő különféle kártevők. Európa, és azon belül Magyarország gazdasági erdei különösen sérülékenyek. Elsősorban azért, mert az elmúlt évszázadokban drasztikusan megváltoztattuk a fajösszetételüket és szerkezetüket. Hazai erdeink fele kultúrerdő és faültetvény, melyek gyakorlatilag nem képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Az őshonos fafajú erdeink – tölgyesek, bükkösök, ártéri erdők – is erősen megváltozott formában maradtak meg, így gyenge az ellenálló képességük. Eközben ma is döntően a tarvágással, végvágásokkal jellemezhető hagyományos erdőgazdálkodás zajlik bennük, ami egyértelműen súlyosbítja a klímaváltozás hatásait.

„Ezekben a hetekben is számtalan helyen zúg a láncfűrész – még a védett területek kirándulóerdeiben is. Évente több tízezer hektárnyi vágásterület jön létre, ahol az erdő évtizedekre eltűnik, a talajt akadálytalanul szárítja ki a szél és a napsugárzás, miközben a táj egészének éghajlati mutatói romlanak. A mai világban ez egyre kevésbé elfogadható” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Budai-hegység (Fotó: Dr. Gálhidy László)

A természetvédelmi szervezet álláspontja szerint hazánkban az erdők egy részét – első körben legalább 5%-át – ki kell vonni a hagyományos faanyagtermelésből, és ott kizárólag természetvédelmi erdőkezelést alkalmazni annak érdekében, hogy legalább ezeken a helyeken megmaradjon a faanyagban tárolt szénmennyiség, az erdőklíma és az életközösség egésze. Az erdők minél nagyobb részét szükséges természetesebb állapotba hozni, hogy növekedjen az ellenálló és alkalmazkodó képességük. Az EU biodiverzitási stratégiája és a jelenleg készülő erdőstratégiája szintén kiemelt hangsúlyt helyez a szigorú védelem alatt álló, háborítatlan, valamint a kíméletes módon kezelt erdők koncepciójára.

„Ahol továbbra is fakitermelés zajlik, ott a folyamatos erdőborítást biztosító ún. örökerdő üzemmódot kellene alkalmazni, melynek során nem jön létre vágásterület, amelyet felperzsel később a nap. Sajnos jelenleg csak jelképes mennyiségben találhatók háborítatlan vagy akár örökerdők az országban. Innen feltétlenül szükséges előre lépni – ez nem csak természetvédelmi, de közjóléti és gazdasági érdek is” – tette hozzá a szakember.