Mit tesz a WWF Tiszatarjánban?

Mit tesz a WWF Tiszatarjánban?
  
Tiszatarján egy 1400 lakosú település, közvetlenül a Tisza jobb partján, néhány kilométerre az M3 autópályától.
A falu jelentősége a 19. század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor a közeli városok nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek. A Tisza árterében található és termelhető sokféle gyümölcsön kívül, fűzfavesszőből készült kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Igen jelentős volt az állattartás, amely szintén a folyó vize által táplált ártéri legelőkön volt jellemző megélhetési forrás.
A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett, elzárva ezzel a településen élőket egy jelentős természeti és gazdasági értéktől. Ma a falu, elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben, de természeti adottságai és a Tisza menti területein fellelhető élővilága alapján egyedülálló értéket képvisel.
Magyarországon a Tisza mentén az ártéri élőhelyek állapota jelentősen leromlott. A természetes élőhelyek összezsugorodtak, kevesebb az ártéri erdő és legelő, kevesebb a vizes élőhely. Árvíz esetén nemcsak a hullámtér kerül víz alá, hanem a gátakon kívül eső területek nagy része, az egykor a folyóhoz kapcsolódó táj is. Ekkor ugyan vízbőségről beszélhetünk, viszont a hosszabb száraz időszakokban még a gátak között sem ritka a vízhiány.  
Az egykor jellemző ártéri legelők nagy részét és a vizes élőhelyek partjait ellepték az idegenből behurcolt/bevándorolt cserjék (ilyen például a gyalogakác), az erdőkben egyre nagyobb arányban vannak jelen a honos fafajokat kiszorító idegen fajok, és láthatóan csökken a biológiai sokféleség.
A WWF célja, hogy a Tiszatarján térségében fellelhető élőhelyek (különféle gyeptípusok, vizes élőhelyek, puhafa ligeterdők) és az ezekhez köthető természeti értékek fennmaradjanak. E mellett a térségben olyanmegoldást keresünk, amivel nemcsak a természet, de a gazdasági szereplők és a tiszatarjáni lakosok is jól járnak.
A kulcs a megújuló energia.
Napjainkban egyre szélesebb körben van igény biomasszára (tüzelőanyagra). Ám a növekvő igényekkel szemben a természetes erdeinkből származó tűzifa mennyisége korlátozott, vagyis nem hozható ki több belőle, mint amennyi a természetes folyamatok során létrejön. 
A WWF OEMN (One Europe More Nature) programjának keretében azokon az egykori legelőkön és vizes élőhelyek környezetében, ahol az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állítunk elő. Ezzel párhuzamosan helyreállítjuk az egykori vizes élőhelyek (folyómedrek, holtágak, laposok) egy részét, valamint a sérülékeny gyepeken hosszútávon legeltetéssel tartjuk fenn  a természetvédelmi szempontú legjobb állapotot.
A legalacsonyabb termőértékű, felhagyott szántókra pedig erdőket és olyan hazai fajokból álló energiaültetvényeket telepítünk, amelyek könnyen felhasználható biomasszát adnak.
Az így kialakítandó termelés természetvédelmi és gazdasági célokat egyaránt szolgál, hiszen a helyi lakosság közvetlen jövedelemhez jut a gyalogakác levágása és az energiaültetvények révén. E mellett hozzájárul az ártér állapotjavuláshoz és egy jobb életminőség növekedéséhez. A projekt fő célja ugyanakkor még ezen is túlmutat: szeretnénk, ha a jól működő mintát máshol mások is kipróbálnák, és az idők során együtt továbbfejlesztenénk.

Fotó: WWF MagyarországMit tesz a WWF Tiszatarjánban?

Tiszatarján egy 1400 lakosú település, közvetlenül a Tisza jobb partján, néhány kilométerre az M3 autópályától.

A falu jelentősége a 19. század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Egykor a közeli városok nagy felvevőpiaca volt a tarjáni termékeknek. A Tisza árterében található és termelhető sokféle gyümölcsön kívül, fűzfavesszőből készült kosarakat, cirokseprőt, zsákokat árusítottak. Igen jelentős volt az állattartás, amely szintén a folyó vize által táplált ártéri legelőkön volt jellemző megélhetési forrás.

A Tisza-szabályozáskor a település mentén mintegy 2,6 km-t metszettek le a folyóból, ami 2,2 kilométeres rövidülést jelentett, elzárva ezzel a településen élőket egy jelentős Fotó: WWF Magyarországtermészeti és gazdasági értéktől. Ma a falu, elzártsága miatt nem kap akkora jelentőséget, mint régebben, de természeti adottságai és a Tisza menti területein fellelhető élővilága alapján egyedülálló értéket képvisel.

Magyarországon a Tisza mentén az ártéri élőhelyek állapota jelentősen leromlott. A természetes élőhelyek összezsugorodtak, kevesebb az ártéri erdő és legelő, kevesebb a vizes élőhely. Árvíz esetén nemcsak a hullámtér kerül víz alá, hanem a gátakon kívül eső területek nagy része, az egykor a folyóhoz kapcsolódó táj is. Ekkor ugyan vízbőségről beszélhetünk, viszont a hosszabb száraz időszakokban még a gátak között sem ritka a vízhiány.  

Az egykor jellemző ártéri legelők nagy részét és a vizes élőhelyek partjait ellepték az idegenből Fotó: WWF Magyarországbehurcolt/bevándorolt cserjék (ilyen például a gyalogakác), az erdőkben egyre nagyobb arányban vannak jelen a honos fafajokat kiszorító idegen fajok, és láthatóan csökken a biológiai sokféleség.

A WWF célja, hogy a Tiszatarján térségében fellelhető élőhelyek (különféle gyeptípusok, vizes élőhelyek, puhafa ligeterdők) és az ezekhez köthető természeti értékek fennmaradjanak. E mellett a térségben olyanmegoldást keresünk, amivel nemcsak a természet, de a gazdasági szereplők és a tiszatarjáni lakosok is jól járnak. A projekt 2006-ban indult a WWF OEMN programjának keretein belül, 2015 óta pedig a Toyota a támogatónk.

A kulcs a megújuló energia

Napjainkban egyre szélesebb körben van igény biomasszára (tüzelőanyagra). Ám a növekvő igényekkel szemben a természetes erdeinkből származó tűzifa mennyiségeFotó: WWF Magyarország korlátozott, vagyis nem hozható ki több belőle, mint amennyi a természetes folyamatok során létrejön. 

A WWF a Toyota Environmental Activities Grant Programme-jának keretében azokon az egykori legelőkön és vizes élőhelyek környezetében, ahol az invazív cserjék, mint például a gyalogakác uralkodtak el, a növényzet levágásával biomasszát állítunk elő. Tiszatarján a saját közintézményeinek fűtésére, helyben használja fel a biomasszát, illetve egy kis részét egy közeli kis erőműbe szállítja be. Ezzel párhuzamosan helyreállítjuk az egykori vizes élőhelyek (folyómedrek, holtágak, laposok) egy részét, valamint a sérülékeny gyepeken hosszútávon legeltetéssel tartjuk fenn  a természetvédelmi szempontú legjobb állapotot.

A legalacsonyabb termőértékű, felhagyott szántókra pedig erdőket és olyan hazai fajokból álló energiaültetvényeket telepítünk, amelyek könnyen felhasználható biomasszát adnak.

Az így kialakítandó termelés természetvédelmi és gazdasági célokat egyaránt szolgál,Fotó: WWF Magyarország hiszen a helyi lakosság közvetlen jövedelemhez jut a gyalogakác levágása és az energiaültetvények révén. E mellett hozzájárul az ártér állapotjavuláshoz és egy jobb életminőség növekedéséhez. A projekt fő célja ugyanakkor még ezen is túlmutat: szeretnénk, ha a jól működő mintát máshol mások is kipróbálnák, és az idők során együtt továbbfejlesztenénk.

Tiszatarján mintája egyre inkább terjed, így a WWF már további három településsel is együtt dolgozik.

A projekt eredményei számokban:

  • megörtént 90 hektár ártér helyreállítása,
  • 90 tonna CO2 és 55,000 m3 földgáz kiváltása,
  • 450 kW megújuló kapacitás,
  • 1500 GJ/év termelés,
  • 40 szürkemarha legel kb. 30 hektáron, a hullámtérben, egy fás legelőn,
  • energiaültetvény található kb. 30 hektáron, amely korábban felhagyott, elgyalogakácosodott szántó volt,
  • gyalogakác vágással és kaszálással tartunk fenn vizes élőhelyet,
  • 8 biomasszával működő kazán működik négy helyi közintézményben,
  • ezidáig kb. 300 tonna gyalogakác vagy energiafűz hasznosult helyi intézményekben,
  • kb. 400 tonna gyalogakác került eddig hasznosításra (erőműben).

 

Kapcsolódó anyagok

  • Letölthető anyag(ok):
  • Tisza Floodplains

    A WWF One Europe More Nature Pilot Project Site

 

Fotók Őszi erdei kirándulás a Zöld GenerációvalDuna NapÁllatvilág kiállítás

Hírlevél feliratkozás

Szereted a természetet? Érdekel, hogy mi történik hazánkban és a nagyvilágban? Ha szeretnél többet tudni a WWF munkájáról és a természetvédelemről, iratkozz fel ingyenes online hírlevelünkre!

  • E-mail cím:

Támogass!

Kérjük, adja meg telefonszámát, hogy értesüljön aktualitásainkról, sikereinkről, nyereményjátékainkról!

Kövess minket a Facebookon is!