Az öt országra kiterjedő Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum számtalan természeti, táji, kulturális, történelmi és társadalmi értéket rejt. Ezek megőrzése és megismertetése a bioszféra-rezervátum egyik feladata. A megőrzés és megismertetés azonban a megismeréssel, feltérképezéssel kezdődik: hogy tudjuk, hol vannak ezek az értékek, mik a jellemzőik, sajátságaik, történetük. Ehhez az első nagy lépést megtettük: összegyűjtöttünk számos látnivalót, helyszínt, eseményt, amik a bioszféra-rezervátum vonzerejét növelhetik egyediségét kiemelhetik. A következő lépést már közösen tervezzük megtenni: várjuk a további javaslatokat, hogy együtt készíthessük el a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum kincseinek leltárát. Új értékek felvétele ezen a linken vagy a zoltan.barina@wwf.hu emailcímen javasolható.

A bioszféra-rezervátum szerves részét képezi a területen folyó gazdálkodás.
A környezetkímélő gazdálkodási módok elősegítik a természetvédelmi célok megvalósítását és a helyben történő boldogulást. A fenntartható tájhasználat és ennek termékei turisztikai vonzerőt jelentenek, és segítenek kialakítani a régió karakterét a helyi értékek megismertetésével.

A folyó és ártere igen változatos képet mutat a forrástól az alsó szakaszokig.
E változatosság részletes megismerése közelebb visz minket az itt zajló folyamatok megértéséhez. A bioszféra-rezervátum területét érintő kezelések, beavatkozások, döntések hátterét tudományos kutatások adják. A kutatások kiterjednek élő és élettelen környezetünkre egyaránt. Az egyre több és részletesebb ismeret gyorsan változó világunk új kihívásaira ad hatékony válaszlépéseket.

A világ első és máig egyetlen, öt ország területét érintő bioszféra-rezervátumának fő erősségét a több országra és különböző ágazatokra kiterjedő együttműködések adják. Az egyes országokban más utat járt be a természetvédelem, a gazdálkodás, a turizmus és a kapcsolódó törvényi szabályozások, így a megszerzett tapasztalatok átültethetők más országok gyakorlatába és ott sikeresen kamatoztathatók.

Az árterek állapotának javítása és a helyben való boldogulás elősegítésére kiterjedt ártér-helyreállítási beavatkozások indultak a bioszféra-rezervátum területén.
Az egykori mellékágak visszacsatolása, az ártér szélesítése, a folyó szabad folyásának és oldalirányú mozgásának biztosítása mind-mind fontos lépések egy kedvezőbb állapot és az élő folyók kialakítása felé.

A folyók szabályozása rengeteg nem várt kedvezőtlen hatással járt.
Az ártér szűkült, a vizesélőhelyek visszaszorultak, a talajvíz szintje lecsökkent, ezáltal a gazdálkodás és a lakosság vízellátása is problémássá vált.