Mit érdemes tudni erdeinkről?

Magyarország területének ötödét, körülbelül 2 millió hektárt különféle erdők és faültetvények borítanak.

Az erdők fele őshonos fafajokból áll, a hegy- és dombvidékekről ismert „természetközeli“ tölgyesek, bükkösök, szurdokerdők, vagy a folyókat kísérő ártéri erdők.

Az erdők másik felét az elmúlt száz évben ültették az erdészek felhagyott mezőgazdasági területekre és legelőkre – ezek a főleg síkvidékekre jellemző nyárültetvények, telepített fenyvesek és az akácosok. 

A hazai élővilágot alkotó fajok legalább 60%-a kötődik a természetes erdőkhöz. Néhány élőlénycsoport – pl. ragadozómadarak, harkályok, denevérek, nagytestű bogárfajok többsége; a virágos növények, mohák, gombák egy része szinte csak erdei élőhelyeken találhatók meg. 

Az erdők a biológiai sokféleség fenntartása mellett olyan alapvető ún. ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, mint a tiszta ivóvíz, tiszta levegő, klímaszabályozás, faanyag vagy a kikapcsolódási lehetőségek. 

Az erdők szerepe különösen a települések közelében értékelődik fel. A legnagyobb és legértékesebb, összefüggő darabjaikat ugyanakkor a nemzeti parkokban lehet megőrizni.

Milyen veszélyek fenyegetik őket?

Erdőgazdálkodás

Az erdeink több mint 90%-án – védett és Natura 2000 területeken is – hagyományos ún. vágásos üzemmódú (pl. tarvágást is alkalmazó) erdőgazdálkodás folyik. A vágásos üzemmód következménye, hogy természetes eredetű erdeink is egykorúak, kevés fafajból állnak, kevés bennük az idős fa, a cserje, az erdő immunrendszerének szerepét betöltő holt faanyag, az odú és még sorolhatnánk – ami csökkenti az élővilág gazdagságát. Minél inkább elszegényedik az élővilág, az erdő annál kevésbé tudja fenntartani az ökoszisztéma szolgáltatásokat (l. fentebb) – és az ellenálló képessége is lecsökken. 

Idegenhonos növény- és állatfajok megjelenése

Sok évtizede veszélyt jelent az erdőkre az idegen kontinensekről behurcolt növény- és állatfajok sokasága. Ezek egy része magától terjed a természeti területeken, átalakítja a talajt, és kiszorítja az őshonos fafajokat a hozzájuk kötődő élővilág nagy részével együtt. Idegenhonos fás szárú növények közül példa a bálványfa, ostorfa, amerikai kőris, zöld juhar vagy a gyalogakác. 

Klímaváltozás

Az éghajlat megváltozása a teljes élővilágot komoly kihívás elé állítja – így az erdőket is. Az erdők a klímaváltozás hatásaira a fajösszetétel megváltozásával válaszolnak, ha hagyjuk. Az erdőgazdálkodás az emúlt évszázadok során az erdőterület szinte teljes egészén megváltoztatta és fenntartja a gazdasági céloknak megfelelő fajösszetételt, korszerkezetet. Az erdők jelenlegi állapotuk miatt fokozottan érzékenyek a klímaváltozás okozta számos problémára (gyakoribb viharok, hőségnapok), ami a széldöntések, tűzesetek, rovarkárok, stb. kockázatát növeli. 

Egyéb veszélyeztetők

A síkvidéki erdők fennmaradását veszélyezteti a klímaváltozás mellett a folyószabályozások és a belvíz elvezetésen alapuló vízgazdálkodás miatt lecsökkenő talajvízszint. Az ország nagy részén problémát okoz az erdők felújulásában a magas vadsűrűség. Különösen települések környékén jellemzőek az erdőket érő – többnyire illegális – emberi eredetű hatások: beépítések, utak kialakítása, hulladékelhelyezés, eróziót okozó technikai sportok stb.

Mit tesz a WWF Magyarország?

Háborítatlan erdők

A WWF Magyarország Erdő programjának célja, hogy a védett és Natura 2000 területeken az erdők egy része háborítatlan legyen, vagyis kikerüjön a gazdasági célú faanyagtermelésből. 

Döntéshozókkal folytatott szakmapolitikai egyeztetések során, valamint szakmai kommunikációval igyekszünk elérni, hogy az erdők egy részében egyáltalán ne legyen fakitermelés, hanem a természetes folyamatok alakítsák a tájat. A háborítatlan erdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés valósulhat meg – ami leginkább az idegenhonos fafajok eltávolítását, illetve az erdő szerkezetének javítását foglalja magába. A háborítatlan erdők (vadonok) nem csak természetvédelmi, de turisztikai szempontból is kiemelkedő értéket képviselnek. Vadonokat elsősorban a nemzeti parkok belső területein lehet kialakítani. 

Fontos célunk a nemzeti parkokban az övezeti rendszer bevezetése. A nemzeti parkok területét – a nemzetközi ajánlások szerint – fejlesztési, fenntartható gazdálkodási és természeti övezetekre (zónákra) kell osztani, ahol az utóbbi a háborítatlan természetmegőrzés céljait szolgálja.

A WWF Magyarország 2012-ben kampányba kezdett a Duna-Ipoly Nemzeti Park tervezett természeti övezetéhez tartozó Csarna-völgy háborítatlanságának megtartása érdekében. A tervezett fakitemelés a szakminiszter döntésének következtében végül lekerült a napirendről. További szakmapolitikai munkánk eredményeképpen a természetvédelemért felelős Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) megkezdte a nemzeti parki zónarendszer kialakítását.

Örökerdők

 A WWF Magyarország támogatja az ún. folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás (szálalás, örökerdő üzemmód) elterjedését. Ennek lényege, hogy az erdőgazdálkodó egyenként vagy kis csoportokban vágja ki a fát, ami nem sokban különbözik a természet okozta bolygatásoktól. Az így művelt erdők természetesebbek, jobb minőségű faanyagot adnak és ellenállóbbak a különböző erdőkárokkal szemben, mint a hagyományos, vágásos erdők, ahol egyszerre nagy területekről vágják le az erdőt. A folyamatos erdőborítás védett területeken természetvédelmi, települések körül közjóléti szempontból is kedvező. 

A 2009-ben elfogadott új erdőtörvénybe a WWF Magyarország javaslatára bekerült egy olyan paragrafus, amely az állami erdők egy részén előírja a hagyományos, vágásos üzemmód alkalmazása helyett az örökerdőt vagy az erdők kivonását a faanyagtermelő gazdálkodásból. 

Erdei élőhelyek helyreállítása

A leromlott állapotú erdők megfelelő átalakításával a természetes erdők újra létrehozhatók. A WWF Magyarország az ország több pontján vesz részt ilyen ún. élőhely-rehabilitációkban, amelyek legfontosabb eleme az idegenhonos fafajok eltávolítása és a tájra eredetileg jellemző őshonos fafajok ültetése. Főként az alföldi tájainkon van szükség az erdők helyreállítására – terepi projektjeink többsége a síkvidéken valósult meg.

Terepi projektjeink:

CLIMAFORCEE LIFE (2020-2027)

A WWF Magyarország projekt partnerként kiemelkedő figyelmet kíván szentelni a klímaváltozás erdőkben jelentkező hatásainak természetközeli kezelésére, olyan erdőgazdálkodási eszközrendszerek, módszerek bemutatására, terjesztésére, amik egyaránt erősítik az erdők ellenálló képességét, és megőrzik, növelik az erdők biológiai sokféleségét, természeti értékeit. Ezeket a célkitűzéseket a nemzetközi projekt konzorciumot koordináló szlovák WWF mellett a bolgár, román és a magyar WWF iroda, erdőgazdálkodók, őket képviselő civil szervezetek, Magyarországon a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, valamint a Cseh Természettudomány Egyetem alkotják.

LIFE4OAKFORESTS projekt (2016-2026)

A projekt célja, hogy a természetben még fellelhető példák alapján aktív erdészeti és természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal hozzájáruljon a tölgyes élőhelyek fejlesztéséhez. A beavatkozási terület 1555 ha Magyarországon, és 550 ha Olaszországban. A projekt távlati célja olyan erdőkezelési megoldások kifejlesztése, melyek széles körben alkalmazhatók a Natura 2000 és egyéb védettség alá tartozó erdők természetvédelmi kezelése során. 

Tudj meg többet a projektről: http://hu.life4oakforests.eu/

 Élet az erdőkben (2014-2019) 

A projekt célja, hogy elméleti és gyakorlati tudásalapot teremtsen a természetközeli erdőgazdálkodás területén, és ezzel támogassa a Natura 2000 program irányelveinek hatékonyabb megvalósulását. A projekt legfontosabb eredménye, hogy erősítette az érintett ágazatok erdészeti és természetvédelmi szakemberek közötti együttműködést.

Tudj meg többet a projektről: https://lifeinforests.eu/

Turjánvidék (2011-2016)

Az Alföldön, mintegy 7300 hektáron elterülő, több mint száz éve használt lőtér változatos erdeinek, gyepterületeinek helyreállítása, értékeik megőrzése. 

Tudj meg többet a projektről: http://turjanvidek.hu/

Kárpáti erdeink élővilágának kutatása (2013-2016)

Az Északi-középhelység erdeinek, madarainak, denevéreinek és rovarainak átfogó kutatása, egyetemek, nemzeti parkok és erdőgazdaságok közreműködésével.  A projekt legfontosabb eredménye, hogy az Északi-középhegység erdeinek természetességi állapotáról (fafaj-összetétel, szerkezet, élőhely-jellemzők) nagyon részletes térbeli képet kaptunk, amihez az erdőlakó állatok előfordulási adatait is hozzá lehet rendelni.

Tudj meg többet a projektről: http://karpatierdeink.hu/

Örökerdők a Budai-hegységben (2003 óta)

A folyamatos erdőborítást biztosító ún. örökerdő gazdálkodás mintaterülete a Budai-hegység. A WWF Magyarország és a Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével tanösvények készültek, melyek Budapest területén, jól megközelíthető kirándulóhelyeken találhatók. 

Szakmai kiadványaink:

• Erdőgazdálkodás és erdőkezelés Natura 2000 területeken (Rosalia kézikönyvek 4.)
• Holtfa - az élő erdőkért - Az öreg fák és a holtfa természetvédelmi, illetve erdészeti szerepe
• Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére
• Natura 2000 erdőterületek kezelése - Gyakorlati útmutató erdőgazdálkodók és erdészeti szakszemélyzet számára (Bábakalács füzetek 20.)
• Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése
• Faóriások a Normafán – A WWF Magyarország felmérése a budapesti Normafa környékén található jelentős méretű fákról
• Örökerdők Magyarországon (WWF füzetek 29.)
• A magyarországi erdők természetessége (WWF füzetek 27.)
• Magyarország legidősebb erdei (infografika)

Hogyan segíthetek?

• Ha védett vagy Natura 2000 erdőterület mellett élünk, jelezzük észrevételeinket az ott illetékes nemzeti park igazgatóságnak, illetve az erdőgazdálkodónak. Szinte minden esetben van lehetőség az erdőgazdálkodás módszereinek javítására – pl. a tarvágás vagy a véghasználat helyett a természetkímélőbb örökerdő üzemmód alkalmazására.
• Az erdő közös értékünk, természeti értékeinek megőrzése mindannyiunknak fontos – szükség esetén fel kell hívni erre az országos és helyi döntéshozók figyelmét.
• Kiránduláskor figyeljünk az erdőjárás alapvető szabályaira: ne gyújtsunk tüzet, ne vigyünk ki semmit, ami az erdő része, ne szemeteljünk, ne térjünk le a kijelölt turista utakról.