Önkormányzati tanulmányút a Nyárád folyó völgyébe

Szeptember közepén közel negyven magyar önkormányzati vezető, vízgazdálkodási, területfejlesztési és tájépítész szakember látogatta meg a Maros mellékfolyója mentén fekvő magyar kistelepüléseket a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében. A szakmai út célja az volt, hogy megismerjék a Nyárádmente vízgazdálkodási problémáit és néhány, a természetes ökológiai folyamatokat helyreállító, kisléptékű megoldást ezen problémák enyhítésére.

A Marosba torkolló Nyárád folyó helye a vízfolyások érhálózatában Ábra: Dr. Hajdu Zoltán

A Nyárád folyó vízgyűjtő területe: 625 km2, átlag vízhozama 3,6m3/másodperc, árvízi vízhozama ennek kilencvenszerese is lehet. A folyó középső szakaszán a XVI. századtól a tiszai ártérhez hasonló árasztásos gazdálkodást folytattak, gazdag gyümölcsészet és zöldségtermesztés jellemezte a vidéket. A folyót később szabályozni kezdték, amely folyamat ma is tart. A munkák nyomán megjelentek az itthon is jellemző problémák, például a folyómeder bevágódása, és a folyóvölgy szárazodása, talajvízszint süllyedése. Utóbbi különösen nagy gond, mivel a kistáj településein a vízellátást és az állatok itatását a minden háznál megtalálható kutakból biztosítják, sem vezetékes vízhálózat, sem gazdag mélységi vízkészletek itt nincsenek.

A Nyárád folyó vízgyűjtő-területén osztozó települések helyi önkormányzatai és a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ nevű civil szervezet több mint két évtizede dolgozik a víz megtartását segítő, a táji vízháztartás kiegyenlítését célzó és a természetes vizesélőhelyeket megóvó, kisléptékű megoldások megvalósításán. A két szakmai nap során ezeket látogatták meg a magyarországi szakemberek.

Az út során több olyan kis tavat is megismerhettünk, amelyeket egy-egy kis völgyben hoztak létre földtöltés építésével, mellyel a felszínen lefolyó csapadékvíz útját elzárták. A munkákat a helyi földtulajdonosokkal egyetértésben végezték, hiszen számukra is fontos volt a táj helyreállítása, és hogy az állataik számára mindig legyen víz.


Gulyaitató Székelytompa és Nyárádszereda határában: az utánpótlást csak a dombokról gyorsan leszaladó csapadék megtartása jelenti, a jó vízminőségről a nádas gondoskodik Fotó: Kerpely Klára, WWF

Házigazdáink megmutatták a Nyárád folyó menti települések árvízvédelme érdekében a román vízügyi igazgatóság által épített hatalmas zöldtározó gátját is. Büszkén számoltak be arról, hogy a települések közti összefogással sikerült elérni, hogy a gátépítéssel egyidőben a folyószabályozás során levágott egykori folyókanyar ne kerüljön feltöltésre, hanem vizesélőhelyként maradjon meg a Jobbágyfalva határában.

A jobbágyfalvi záportározó gátja, a gát felett ártéri erdővel, és a megmentett meander Fotó: Kerpely Klára, WWF

Egy másik holtág története is rendkívül érdekes: Nyárádgálfalván a folyó már több méterrel mélyebbre vágódott be, mint a korábban levágott meander szintje, ezért a folyóból nem jut vízutánpótláshoz. A polgármester kezdeményezésére, helyi horgászok és gazdálkodók segítségével sikerült a holtágat összekötni a dombokról érkező és a folyóba torkolló patakokkal, megoldva ezzel az egykori folyókanyarból lett tó vízellátását. A helyiek elmondása szerint a meander helyreállítása visszahozta a közelében levő kutakba a vizet, és sokszor volt rá eset, hogy amikor a falu távolabbi kútjaiból eltűnt a víz, csak innen tudták pótolni szükségleteiket.

A rekreációs- és horgásztóként is hasznosított rehabilitált holtágnál Karácsony Károly polgármester mesél a magyarországi látogatóknak Fotó: Kerpely Klára, WWF

A legkisebb, és leginkább tájba simuló vízmegtartó megoldásokat a Nyárádba ömló Dormán-patakon létesítették ezelőtt tizenöt évvel, kolozsvári egyetemisták bevonásával. A helyben található farönköket felhasználva Kis- és Nagyadorjánban hódgátakhoz hasonló, 30-40 cm magas fenékküszöböket építettek a patakon, amelyek amellett, hogy a patak nyári kiszáradását lassítják, a meder változatosságához és ezzel az élőhelyek gazdagságához is hozzájárulnak.

Dr. Hajdu Zoltán vezetésével a Dormán-pataknál: a tizenöt éve létesült fenékküszöb hordalékfogó és élőhely-teremtő funkciója ma is működik Fotó: Dávid Zsuzsa, WWF

A Magyarország különböző részeiből érkezett polgármesterek számára sokszor ismerősen csengett erdélyi kollégáik beszámolója a nehézségek ellenére elért kisebb-nagyobb sikerekről, hiszen itthon, – főként a dombvidéken élők – ugyanolyan extrém jelenségekkel (aszály, áradás, erózió, vízszennyezés) küzdenek. A tanulmányút legfontosabb tanulságai közt megfogalmazható, hogy a vizes élőhelyek kis költségű rehabilitációjával, természetes pufferterületek létrehozásával nagyot lehet előrelépni ezen problémák kezelésében. Ugyanakkor az eredményekhez a vezetői elhivatottság, a széles körű összefogás, a megbízható szakmai tudás és a végtelen kitartás együtt szükséges.

Reméljük, hogy a külföldi jó példák megismerésével és bemutatásával elő tudjuk segíteni, hogy itthon is erősödjön az érintettek közötti együttműködés és felgyorsuljon a természetes vízmegtartó megoldások ismertségének elterjedése.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében megrendezett tanulmányúton az alábbi szervezetek képviselői vettek részt:

  • Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály
  • Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
  • Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal/Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
  • Bátya Község Önkormányzata
  • Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda
  • Belügyminisztérium KVHÁT
  • Csömöri Települési Szolgáltató Nonprofit Kft.
  • Drágszél Község Önkormányzata
  • Dusnok Község Önkormányzata
  • Galgagyörk Község Önkormányzat
  • Hosszúhetény Községi Önkormányzat
  • Kisnémedi Önkormányzat
  • Klímabarát Települések Szövetsége
  • Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
  • Magyar Mérnöki Kamara, Vízgazdálkodási Tagozat
  • Magyar Tájépítészek Szövetsége
  • Miniszterelnökség, KEHOP IH
  • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar
  • Országos Vízügyi Főigazgatóság
  • Penc Község Önkormányzata
  • Pest Megyei Kormányhivatal/Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Hulladékgazdálkodási Főosztály
  • Pomáz Város Önkormányzata
  • Püspökhatvan Község Önkormányzata
  • Püspökszilágy Község Önkormányzata
  • Szokolya Község Önkormányzata
  • Vácduka Község Önkormányzata
  • Vácdukáért Alapítvány
  • Váckisújfalu Község Önkormányzata
  • WWF Magyarország

 

További információk a Nyárád völgyének vízgazdálkodásáról és a megvalósult megoldásokról:

Klíma és energia