WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

  • Mit érdemes tudni erdeinkről?
  • Milyen veszélyek fenyegetik őket?
  • Mit tesz a WWF Magyarország?
  • Mik a legújabb hírek?
  • Hogyan segíthetek?

Mit érdemes tudni erdeinkről?

Magyarország területének ötödét, körülbelül 2 millió hektárt különféle erdők és faültetvények borítanak.

Az erdők fele őshonos fafajokból áll, a hegy- és dombvidékekről ismert „természetközeli“ tölgyesek, bükkösök, szurdokerdők, vagy a folyókat kísérő ártéri erdők.

Az erdők másik felét az elmúlt száz évben ültették az erdészek felhagyott mezőgazdasági területekre és legelőkre – ezek a főleg síkvidékekre jellemző nyárültetvények, telepített fenyvesek és az akácosok. 

A hazai élővilágot alkotó fajok legalább 60%-a kötődik a természetes erdőkhöz. Néhány élőlénycsoport – pl. ragadozómadarak, harkályok, denevérek, nagytestű bogárfajok többsége; a virágos növények, mohák, gombák egy része szinte csak erdei élőhelyeken találhatók meg. 

Az erdők a biológiai sokféleség fenntartása mellett olyan alapvető ún. ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom számára, mint a tiszta ivóvíz, tiszta levegő, klímaszabályozás, faanyag vagy a kikapcsolódási lehetőségek. 

Az erdők szerepe különösen a települések közelében értékelődik fel. A legnagyobb és legértékesebb, összefüggő darabjaikat ugyanakkor a nemzeti parkokban lehet megőrizni.

 

Milyen veszélyek fenyegetik őket?

Erdőgazdálkodás

Az erdeink több mint 90%-án – védett és Natura 2000 területeken is – hagyományos ún. vágásos üzemmódú (pl. tarvágást is alkalmazó) erdőgazdálkodás folyik. A vágásos üzemmód következménye, hogy természetes eredetű erdeink is egykorúak, kevés fafajból állnak, kevés bennük az idős fa, a cserje, az erdő immunrendszerének szerepét betöltő holt faanyag, az odú és még sorolhatnánk – ami csökkenti az élővilág gazdagságát. Minél inkább elszegényedik az élővilág, az erdő annál kevésbé tudja fenntartani az ökoszisztéma szolgáltatásokat (l. fentebb) – és az ellenálló képessége is lecsökken. 

Idegenhonos növény- és állatfajok megjelenése

Sok évtizede veszélyt jelent az erdőkre az idegen kontinensekről behurcolt növény- és állatfajok sokasága. Ezek egy része magától terjed a természeti területeken, átalakítja a talajt, és kiszorítja az őshonos fafajokat a hozzájuk kötődő élővilág nagy részével együtt. Idegenhonos fás szárú növények közül példa a bálványfa, ostorfa, amerikai kőris, zöld juhar vagy a gyalogakác. 

Klímaváltozás

Az éghajlat megváltozása a teljes élővilágot komoly kihívás elé állítja – így az erdőket is. Az erdők a klímaváltozás hatásaira a fajösszetétel megváltozásával válaszolnak, ha hagyjuk. Az erdőgazdálkodás az emúlt évszázadok során az erdőterület szinte teljes egészén megváltoztatta és fenntartja a gazdasági céloknak megfelelő fajösszetételt, korszerkezetet. Az erdők jelenlegi állapotuk miatt fokozottan érzékenyek a klímaváltozás okozta számos problémára (gyakoribb viharok, hőségnapok), ami a széldöntések, tűzesetek, rovarkárok, stb. kockázatát növeli. 

Egyéb veszélyeztetők

A síkvidéki erdők fennmaradását veszélyezteti a klímaváltozás mellett a folyószabályozások és a belvíz elvezetésen alapuló vízgazdálkodás miatt lecsökkenő talajvízszint. Az ország nagy részén problémát okoz az erdők felújulásában a magas vadsűrűség. Különösen települések környékén jellemzőek az erdőket érő – többnyire illegális – emberi eredetű hatások: beépítések, utak kialakítása, hulladékelhelyezés, eróziót okozó technikai sportok stb.

 

 

Mit tesz a WWF Magyarország?

Háborítatlan erdők

A WWF Magyarország Erdő programjának célja, hogy a védett és Natura 2000 területeken az erdők egy része háborítatlan legyen, vagyis kikerüjön a gazdasági célú faanyagtermelésből. 

Döntéshozókkal folytatott szakmapolitikai egyeztetések során, valamint szakmai kommunikációval igyekszünk elérni, hogy az erdők egy részében egyáltalán ne legyen fakitermelés, hanem a természetes folyamatok alakítsák a tájat. A háborítatlan erdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés valósulhat meg – ami leginkább az idegenhonos fafajok eltávolítását, illetve az erdő szerkezetének javítását foglalja magába. A háborítatlan erdők (vadonok) nem csak természetvédelmi, de turisztikai szempontból is kiemelkedő értéket képviselnek. Vadonokat elsősorban a nemzeti parkok belső területein lehet kialakítani. 

Fontos célunk a nemzeti parkokban az övezeti rendszer bevezetése. A nemzeti parkok területét – a nemzetközi ajánlások szerint – fejlesztési, fenntartható gazdálkodási és természeti övezetekre (zónákra) kell osztani, ahol az utóbbi a háborítatlan természetmegőrzés céljait szolgálja.

A WWF Magyarország 2012-ben kampányba kezdett a Duna-Ipoly Nemzeti Park tervezett természeti övezetéhez tartozó Csarna-völgy háborítatlanságának megtartása érdekében. A tervezett fakitemelés a szakminiszter döntésének következtében végül lekerült a napirendről. További szakmapolitikai munkánk eredményeképpen a természetvédelemért felelős Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) megkezdte a nemzeti parki zónarendszer kialakítását.

Örökerdők

 A WWF Magyarország támogatja az ún. folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás (szálalás, örökerdő üzemmód) elterjedését. Ennek lényege, hogy az erdőgazdálkodó egyenként vagy kis csoportokban vágja ki a fát, ami nem sokban különbözik a természet okozta bolygatásoktól. Az így művelt erdők természetesebbek, jobb minőségű faanyagot adnak és ellenállóbbak a különböző erdőkárokkal szemben, mint a hagyományos, vágásos erdők, ahol egyszerre nagy területekről vágják le az erdőt. A folyamatos erdőborítás védett területeken természetvédelmi, települések körül közjóléti szempontból is kedvező. 

A 2009-ben elfogadott új erdőtörvénybe a WWF Magyarország javaslatára bekerült egy olyan paragrafus, amely az állami erdők egy részén előírja a hagyományos, vágásos üzemmód alkalmazása helyett az örökerdőt vagy az erdők kivonását a faanyagtermelő gazdálkodásból. 

Erdei élőhelyek helyreállítása

A leromlott állapotú erdők megfelelő átalakításával a természetes erdők újra létrehozhatók. A WWF Magyarország az ország több pontján vesz részt ilyen ún. élőhely-rehabilitációkban, amelyek legfontosabb eleme az idegenhonos fafajok eltávolítása és a tájra eredetileg jellemző őshonos fafajok ültetése. Főként az alföldi tájainkon van szükség az erdők helyreállítására – terepi projektjeink többsége a síkvidéken valósult meg.

Terepi projektjeink:

CLIMAFORCEE LIFE (2020-2027)

A WWF Magyarország projekt partnerként kiemelkedő figyelmet kíván szentelni a klímaváltozás erdőkben jelentkező hatásainak természetközeli kezelésére, olyan erdőgazdálkodási eszközrendszerek, módszerek bemutatására, terjesztésére, amik egyaránt erősítik az erdők ellenálló képességét, és megőrzik, növelik az erdők biológiai sokféleségét, természeti értékeit. Ezeket a célkitűzéseket a nemzetközi projekt konzorciumot koordináló szlovák WWF mellett a bolgár, román és a magyar WWF iroda, erdőgazdálkodók, őket képviselő civil szervezetek, Magyarországon a Magán Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége, valamint a Cseh Természettudomány Egyetem alkotják.

 

LIFE4OAKFORESTS projekt (2016-2026)

A projekt célja, hogy a természetben még fellelhető példák alapján aktív erdészeti és természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal hozzájáruljon a tölgyes élőhelyek fejlesztéséhez. A beavatkozási terület 1555 ha Magyarországon, és 550 ha Olaszországban. A projekt távlati célja olyan erdőkezelési megoldások kifejlesztése, melyek széles körben alkalmazhatók a Natura 2000 és egyéb védettség alá tartozó erdők természetvédelmi kezelése során. 

Tudj meg többet a projektről: http://hu.life4oakforests.eu/

 Élet az erdőkben (2014-2019) 

A projekt célja, hogy elméleti és gyakorlati tudásalapot teremtsen a természetközeli erdőgazdálkodás területén, és ezzel támogassa a Natura 2000 program irányelveinek hatékonyabb megvalósulását. A projekt legfontosabb eredménye, hogy erősítette az érintett ágazatok erdészeti és természetvédelmi szakemberek közötti együttműködést.

Tudj meg többet a projektről: https://lifeinforests.eu/

Turjánvidék (2011-2016)

Az Alföldön, mintegy 7300 hektáron elterülő, több mint száz éve használt lőtér változatos erdeinek, gyepterületeinek helyreállítása, értékeik megőrzése. 

Tudj meg többet a projektről: http://turjanvidek.hu/

Kárpáti erdeink élővilágának kutatása (2013-2016)

Az Északi-középhelység erdeinek, madarainak, denevéreinek és rovarainak átfogó kutatása, egyetemek, nemzeti parkok és erdőgazdaságok közreműködésével.  A projekt legfontosabb eredménye, hogy az Északi-középhegység erdeinek természetességi állapotáról (fafaj-összetétel, szerkezet, élőhely-jellemzők) nagyon részletes térbeli képet kaptunk, amihez az erdőlakó állatok előfordulási adatait is hozzá lehet rendelni.

Tudj meg többet a projektről: http://karpatierdeink.hu/

Örökerdők a Budai-hegységben (2003 óta)

A folyamatos erdőborítást biztosító ún. örökerdő gazdálkodás mintaterülete a Budai-hegység. A WWF Magyarország és a Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével tanösvények készültek, melyek Budapest területén, jól megközelíthető kirándulóhelyeken találhatók. 

Szakmai kiadványaink:

 

Mik a legújabb hírek?

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-e a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

2021-03-25 Tovább »

Erdők világnapja: fel kell lépnünk erdeink megóvása érdekében

A WWF Magyarország szerint az erdők legalább 5%-át ki kellene vonni a hagyományos faanyagtermelésből, hogy a klímaváltozás hatásait részben enyhítsük.

2021-03-21 Tovább »

 

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

2021-03-19 Tovább »

Fássáv-rekonstrukciós projekt a 2022-es férfi kézilabda Eb szervezőivel

Lehet egy nagyszabású nemzetközi sportesemény igazán zöld? Felhívhatja a figyelmet a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra? A 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság magyar szervezőivel együtt hiszünk abban, hogy igen. A szervezőbizottság Do More programjának keretében többek között a WWF Magyarországot kérték fel arra, hogy segítsen fenntarthatóbbá tenni a tornát és csökkenteni annak szén-dioxid-lábnyomát.

2020-12-17 Tovább »

 

Együtt az erdők felfalása ellen – már több mint egymillióan!

Már több mint egymillióan követelnek egy erős erdővédelmi törvényt az EU-tól, ami megálljt parancsol az erdőpusztításhoz vezető fogyasztásnak, és ezáltal a jövőnket is megóvja. A #Together4Forests, azaz Együtt az erdőkért petíció több szakmai civil szervezet – köztük a WWF és a Greenpeace – összefogásának köszönhetően indult útjára, és az aláírók száma napról napra emelkedik. Üzenj te is az EU-nak!

2020-11-16 Tovább »

Sóstó, ahol a természet és a város összeér

Különös hely a székesfehérvári Sóstó. Itt egyszerre lehetünk bent a városban és kint a háborítatlan természetben. Legalábbis így érzi az ember, amikor a hatalmas nádasban kialakított pallósoron sétál, mindössze két kilométerre a belvárostól.

2020-11-16 Tovább »

 

 

Hogyan segíthetek?

  • Ha védett vagy Natura 2000 erdőterület mellett élünk, jelezzük észrevételeinket az ott illetékes nemzeti park igazgatóságnak, illetve az erdőgazdálkodónak. Szinte minden esetben van lehetőség az erdőgazdálkodás módszereinek javítására – pl. a tarvágás vagy a véghasználat helyett a természetkímélőbb örökerdő üzemmód alkalmazására.
  • Az erdő közös értékünk, természeti értékeinek megőrzése mindannyiunknak fontos – szükség esetén fel kell hívni erre az országos és helyi döntéshozók figyelmét.
  • Kiránduláskor figyeljünk az erdőjárás alapvető szabályaira: ne gyújtsunk tüzet, ne vigyünk ki semmit, ami az erdő része, ne szemeteljünk, ne térjünk le a kijelölt turista utakról.