Múlt héten országszerte villámárvizek pusztítottak: kedden a heves csapadék következtében a Dunántúlon, csütörtökön pedig a déli és a keleti országrészben áradt meg sok kisvízfolyás, vagy éppen a hegy- és domboldalakról ömlött az áradat. Gyöngyöstarjánban tragikus módon halálos áldozatokat is követelt az ár.
A példátlan pusztítás több tényező együtteséből eredt, melyek közül van, amit nem tudunk befolyásolni. Ilyen például a meteorológiai események összjátéka: Gyöngyöstarjánban már kedden is sok, 50 mm feletti csapadék hullott. Ez a lassabb, egész napos esőzés telítette a talajt, de villámárvizet még nem okozott. Ehhez képest “kevésnek” tűnik a csütörtöki 25 mm körüli csapadék, ami azonban nem egy nap alatt, hanem 40 perc alatt* érkezett, és így már tragédiához vezetett. Az időjárás szerencsétlen alakulására sajnos semmilyen ráhatásunk nincsen, viszont más fontos tényezőket befolyásolhatunk:
- Klímaváltozás
A hasonlóan szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak az éghajlatváltozás durvulásával és a hidrológiai ciklus felgyorsulásával. Minél gyorsabban csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátásunkat, annál kevesebb hasonló eset lesz a következő évtizedekben. Ez persze egy nagyon lassú és áttételes folyamat, ami nem hoz azonnali eredményt, mégis fontos látni az összefüggést. - Erdők és gyepek arányának növelése villámárvíz-veszélyes felső vízgyűjtőkön
A lefolyást gyorsító szántók, szőlők és beépített-burkolt felületek esetében vagy meg kell változtatni a művelési ágat, vagy lefolyáslassító akadályokat kell elhelyezni, a talajművelés módját pedig úgy kell változtatni, hogy lehetőség szerint legyen mindig talajborítás, vagy legalább a szintvonalakkal párhuzamosan történjen a szántás. A lejtőirányú sorok és művelés gyorsítja a lefolyást, és így fokozza a villámárvíz kialakulásának kockázatát. - Vízvisszatartásra és lefolyáslassításra alapozó vízgazdálkodás
A kis vízgyűjtőkön nagy eredményt lehet elérni a lefolyáslassító, vízvisszatartó vízgazdálkodással. Erre jó példa az angliai Stroud város természetre alapozó árvízvédelmi rendszere (videó itt és itt ), illetve hazánkban Püspökszilágy település, amit most – részben biztosan a lefolyáslassító rönkgátaknak és oldaltározóknak köszönhetően – elkerült a pusztítás.
- Országos stratégiaalkotás
Egy terület- és településrendezési tervezők, mezőgazdasági és erdészeti ágazati szakértők, geográfusok és klímakutatók bevonásával készülő villámárvízvédelmi stratégiára lenne szükség, ami nem csak a vizek elvezetésével, hanem azok hasznosítási lehetőségeivel is foglalkozik. - Helyi stratégiai tervezés
A beavatkozások összehangolása helyi szinten is fontos, ehhez kínál szakértői segítséget a WWF Magyarország részvételével zajló LIFE LOGOS4WATERS projekt keretében meghirdetett Vízgyűjtő Pályázati Program. A közös vízkárokkal érintett, egy vízgyűjtőn fekvő, egymással szomszédos települések néhány oldalas problémabemutató pályázatait június 30-ig várjuk. Részletek partnerünk, a Klímabarát Települések Szövetsége honlapján.
Vannak olyan szélsőséges csapadékesemények, amelyek elkerülhetetlenül villámárvizet okoznak. Viszont az, hogy ezek milyen gyakran következnek be és mekkora a pusztítást végeznek, nagymértékben függ attól, hogy foglalkozunk-e a fent felsoroltakkal, a megelőzéssel.
*A csapadékadatok egy nem hitelesített gyöngyöstarjáni, házi meteorológiai állomásról származnak. Az értékek vélhetően nem pontosak, de jó nagyságrendi képet adnak a csapadékintenzitások közti különbségről.
