A bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó üzem folyamatos, súlyos környezetszennyezése – ahol még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek – és szabálytalanul tárolt vegyi anyagok vagy az olyan, életeket és lakóingatlanokat veszélyeztető tevékenységek, mint amilyen például a hiányos környezeti hatásvizsgálat miatt rendszeresen lezúduló recski sárlavina problémája is következmény nélkül maradhatnak a még mindig hatályban lévő, friss kormányrendelet értelmében, mivel az Energiaügyi Minisztérium ígérete ellenére továbbra is lehetőség van az emberek egészséges környezetét védő jogszabályok megkerülésére. Ha pedig mostantól ilyen és ehhez hasonló esetek büntetlenül megtörténhetnek, lakott területeket élhetetlenné téve, akkor mi jöhet még, ami miatt már senki nem tudhatja biztonságban saját magát, családját és otthonát?
Múlt hét végén jelent meg az az azonnal hatályba is lépő és visszamenőleg is érvényes kormányrendelet, mely szerint környezetvédelmi szabályszegés esetén nem köteles többé szankciót kiszabni a hatóság, sőt kifejezetten tilos többek között korlátozni, felfüggeszteni vagy jogellenes tevékenységtől eltiltani azokat, akik környezetvédelmi jogsértést követnek el, de szerződésben vállalják annak helyrehozását. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy bárki – akár a gombamód szaporodó akkumulátorgyárak is – komolyabb következmény nélkül rombolhassa a környezetet, ami a helyi lakosok egészségébe vagy akár életébe is kerülhet.
A WWF Magyarország a kormányrendelet azonnali visszavonását sürgető állásfoglalása a sajtóban is megjelent, erre válaszként pedig az Energiaügyi Minisztérium még szombaton a következőt reagálta: „A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.” Bár a WWF Magyarország ezzel a tisztázással sem ért egyet, hiszen teljesen mindegy, hogy a szennyezés akkumulátorüzemből vagy öntödéből származik, ugyanúgy problémát jelenthet, ám a minisztérium reakciója óta már a Magyar Közlöny három száma is megjelent, és nem hogy nem vonták vissza a rendeletet, még az említett pontosítás sem szerepel egyikben sem. A nagy felháborodást keltő kormányrendelet tehát az ígéret ellenére jelenleg is hatályban van, így lassan egy hete lehetőség van rá, hogy bárki szerződést kössön a hatósággal arról, hogy a szankciókat megkerülve akadálytalanul, a büntetés vagy a tevékenysége felfüggesztésének kockázata nélkül szennyezhesse a környezetet. A rendelet sajnos illeszkedik a környezetvédelmi jogintézmények gyengítését célzó intézkedések sorába, és az akkumulátor-iparággal kapcsolatos folyamatos botrányok miatt különösen kiélezett helyzetet teremtett.
A WWF Magyarország a környezeti és akár emberéleteket veszélyeztető katasztrófák elkerülésének érdekében nyomatékosan kéri a kormányt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza a rendeletet, egyúttal több környezetvédelmi civil szervezet – a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület – nyílt levélben kéri a miniszterelnököt arra, hogy konkrét lépéseken keresztül erősítse meg az állami környezetvédelmi intézményrendszert.
A nyílt levélhez a peticio.wwf.hu oldalon október 2-ig aláírásával bárki csatlakozhat.
Miért hatalmas probléma a magyar emberek és környezetünk számára az állami környezetvédelmi intézményrendszer módszeres gyengítése? Az ezzel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések és az arra adott szakmai válaszok ide kattintva érhetők el.
