Szerző: Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője
Itt a fűtési szezon. Az ember orra és szíve elfacsarodik, ha a levegőben megjelenik a bűzös füst, amely arra utal, hogy a közelben hulladékot égetnek.
Amikor jellemzően sötét, fekete füst dől a kéményekből vagy a kertek hátuljából, akkor gyanakodhatunk a hulladékégetésre. Sokan érvelnek azzal, hogy a hulladéknak mennyire jó a fűtőértéke, illetve más esetekben a szemétdíjon próbálnak ezzel csökkenteni. Ám tévhit, hogy a hulladékkezelésnek az égetés a leghatékonyabb módja: a szemétdíjon akkor tudunk a legtöbbet spórolni, ha tudatos döntésekkel csökkentjük hulladékunk mennyiségét (pl. agyoncsomagolt termékek kerülése, komposztálás stb.), ezzel pedig a pénztárcánkon kívül a környezetnek is jót teszünk.
A háztartásokban, illetve az udvaron, nyílt térben leggyakrabban illegálisan elégetett anyagok a műanyag palack és egyéb műanyaghulladék, használt ruha és rongy, gumiabroncs, kábelek, valamint a “tűzifaként” felhasznált műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútorok és nyílászárók.[/vc_column_text]
A hulladékok égetésekor felszabaduló káros égéstermékek a környezeten és egészségünkön kívül a kazánt és kéményt is súlyosan károsítják. A savas gőzök lemarják a belső felületeket, a műanyagszármazékok a korommal együtt lerakódnak, ezzel jelentősen csökkentve a kazán teljesítményét és élettartamát. A műanyagok gyorsan, nagy lángon égnek el, ezzel túlterhelve a kazánt, de egyébként fűtőértékük minimális, így semmiképp nem éri meg velük begyújtani.
Egészségkárosító hatások
A legtöbben ma már tudjuk, hogy a dohányzás és a tüdőrák kialakulása szoros kapcsolatban állhat egymással. Kevesebben tudják azonban, hogy a különböző háztartásokból származó vegyes hulladék elégetése akár sokkal erőteljesebb mérgeket juttathat a levegőbe és a tüzelő közvetlen környezetébe, így számíthatunk rá, hogy egyre többet kell orvosi kivizsgálásokra, kezelésekre és gyógyszerekre költeni. Ilyen anyag például a szállópor, a szén-monoxid és a nitrogén-dioxid is, mint közvetlen melléktermékei a hulladékégetésnek. Ebből fakadó egészségügyi kockázat lehet a rák, az idegrendszeri zavarok, a szívinfarktus, az agyvérzés keringési zavarai, a meddőség, az impotencia, a fejlődési rendellenességek, a halva születés, szem- és bőrirritáció, máj- és vesekárosodás, a hormonháztartás zavarai, illetve a csökkent szellemi képesség.
A házi hulladékégetés során a legveszélyesebb egészségügyi kockázatot a műanyagok és a veszélyes hulladékok égetése jelenti. Ezeknek az égése mérgező anyagok kombinációjának a levegőbe jutását eredményezi, melyekhez egy jellegzetes fanyar szag társul, s melyek belélegzése egyértelmű egészségkárosító hatást okoz. A különböző műanyagtípusok között azonban a PVC (műanyag flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok stb.) égésekor keletkezik a legtöbb mérgező gáz, amelyeket összefoglaló néven illékony szerves vegyületeknek (VOC) és policiklusos aromás szénhidrogéneknek (PAH) nevezzük. Ezek közé tartozik például az egykor a háborúkban használatos harcigáz, a foszgén vagy a rákkeltő vinil-klorid is.[1]
Környezetünket is károsítjuk
A hulladékok égetéséből származó káros anyagok a füstgázzal távoznak, azonban idővel leülepednek a növényzeten és a talajon, belemosódnak a vizekbe. Így a méreganyagok nem csak a légzés során kerülnek be a szervezetbe, de közvetve is eljuthatnak hozzánk. A hulladék elégetése hozzájárul a szmoghoz, amely gátolja a növények fejlődését, hatalmas károkat okozva a terményekben és erdőkben egyaránt, ezért azt mondhatjuk, hogy az égetésből származó gázokkal nem csak ma szennyezzük embertársaink és környezetünk életminőségét, hanem még a dédunokáink is élvezhetik majd meggondolatlanságunk gyümölcsét.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében „tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz.” A kerti és a háztartási hulladékok elégetése illegális tevékenységnek minősül, a bírság akár 500.000 Ft-ig is terjedhet.
Ha fával tüzelsz, csatlakozz Mindent a fatüzelésről – tűzifa, pellett, brikett tippek Facebook csoportunkhoz, melyet azért hoztunk létre, hogy segítse a hatékony és környezetbarát fatüzelési megoldások elterjesztését.
Borítókép – fotó: Kóczián Tamás
[1] Nem megfelelő égetéssel felszabaduló mérgező gázok és hatásaik: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/levegominoseg/illegalis_hulladekegetes.html
