Kihívások és veszélyek

Erdeinket sokféle emberi eredetű hatás éri. Egy részük közvetlen, mint amilyen a fakitermelés, mások közvetettek, mint a klímaváltozás. Ezeknek a hatásoknak a csökkentése mindannyiunk érdeke, hiszen az erdők károsodása a működésük romlásához vezet, ami az életminőségünkre is rendkívül negatívan hat.

Erdőgazdálkodás

Erdeink több mint 90%-án – védett és Natura 2000 területeken is – hagyományos, ún. vágásos üzemmódú (például tarvágást is alkalmazó) erdőgazdálkodás folyik. A vágásos üzemmód következménye, hogy természetes eredetű erdeink is egykorúak, kevés fafajból állnak, kevés bennük az idős fa, a cserje, az erdő immunrendszerének szerepét betöltő holt faanyag, az odú és még sorolhatnánk – ez pedig csökkenti az élővilág gazdagságát. Minél inkább elszegényedik az élővilág, annál kevésbé tudja fenntartani az ökoszisztéma-szolgáltatásokat az erdő, és az ellenálló képessége is csökken.


Idegenhonos növény- és állatfajok megjelenése

Sok évtizede veszélyt jelent az erdőkre az idegen kontinensekről behurcolt vagy betelepített növény- és állatfajok sokasága. Ezek egy része magától terjed a természeti területeken, átalakítja a talajt, és kiszorítja az őshonos fafajokat a hozzájuk kötődő élővilág nagy részével együtt. Az idegenhonos fás szárú növények között olyan fajok fordulnak elő hazánkban, mint a bálványfa, az ostorfa, az amerikai kőris, a zöld juhar vagy a gyalogakác.


Klímaváltozás

Az éghajlat megváltozása a teljes élővilágot komoly kihívás elé állítja – így az erdőket is. Az erdők a klímaváltozás hatásaira a fajösszetétel átalakulásával válaszolnak, ha hagyjuk. Az erdőgazdálkodás az emúlt évszázadok során az erdőterület szinte teljes egészén megváltoztatta és fenntartja a gazdasági céloknak megfelelő fajösszetételt, korszerkezetet. Az erdők jelenlegi állapotuk miatt fokozottan érzékenyek a klímaváltozás okozta számos problémára (gyakoribb viharok, hőségnapok), ami növeli többek között a széldöntések, a tűzesetek és a rovarkárok kockázatát.


Egyéb veszélyeztetők

A síkvidéki erdők fennmaradását a klímaváltozás mellett a folyószabályozások és a belvíz elvezetésen alapuló vízgazdálkodás miatt csökkenő talajvízszint is veszélyezteti. Az ország nagy részén problémát okoz az erdők felújulásában a magas vadsűrűség. Különösen települések környékén jellemzőek az erdőket érő – többnyire illegális – emberi eredetű hatások: például beépítések, utak kialakítása, hulladékelhelyezés vagy az eróziót okozó technikai sportok.

Mit tesz a WWF Magyarország?

Szakmai javaslatainkkal három fő irányt támogatunk az erdők megóvásán belül, amelyek más-más helyszíneken valósíthatók meg. Háborítatlan erdőket a nemzeti parkok és más védett területek belsejében őrizhetünk meg. A természetközeli erdőgazdálkodás az erdei élőhelyek védelmét faanyagtermelés mellett is képes biztosítani – erre védett és nem védett területeken is van lehetőség. Az erdei élőhelyek helyreállítása során új erdők jönnek létre ott, ahol azokat egyszer már felszámoltuk, vagy a korábbinál gazdagabb élőhelyek kialakítását segítjük.

Háborítatlan erdők

Célunk, hogy az erdők egy része Magyarországon is háborítatlan legyen, és ezeken a helyeken többet ne történjen gazdasági célú fakitermelés. Azon dolgozunk, hogy hazánkban is legyenek természetvédelmi és turisztikai szempontból kiemelkedő értéket képviselő vadonok a nemzeti parkokban és kisebb háborítatlan „szentélyerdők” azokon kívül.


Örökerdők

A WWF Magyarország támogatja az ún. folyamatos borítást biztosító erdőgazdálkodás (szálalás, örökerdő üzemmód) elterjedését. Ennek lényege, hogy az erdőgazdálkodó egyenként vagy kis csoportokban vágja ki a fát, ami nem sokban különbözik a természet okozta bolygatásoktól. Az így művelt erdők természetesebbek, jobb minőségű faanyagot adnak és ellenállóbbak a különböző erdőkárokkal szemben, mint a hagyományos, vágásos erdők, ahol egyszerre nagy területekről vágják ki a növényzetet. A folyamatos erdőborítás védett területeken természetvédelmi, települések körül közjóléti szempontból is kedvező.


Erdei élőhelyek helyreállítása

A leromlott állapotú erdők megfelelő átalakításával újra létrehozhatók természetes erdők. A WWF Magyarország az ország több pontján részt vesz ilyen jellegű élőhely-rehabilitációban, melynek legfontosabb eleme az idegenhonos fafajok eltávolítása és a tájra eredetileg jellemző őshonos fafajok ültetése. Főként az alföldi tájainkon van szükség az erdők helyreállítására – terepi projektjeink többsége a síkvidéken valósult meg.


Terepi projektjeink

Terepi projekjeink többsége a természetes erdőterületek helyreállítását tűzi ki célul, amelyet nemzeti park igazgatóságokkal és tudományos műhelyekkel partnerségben valósítunk meg. Részt vettünk még továbbá kutatással, kezelési ismeretek megosztásával, kiváló példák bemutatásával kapcsolatos projektekben is.

bővebben

Kapcsolódó projektek