WWF Magyarország
A WWF Magyarország a nemzetközi alapítvány hazai szervezete, amely 1991-ben kezdte meg működését. A közhasznú alapítványként működő civil szervezet a nemzetközi természetvédelmi törekvésekkel összhangban dolgozik, de a hazai igények alapján meghatározott célkitűzéseket követ.
Természetvédelmi munkánk kiterjed a vizesélőhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek - és a természetes erdeink védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.
Hazai természeti értékeink védelmében négy kiemelten fontos területre koncentrálunk:
- Éghajlatváltozás és energia
- Erdők védelme
- Folyók és vizesélőhelyek megőrzése
- Nagyragadozó fajok védelme
Programjaink során a terepmunka, a természetvédelmi érdekérvényesítés és a szemléletformálás eszközeit használjuk.
Munkánk során együttműködünk a nemzeti parkokkal, természetvédelmi hatóságokkal, civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel és az üzleti élet képviselőivel, valamint a helyi lakossággal. Regionális szinten szorosan együtt dolgozunk a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel. A WWF Magyarország továbbá a WWF CEE tagja (korábban WWF Duna-Kárpátok Regionális Iroda).
Az elmúlt 30 év eredményei – partnereinkkel együttműködésben:
Erdők
- Új jogszabály a nemzeti parki zónarendszer bevezetéséről
- Csarna-völgy – 1000 hektár háborítatlan erdő megőrzése a Börzsönyben
- 418 hektár pusztai tölgyes megőrzése az Alföldön
- Folyamatos erdőborítás 150 000 hektár állami erdőterületen az erdőtörvény módosításával
- A Natura 2000 hálózat erősítése
- A Normafa faóriásainak felmérése és fenntartható jövőjének biztosítása: egy sportközpont helyett természetbarát turisztikai fejlesztés
- 100 hektár ártér helyreállítása a Tisza mentén
- Védett állami területek természetvédelmi kezelésének támogatása
- Ötvennel több kerecsensólyom pár
Vizesélőhelyek
- A Naplás-tó mocsári teknős állományának védelme
- 234 betelepített hód: az első sikeres emlős-visszatelepítés hazánkban
- Kevesebb vízerőmű a Dráván: nem épült meg a horvát Novo Virjénél tervezett duzzasztó
- Két Greennovációs Nagydíj és egy különdíj
- 70 szürkemarha és 5 vízibivaly: legeltetés a Tisza hullámterében
- 30 munkahely teremtése és fenntartása Tiszatarjánban
- Megújuló Szabadság-sziget és mellékág: egy 47 hektáros sziget és 3 km hosszú mellékág rehabilitációja
- Természetbarát vízgazdálkodás a Dráván
- Az Anyita-tó és más vizesélőhelyek rehabilitációja és teremtése Nagykörű térségében, a Tisza mentén közel 100 hektáron
- Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megalapítása Magyarországon és Horvátországban és további 5 országra terjedő bővítésének előkészítése Szerbia, Szlovénia és Ausztria tervezett csatlakozásával – közel 1 millió hektáros UNESCO bioszféra rezervátum létrehozása.
- A Dunát veszélyeztető, nem fenntarthat hajózhatósági fejlesztések megakadályozása
- A természeti adottságokra alapozott tájgazdálkodás a Tisza mentén 350 hektáron
- Társadalom-bevonási Stratégia és Módszertan készítése a Víz Keretirányelv bevezetéséhez
- Vízgyűjtő -gazdálkodási Terv természetvédelmi szempontjainak erősítése
Klíma és energia
- Egy lignit bányával kevesebb az Aggteleki Nemzeti Park határában
- Egy 500 MW teljesítményű szénerőmű létrejöttének megakadályozása – évente 3 millió tonna széndioxiddal kevesebb kibocsátás
- Körkép a hazai vállalatok éghajlatvédelmi vállalásairól
- A Duna-delta éghajlatváltozási alkalmazkodási stratégiája
- 11 Föld Órája: 40 000 fő mozgósítása az éghajlatváltozás mérsékléséért
- Klímaturné: energiatakarékosságra ösztönző interaktív roadshow 7 országban
- Közreműködés a Nemzeti Energiastratégiában
Nagyragadozók
- Megerősített nagyragadozó-kutatás: több kameracsapda az Aggteleki-karszton
- A farkas és a hiúz szerepe az erdőkben társadalmi párbeszéd lett
Környezeti nevelés és szemléletformálás
- Hét kreatív díj természetvédelmi reklámjainkra
- Hat Nagy Ugrás (Big Jump): 4 000 ember a folyókért
- A természetvédelmi üzenetek megjelenése a hazai médiában közel 50 000 alkalommal
- Új zöld ünnep: A Magyar Természet Napja, május 22.
- WWF menü – alacsony vízlábnyomú, szezonális hazai termékeken alapuló ételkínálat 5 fővárosi étteremben
- Tízezer diák részvétele hódórákon.
- 40 iskola bevonása környezeti nevelési programunkba
- Élő Duna Turné: folyóink élővilágát bemutató interaktív roadshow 7 országban, 42 állomással, 60 000 ember bevonásával
- 146 000 követő csatornáinkon
- 20 000 támogató
- Védett madárfajok csempészetének visszaszorítása határőrök és vámosok képzése révén
- 20 fiatal „fenntarthatósági nagykövet” a Zöld Generáció tehetséggondozó programnak köszönhetően