WWF Magyarország

The WWF is run at a local level by the following offices...

 

  • Mit érdemes tudni a nagyragadozókról?
  • Milyen veszélyek fenyegetik őket?
  • Mit tesz a WWF Magyarország?
  • Mik a legújabb hírek?
  • Hogyan segíthetek?

Mit érdemes tudni a nagyragadozókról?

Magyarországon egykor mindhárom őshonos nagyragadozónk, a hiúz, a farkas és a medve is folyamatosan jelen volt. Üldöztetésük következtében azonban számuk megfogyatkozott. A 20. század derekától a természetvédelem kihaltnak tekintette e fajokat. Az 1980-as évek óta azonban elkezdtek visszatérni.  Hazánk területén a nagyragadozók természetes úton jelentek meg, elsősorban a szlovák Kárpátok irányából települtek vissza. Ahhoz azonban, hogy biztosítsuk számukra a jövőt, és hogy helyük legyen a hazai erdőkben, sok lépésre van szükség, és újra meg kell tanulnunk együtt élni velük.

Mivel nincsen megbízható, országos szinten standardizált monitoring módszer e fajok állományviszonyainak vizsgálatához, ezért a pontos egyedszámukat nem ismerjük. Azt azonban tudjuk, hogy elsősorban az Északi-középhegység területén fordulnak elő. A farkas szaporodó állományokat képez a Bükkben, Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karszt területén. Néhány kóbor egyed 2018 év elején megjelent a Börzsönyben is. A hiúz hazai szaporodásáról nem állnak rendelkezésre megbízható (pl. genetikai vagy kameracsapdás adatok) források. A faj azonban rendszeresen, de kis egyedszámban előfordul a Börzsönyben, Nógrád megye egyes részein, a Mátrában, a Bükkben, az Aggteleki-karszton és a Zempléni-hegységben. A medvének elsősorban kóborló példányai jelennek meg az országban, amelyek hosszabb-rövidebb ideig az országon belül tartózkodnak. Aggteleken kívül a Bükkben, a Karancs-Medves vidékén, illetve a Sajó-völgyében is előfordulnak észlelések.  A számukat megbecsülni nagyon nehéz pontos kutatási adatok hiányában. Farkasból és hiúzból néhány tucat élhet hazánkban. Medvék még ritkábban fordulnak elő az Északi-középhegységben, az a néhány egyed is „fel alá“ kóboról a felvidéki és hazai erdők között.

 

Milyen veszélyek fenyegetik őket?

A nagyragadozókat tévhitek övezik: sokan veszélyesnek gondolják őket.Ez azonban nem igaz, a hiúz soha, a farkas és a medve szinte soha nem támad emberre. A támadások többnyire extrém helyzetben alakulnak ki. Farkas esetén például fogságból elszabadult vagy veszett egyed okozhat gondokat. Medvék esetén pedig az emberi környezethez szokott példányok jelenthetnek problémát, de hazánkban ilyen állat még nem fordult elő. Az emberi környezethez szokott problémás medvék (un. habituált vagy szinantróp medvék ) száma kiemelkedően magas Románia egyes részein, elhanyagolhatóan alacsony más, környező országokban és nulla hazánkban. Az ember-medve találkozás kockázatai minimálisra csökkenthetőek a megfelelő szabályok betartásával.

A Magyarországon előforduló ember-nagyragadozó konfliktusok két területen jelentkeznek. A nagyragadozók képesek juhokat, kecskéket, szarvasmarhákat és más haszonállatot elejteni, ezzel közvetlen kárt okozni az állattartónak. Ennek megoldására fontos, hogy milyen kármegelőző (prevenciós) és kártérítő (kompenzációs) lehetőségek állnak a gazdák rendelkezésére. Hazánkban a prevenciós lehetőségek (pl. őrkutya és villanypásztor használata) jelenleg jobban biztosítottak, mint a kártérítéssek kapcsolatos lehetőségek.

Másrészt, időről-időre előkerül a kérdés, hogy a nagyragadozók túlzott mértékben fogyasztják a nagyvad fajokat (pl. szarvas, őz, vaddisznó), így nem marad a vadászatra jogosultnak vadászati lehetősége, illetve, hogy a nagyragadozók jelenléte „elijeszti” a zsákmányfajokat a területről. Ez azonban hazánk csekély nagyragadozó egyedszáma mellett valószínűleg nem jelent elviselhetetlen problémát. Az tévhit, hogy a nagyragadozók jelenléte miatt drasztikusan csökken a nagyvadlétszám.

 

 

Mit tesz a WWF Magyarország?

A nagyragadozók emberi szempontból pozitívnak vagy negatívnak tekinthető hatásai Magyarországon csak alig ismertek, ezek pontosabb megismeréséhez vadbiológiai és társadalomtudományi szakemberek együttes segítségére is szükség van. Ezért igyekszik a WWF Magyarország a hazai kutatásokat elősegíteni és a nemzeti parkokkal együtt dolgozni ennek érdekében.

Mivel a nagyragadozókkal kapcsolatos problémák több érdekcsoportot is érintenek, ezért a megoldásuk is sokrétű, hosszú és bonyolult folyamat. Ennek az első lépése az egyes érdekcsoportok (pl. vadgazdálkodók, erdészeti és természetvédelmi szakemberek, kutatók, civilek) között a társadalmi párbeszédet segíteni a közös megoldás érdekében. A WWF Magyarország az Európai Unió támogatásával megvalósuló EuroLargeCarnivores LIFE (2018-2022) projekt keretében azon dolgozik, hogy párbeszédet alakítson ki a különböző érdekcsoportok között, melynek során érdekcsoportok információkat gyűjthetnek és oszthatnak meg egymással az emberek és a nagyragadozók együttélésével kapcsolatosan. Így a társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívásokra irányuló megközelítések széleskörben elérhetővé válnak. Az olyan témák, mint a monitoring, ember-vadvilág konfliktusok csökkentése és megelőzése, személyes vagy vagyonbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, állattartási gyakorlatok, az orvvadászat, valamint a gazdasági lehetőségek és befektetések is fontos részét képezik ennek a projektnek. 

Nemzetközi jó példákat mutatunk fel és gyűjtünk össze olyan országokból, ahol a nagyragadozók több ezres számban (pl. Olaszország, Románia, Szlovákia, Spanyolország) vannak jelen, az együttélés mégis lehetséges. Az itt élő gazdálkodóktól, kutatóktól és természetvédelmi szakemberektől hasznos tudást tanulhatnak meg azok, akiket érint a nagyragadozók jelenléte hazánkban is. Ennek elősegítésén is dolgozunk.

 

 

Mik a legújabb hírek?

Ezért nem kell félnünk a farkastól

A farkas, a medve és a hiúz őshonos nagyragadozók Magyarországon, néhány évtized kivételével mindig is állandó volt a jelenlétük hazánkban. Visszatelepülésük természetes folyamatok eredménye. A nagyragadozók által látogatott területeken élők számára megjelenésük új kihívásokat jelent, egyben számos konfliktus forrása lehet. Ezért elengedhetetlen a vadgazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek együttműködése, valamint azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a haszonállattartók milyen módszerekkel előzhetik meg a nagyragadozók kártételét.

2021-06-05 Tovább »

Bocs, van egy perced? - Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

2021-05-10 Tovább »

 

Erasmus+ program természetvédőknek

Egyetemi hallgatók és friss diplomások (2019-) jelentkezését várjuk
Az Erasmus+ támogatásával tanulási programot indítunk  a gyakorlati természetvédelem iránt érdeklődő  friss diplomás és egyetemi hallgatók számára! A tananyagok terepi faj határozás és hatékony kommunikáció témaköreit érintik. Ingyenes online kurzusok, hazai és külföldi mobilitások (az aktuális COVID-19 helyzet függvényében)!

2021-04-22 Tovább »

Farkas, medve, hiúz – gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz

A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített. A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, valamint segítséget nyújtanak a nagyragadozók okozta károk felismeréséhez és megelőzéséhez. A kiadványok megtalálhatók a WWF Magyarország honlapján, ahol további hasznos segédanyagok, például a villanypásztor szakszerű telepítését bemutató videó és letölthető terepi nyomhatározó is megtalálható.

2021-04-19 Tovább »

 

Interjú Rákár-Szabó Natáliával és Szabó Gábor Timurral a kéTTé Alapítvány vezetőivel

A kéTTé Magyar Tapasztalati Tanulás Alapítvány kaland- és vadonterápiával foglalkozik, állami gondozottakkal, serdülőkkel, de családokkal és párokkal is dolgoznak. Az alapítvány vezetői többek között arról is meséltek nekünk, hogyan zajlik az élményterápia terepen, távol a civilizációtól és milyen technikákat alkalmaznak, ha nagyragadozók által látogatott területen táboroznak.

2021-01-26 Tovább »

Interjú Dénes Péterrel, volt kerületvezető vadásszal, madarásszal

A természetvédők és a vadgazdálkodók között sokkal több a közös érdek, mint ami elválasztja őket, mondja Dénes Péter, volt kerületvezető vadász és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A vele készült interjúnkban elmondja, hogy mit gondol a farkasról, a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatáról és arról, hogyan lehetséges az együttélés a nagyragadozókkal.

2020-11-20 Tovább »

 

 

Hogyan segíthetek?

  • Ha nagyragadozós területen (Északi-középhegység) jársz és ragadozót vagy annak nyomát (pl. lábnyom, ürülék) látod, küldd el a képet a GPS koordinátával a következő e-mail címre: panda@wwf.hu
  • Tartsd be az erdőjárás alapvető szabályait: ne zajongj, ne szemetelj és a kijelölt útról ne térj le.
  • Ha medvével találkozol, tartsd be a megfelelő szabályokat.
  • Fontos, hogy a különböző érdekcsoportok (pl. állatartók, vadászok, természetvédelemmel foglalkozók) képviselői megismerjék egymás álláspontját és párbeszédet folytassanak a nagyragadozókkal való együttélésről. Meggyőződésünk, hogy a konstruktív párbeszéd a leghatékonyabb konfliktus kezelő eszköz.