A tiszavirágot feltehetően senkinek nem kell bemutatni, de tudtad, hogy dunavirág is létezik? Ráadásul épp most, ennek az epizódnak a publikálásakor kezdődik a rajzásuk a Dunán és néhány mellékfolyóján, aminek ha egyszer valaki a részese lesz, sosem felejti el a látványt. De mi is az a dunavirág, miben más, mint a tiszavirág, és miért fontos, hogy megőrizzük a fennmaradását?

Erről beszélgetett a Lételem negyedik évadának első, extra epizódjában Csepelyi Adrienn moderátor, a WMN magazin újságírója dr. Samu Andrea környezetkutatóval, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével és dr. Kriska Györggyel, aki az ELTE Biológiai Intézetének habilitált docense, az MTA doktora és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója.

Az epizódban szó esik többek között arról, hogy mivel a tiszavirággal ellentétben a dunavirág sötétedés után szaporodik – szintén az év egy adott időszakában –, a közvilágítás és a hidak mesterséges fényei eltérítik őket, ezért százezrével pusztulnak el a fénycsapdákban. Fennmaradásuk azonban rendkívül fontos lenne, ezért ma már a szakértők extra fényekkel és mentőakciók keretében segítik túlélésüket. De hogyan is zajlik ez, és mi köze a fajnak a Duna és az emberek kapcsolatának erősítéséhez?

Ha még többet szeretnél megtudni arról, hogy milyen hatással van a rovarokra a polarizált fény, akkor ide kattintva megnézheted dr. Kriska Györgyék díjnyertes filmjét, a Poláros világot.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]