Hatvannégy ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet december 8-án hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.
A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Észtország és a Fülöp-szigetek bizonyult, a legrosszabbnak pedig az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia.
A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése mellett, amely megfelelne az európai uniós célkitűzéseknek. Nincs érdemi program a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Az ezt ösztönző új jogszabályi rendelkezések elfogadását többször elhalasztották. A kormány tavaly újra kitolta a közel nulla energiaigény követelményszint kötelezővé tételét, amely jelen állás szerint csak 2024 közepétől lesz érvényes.
A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klíma Terv 2050-re 43 százalékos csökkenést irányoz elő a közlekedési energiafogyasztásban, ugyanakkor a személygépkocsi-forgalomnak a másfélszeresre, a tehergépkocsi-forgalomnak pedig a kétszeresére növekedését vetíti előre, de semmit nem mond arról, miként oldaná fel ezt az ellentmondást. Jelenleg viszont az önkormányzatok nehezen tudják működtetni a tömegközlekedési szolgáltatásokat, mivel a kormány csökkentette a pénzügyi támogatásukat. A kormány a helyi közösségek és civil szervezetek tiltakozása ellenére 2023-ban 10 mellékvasúti vonalat zárt be. Ugyanakkor kedvező, hogy bevezették a repülőjegyadót (bár ez meglehetősen szerény), és folytatódott néhány nagyobb vasútvonal rekonstrukciója és a régi gördülőállomány cseréje.
Az éghajlatvédelemben történő előrelépést nagymértékben hátráltatja a civil szervezetekkel és a független médiával szembeni nagyfokú politikai diszkrimináció is. A kulcsfontosságú információk hiánya szintén akadályozza a munkájukat.
„A kormánynak a jelenleginél sokkal nagyobb összegeket kellene fordítania egyebek mellett az épületek korszerűsítésére, valamint a közösségi közlekedés, illetve a vasút finanszírozás, továbbá azoknak a rászoruló háztartásoknak a pénzbeni támogatására, amelyeket fájdalmasan érintenek az elkerülhetetlen változásokkal járó terhek. Ehhez a forrásokat a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító tevékenységek támogatásának megszűntetésével, illetve fokozott megadóztatásával szükséges előteremteni, amire a szervezetünk már évtizedek óta konkrét javaslatokat tesz” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Hiába a napenergia használatának ugrásszerű növekedése, a megújulók döntő részét továbbra is a szilárd biomassza, azon belül is döntő részt a tűzifa adja. A kitermelt tűzifa mennyiségének egyharmadát erőművek tüzelik el, alacsony hatásfokkal, és ezért még támogatásban is részesülnek. Ha ehelyett a lakossági tűzifa-felhasználók energiahatékonysági beruházásait támogatnák, a levegőminőség mellett a tűzifa-kitettségükön is jelentősen javítani lehetne” – tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A Germanwatch által végzett pontozás 80 százaléka statisztikai adatokon alapszik, míg a maradék 10-10 százalék a belföldi és a nemzetközi klímapolitikai törekvések értékéléséből adódik össze. A jelentés magyarországi szakértői közül Harmat Ádám, Lukács András és Perger András járult hozzá, hogy a nevüket nyilvánosságra hozzák.
