Ma már tudjuk, hogy a táplálékpiramis csúcsán található ragadozóknak a természetes rendszerekben vitathatatlan szerepük van. Jelenlétükkel és zsákmányszerzésükkel szabályozhatják a nagytestű növényevők (pl. szarvasok) viselkedését és állományait, amely kihathat a táplálékhálózat alacsonyabb szintjein található növényekre is.

A biológusok sokáig azt gondolták, hogy a táplálékpiramis alján található növények kizárólagosan meghatározók a természet stabilitása szempontjából. Ha elfogynak a tápláléknövények, akkor elpusztulnak a növényevők és az azokat fogyasztó ragadozók is. Ezt nevezik alulról felfelé történő szabályozásnak.

Charles Sutherland Elton, angol zoológus 1927-ben írta le a szabályozás egy, az addigi szemléletre rácáfoló esetét. A táplálékpiramis csúcsán található állatok (pl. farkas és egyéb nagyragadozók) a növényevők zsákmányolásával azok állományát csökkenthetik. A növényevők számának csökkenése pedig segítheti a növényzet felújulását, így a csúcsragadozók jelenlétéből „hasznot húzhatnak” a növények is. Így például a kevesebb szarvas miatt gyorsabban fel tud újulni az erdő. Ezt a jelenséget fentről lefelé történő szabályozásnak nevezték el. Ezzel a szabályozással több szinten átívelő, a teljes ökoszisztémára kiható, úgynevezett kaszkádhatásokat indíthatnak el a nagyragadozók. Ma már tudjuk, hogy a két jelenség egyszerre, mindkét irányból érvényesül.

Nézzünk egy izgalmas példát a korai kaszkádvizsgálatok közül egy kiemelkedő, a tengeri vidrákról készült kutatáson keresztül. A vidrák által fogyasztott tengeri sünök a ragadozóik hiányában hamar elszaporodtak, táplálkozásukkal pedig csökkentették a hínárerdők kiterjedését. A kisebb hínárerdők aztán kevesebb faj kevesebb egyedét tudták fenntartani, így végeredményben a ragadozók hiánya következtében csökkent a terület biológiai változatossága. Hasonló jelenséget figyeltek meg farkasoknál is a híres Yellowstone Nemzeti Parkban. A farkas visszatelepítése után csökkent a szarvasok száma és gyorsabban meg tudtak újulni az erdők. Ausztráliában a dingók az invazív vörös rókákat szorították vissza, ezzel „segítve” az őshonos, földön fészkelő madarakat és kisemlősöket.

Ha további példákra is kíváncsi vagy, akkor pillants rá az ezt bemutató infografikánkra! A hivatkozásokra klikkelve ellenőrizheted az eredeti forrást.

Infografikák Kiadvány Nagyragadozók